Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-30 / 25. szám

2013. JANUÁR 30., SZERDA / E LÉTMÓD CSALAD & NEVELES • AUTO & MOTOR • LAKASKULTURA / UTAZAS • EGESZSEG • MINDMEGETTE • INTERJÚ, RIPORT Csak kövesse az Óriások álját! észak-írország Legendák, természeti szépségek és az ír történelem útjain A bátrabbak átkelhetnek az egy méter széles Carrick-a-Rede kötélhídon. Harminc méterrel a tenger fölött himbálódzik, akkor is, ha nincs szél A székesegyházak, paloták és minden, amit az ember épített, ehhez képest makett, játékszer csupán - írta az Óriások útjáról egy XVIII. századi angol természettu­dós, sir Joseph Banks. Piros Christa Észak-írország Antrim megyé­je a leggyönyörűbb part men­ti tájak közé tartozik, a fekete bazaltszirtek hófehér mészkő­rétegekkel váltakoznak. A tájat barlangok, sziklás hegyormok, rajtuk trónoló várak színesítik, a buja, zöld völgyekben vízesé­sek zubognak. TERMÉSZETI KÉPZŐDMÉNY E partvidék leglátványosabb része a Giant’s Causeway, az Óriások útja, a negyvenezer bazaltoszlopból álló földtani képződmény. Első látásra is nyilvánvaló, miért hitték a kö­zépkorban, hogy e szabályos, hatszögű oszlopokból álló terü­let nem lehet természet alkotta képződmény. A bazaltoszlopok olyan szorosan illeszkednek egymáshoz, hogy szinte egy tűt se lehetne közéjük leszúr­ni. Nem véletlenül gondolhat­ták a régiek, hogy valamiféle félbehagyott építkezésről van szó. A valóság azonban sok­kal prózaibb: a több ezernyi oszlop vulkáni tevékenység terméke. Ahogy a láva fokoza­tosan lehűlt, összezsugorodott, és szabályos hatszög alakú re­pedések keletkeztek, amelyek végül oszlopokká szilárdultak. Hasznos információk ÉSZAK-ÍRORSZÁG, MINT Nagy-Britannia része, csak 1921 óta létezik - bár Írország és Anglia már 1541-ben szövet­séget kötöttek. Az ír sziget észa­ki hat megyéjét foglalja magá­ban. Fővárosa Belfast. megközelítés: A legolcsóbb fa­pados repülővel (Ryanair) Dub­linig, oda-vissza körülbelül 20 000forinttól illetékkel együtt, Átlagos magasságuk 6 méter, a legnagyobbak 12 méteresek. ÉVENTE ÚJRAKÖTÖTT KÖTÉLHÍD Az Óriások útjától nem mesz- sze már ember alkotta műben gyönyörködhetünk, ez a Car­rick-a-Rede kötélhíd. A bátrab­bak át is kelnek rajta (amiért 2,5 fontot kell leszurkolni), ami igazán adrepalinfokojzű él­mény, hiszen az 1 méter széles kötélhíd 30 méterrel a tenger és a sziklák fölött himbáló­dzik. A híd több mint kétszáz éves, halászok építették, akik a Carrick-a-Rede sziget csúcsáról vetették be hálóikat, hogy az itt vonuló lazacrajokat lehalász­majd onnan busszal Belfastig, oda-vissza 20 L A túrához cél­szerű autót bérelni, vagy kétna­posra tervezni az utatPortrush kiindulóponttal. az egynapos Giant's Causeway kirándulás ára Belfastból 25 font, a busz a főtér melletti tu­ristairoda elől indul. (HTTP://WWW.DISCOVERNORT- HERNIRELAND.COM) Időeltolódás:-lóra Pénznem: angol font (1 font kb. 315 Ft), észak-ír font (ám ez utóbbit Angliában nem fogadják el!) Árszínvonal: magas Szállás (bed&breakfast, guesthouse) 25 fonttól/fö Étkezés szendvics ■ 2-4 font főétel ih* X! rpv? SrlOfont sór .(öl >2r3 fopt/pint szák. A hidat minden tavasszal újra építik, és minden egyes csomót az eredeti minta alap­ján kötnek újra. Kevésbé izgalmas, de nem kevésbé ízletes egy látogatás a Bushmills szeszfőzdében, aho­vá az Óriások útjától keskeny nyomtávú, gőzmozdonyok von­tatta vasúton is utazhatunk. A Bushmills a világ legrégebben működő lepárló üzeme. Az en­gedélyt még maga I. Jakab ki­rály adta ki, 1608-ban. A veze­tett túrák árában (6 font) whis­key kóstoló is benne van. VÁRKASTÉLY A TENGER FOKÁN Más jellegű, történelmi lát­nivalót kínál a közeli Dunluce (jelentése: szilárd erődítmény) várkastély, de csak így lehet ke­rek egy északír, part menti ki­rándulás. A romjaiban is szép várkastély még most is olyan fenségesen trónol egy bazalt­szikla tetején, mint a Xll.szá- zadban, amikor megépült. Volt, hogy a spanyol armada hajói a nagy ködben egy néhány száz méterre, lévő szirtet ágyúztak a vár helyett, majd vezérhajój,uk, a Gironá, a Vár alatt ütközött sziklának és süllyedt el 1588- ban. Az akkori várkapitány kimentett egy rakás aranyat, meg a fedélzeti ágyúkat - ma is ezek védik a várat. (A roncsot végül 1968-ban kutatták át bú­várok. Fantasztikus mennyisé­gű aranyat, ezüstöt és drágakö­vet hoztak a felszínre, melyek a belfasti Ulster múzeumban vannak kiállítva.) A várat az idők során megostromolták az írek és angolok is, de a benne lakó skót családot nem sikerült kiűzniük. A ritka békés idő­szakokban is történtek baljós események: 1639-ben például egy viharos estén a túlságosan a szikla szélére épült konyha szakadt le és zuhant a tengerbe a hétfős személyzettel és az az­napi vacsorával együtt. A legenda az ÍR óriás, Finn MacCool azért fogott az út megépítésébe, hogy a tengeren átkelve, megküzd- hessen ősi ellenségével, a skót Finn Gallal. Százával szedte ösz- sze a kőcölöpöket, amiket sor­ban levert a tengerfenékbe. A ravasz skót óriás azonban megelőzte őt, és maga kelt át szigetéről az ellensége által épí­tett úton. MacCool felesége hal­lotta a skót döngő lépteit, ezért maga is cselhez folyamodott: pólyába tekerte a férjét, és el­hitette a skóttal, hogy a pici fia. Finn Gall annyira megijedt - mekkora lehet ennek a csecse­mőnek az apja?! -, hogy futva menekült haza. A kőoszlopok tenger feletti részét is lerombol­ta, nehogy ellensége át tudjon kelni rajtuk. az útnak csak a két vége ma­radt meg: Írországban a ma Óri­ások útjának nevezett 40 ezer­nyi kőoszlop, Skóciában pedig Staffa szigetén egy még hatal­masabb, átlag 40 m magas ba­zaltoszlopokból álló vulkáni kúp. A benne található barlan­got Finn Gáliról nevezték el. HÍRSÁV Miért jó a kávéház? - fókuszál az új kampány NAGYSZABÁSÚ KAMPÁNNYAL szeretné bizonyítani a Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség, hogy miért jók a fejleszté­sei. Egy iskola és egy kávé­ház példáján mutatják be, hogyan lehet a lakosság ha­szonélvezője a fejlesztések­nek. Kétféle 45 másodperces tévéreklám készült, rendező Bergendy Péter, az opera­tőr Szatