Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-05 / 4. szám

E 2013. JANUÁR 5., ■MM KOZELET A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vizsgálatot rendelt el Esterházy Péter író Kossuth rádiós programajánlója ügyében, és elnézést kért az írótól. A rádiósok ugyanis ki­vágták azt részt, amelyben az író az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat ajánlja a hallgatóknak. Arra hivatkoztak: az ajánló mindig konkrét eseményekhez kötődik. A szerkesztő ellen fegyelmi indult A HÍRSÁV Nem akar csökkenni a munkanélküliség TAVALY SZEPTEMBER-NOVEM­BERBEN - hasonlóan 2011 őszéhez - 10,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek 468 ezer fős létszáma 7,2 ezerrel - 1,6 százalékkal - haladta meg az előző év azonos időszakának értéket. Depardieu-ből orosz állampolgár lett nem gérard Depardieu az utolsó tehetős európai, aki orosz állampolgárságot kap­hat - véli az orosz miniszter­elnök-helyettes. - Ha meg­tudják, milyen előnyökkel jár az orosz adórendszer, a gazdag európaiak tömeges Oroszországba áramlására kell számítani. A világsztár Gérard Depardieu kérelmét csütörtökön írta alá Vlagyi­mir Putyin orosz államfő. A 13 százalékos szja-hoz Depardieu-nek egy éven be­lül több mint 183 napot kell eltöltenie Oroszországban. Palesztin Hatóságból Palesztin Állam mahmúd abbász palesztin elnök egy rendeletben Pa­lesztin Államra változtatta a Palesztin Hatóság nevét f pénteken. A rendelet szerint ezentúl a „Palesztin Állam" kifejezésnek kell szerepel­nie minden, a ramallahi kormányzat által kiadott hi­vatalos irat fejlécén, minden pecséten, címeren és zászlón. Az ENSZ november 29-én „nem tag megfigyelő állam” szintre emelte a világszerve­zetben Palesztina státusát. Mahmúd Abbász palesztin elnök Megint megbukott a regisztráció alkotmánybíróság Egyes választási kampányelemek is alaptörvény-ellenesek Az Ab által néhány megsemmisített törvény 2012-ben ► átmeneti rendelkezések (regisztráció is) ► családvédelmi törvény, család fogalma ► rehabilitációs járulék folyósításának kizárása ► hajléktalanok büntetése ► bírák kényszernyugdíjaztatása ► hallgatói szerződések ► egyházak, vallásfelekezetek jogállása, médiaszabályozás: információforrás védelme, adatszolgáltatási kötelezettség, büntetőeljárási szabályok egyes elemei 2011-ben ► 98%-os különadó visszamenőlegesen ► köztisztviselők indokolás nélküli felmentése O Á ■; os 5 I S 2010-ben < ► 98 százalékos különadó S FORRÁS: MKAB.HU £ Bicskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára informálta tegnap a sajtót a választási regisztrációt kiiktató döntésről. A külhoni magyarok helyzete más kérdés Az Alkotmánybíróság alap­törvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs köte­lezettséget, valamint a vá­lasztási kampány bizonyos elemeit is. Éber Sándor A magyarországi lakóhellyel ren­delkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség in­dokolatlanul korlátozza a válasz­tójogot, ezért alaptörvény-ellenes - hirdette ki tegnap döntését az Alkotmánybíróság (Ab). Áder János államfő december 6-án kérte a T. Ház által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály al­kotmányosságának vizsgálatát, mivel aggályos részleteket talált. A törvény a választójog gya­korlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feüratkozástól (regisztráció) teszi függővé. Az Ab azt vizsgálta, van-e ennek al­kotmányosan igazolható indoka. A testület szerint az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján bizto­sítania kell, hogy az e nyilván­tartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Ab szerint a központi név­jegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a vá­lasztópolgárok bizonyos csoport­jainál éppen a választójog gyakor­lását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különö­sen ide tartoznak a magyaror­szági lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgá­rok, a Magyarországon élő nem­zetiségeknek azok a tagjai, akik „az Orbán Viktor pártelnök-mi­niszterelnökkel és a Fidesz elnök­ségi tagjaival folytatott konzultá­ciók után megszületett az a dön­tés, amely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció” - közölte tegnap Rogán Antal. A frakcióvezető ki­emelte, hogy a határon belül élők­re vonatkozik az a döntés, amely szerint nem lesz választási felirat­kozás. Az Ab ugyanis nem kríti­nemzetiségi Ustákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni. A testület úgy vélte, hogy azon választópolgárok esetében, akik­nek a választójoga előzetes felirat­kozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korláto­zást jelent azonban, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regiszt­rálhatnak, a tartózkodási helyü­kön viszont nem. A Magyaror­szágon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok ese­tében pedig diszkriminatívnak ítélték a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását. zálta, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkén­tes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak vok­solni. „A választójogi reform le­zárult” - jelentette ki Rogán. Az alaptörvénybe ütköz­nek a törvénynek a választá­si kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan arány­talan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati média­szolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a po­litikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kap­csolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során. Az Ab már december 28-án is döntött a regisztrációval kapcso­latban. Korábban Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdemé­nyezte, hogy a taláros testület semmisítse meg az alaptörvény egyes „átmeneti rendelkezései­nek alkotmányosságát” - a vá­lasztási regisztrációval kapcso­latban is -, mivel ezek túllépnek az alaptörvényben az Ország- gyűlés számára adott jogalkotási felhatalmazás keretein. Jogállami döntés MSZP Molnár Zsolt budapesti elnök: A Fidesz azzal, hogy le­mondott az előzetes regisztráció bevezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett. Az Alkotmánybíróság szakmai döntést hozott, ami bizonyítja, hogy a magyar jogállam még él. lmp Karácsony Gergely, frak­cióvezető-helyettes: Politika- történeti fordulópontot jelent a döntés, mivel a testület ezzel a Fidesz választókra hivatkozó, de a társadalom kétharmadá­nak nem tetsző politikájáról is véleményt mondott. A regiszt­ráció nem lett volna más, mint a választói akarat korlátozása, amit felmérések szerint a tár­sadalom több mint kétharmada el is utasított. jobbik Dúró Dóra szóvivő: Az Ab kimondta az igazságot, min­den épeszű ember ezt a döntést várta. A Jobbik azt várja a Fi- desztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben. KDNP Tudomásul vesszük a döntést, de fontosnak, hogy a testület nem a regisztráció egé­szét, hanem annak kiterjeszté­sét vetette el. Nem elfogadható azonban, hogy az Ab döntését már korábban közlik egyes hírportálok (az origo.hu-ra utal - szerk.). dk Molnár Csaba alelnök: A tisztességes és bölcs döntése és a Fidesz meghátrálása az elmúlt két, két és fél év legna­gyobb demokratikus ellenzéki győzelme. együtt 2014 Felszólítjuk a kormánytöbbséget, a döntés után az ellenzéki pártok egyet­értése nélkül ne nyúljon a vá­lasztási eljárás szabályaihoz, és tegyen le a regisztráció be­vezetéséről. Ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált, a Fidesz a hatalma megtartása érdekében alkotmányellenes szabályok­kal akar választásokat tartani, és attól sem riad vissza, hogy indokolhatatlan mértékben korlátozza a polgárok választó­jogát. Rogán: 2014-ben nem lesz regisztráció Büntetőper Sukoró-ügyben SZOLNOK A telekcsere milliárdos kárt okozhatott volna Pintér: jogos a nyugdíjam belügyminiszter A fizetése mellett korkedvezményezett is Hétfőn kezdődik meg a bün­tetőper a sukorói telekcsere ügyében a Szolnoki Törvény­széken. A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly július 20- án közölte: vádat emelt Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonke­zelő (MNV Zrt.) volt vezérigaz­gatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, volt pénzügyi szakállamtitkár, F. Zsolt ér­tékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Az első négy személyt egy külföldi befektetői csoport­nak a Velencei-tónál tervezett kaszinóberuházása kapcsán különösen jelentős vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés bűn­tettének kísérletével vádolják. A telekcsere-szerződés telje­sülése esetén 1,294 milliárdos kár érte volna az államot. Az MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport ■ 2012 júniusában jogerősen semmisnek mondták ki a sukorói telekcsere-szerződést képviselőjével, Joav Blum izra­eli-magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az ál­lami tulajdonban lévő sukorói külterületi ingatlanegyüttes, és a Blum tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok ké­pezték. A főügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói te­rületeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 mil­lióval túlértékelték. Schiffer András (LMP) tett feljelentést 2009 októberé­ben Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ellen hivatali visz- szaélés gyanúja miatt: hogy a sukorói King's City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvá­nító jogszabály előkészítésénél több törvényt megsértett. A fő­ügyészség meg is gyanúsította Gyurcsányt, de 2012. júliusá­ban bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomo­zást. ■ Jogosnak tartja Pintér Sándor belügyminiszter, hogy minisz­teri fizetése mellett továbbra is felveszi a munkaviszonya után járó korkedvezményes nyugdí­ját. Dorosz Dávid LMP-s parla­menti képviselő Pintér Sándor­hoz intézett írásbeli kérdésé­ben azután érdeklődött, hogy a belügyminiszter „korrektnek érzi-e”, hogy felvette a neki járó adómentes korkedvezményes nyugdíjt, miközben a kormány olyan döntéseket hoz, amely szerint ma már adót kell fizetni az ilyen nyugellátások után is. A miniszter rövid válaszában igennel válaszolt, indoklásul még hozzátette: „negyvenhat évig fizettem társadalombiz­Pintér: 46 évig fizettem a tb-t tosítást”. Pintér emellett kitért arra, hogy amikor „kényszer­nyugdíjazták”, vagyontalan volt, 38 ezer forintos nyugdíja a családja létfenntartását sem fedezte, majd a vagyonát a piaci szférában, az APEH ellenőrzé­se mellett szerezte meg. „Soha semmit nem privatizáltam, ál­lami tulajdonból nem vásárol­tam” - szögezi le a miniszter. Hozzátette, mielőtt politikai pályára lépett volna, eladta az érdekeltségeit. Megjegyezte, a jelenlegi nyugdíjakból elvont összeget az „aktív állományra fordítot­ták”, és a kormány nem úgy alakítja a döntéseit, hogy azok rájuk ne vonatkozzanak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom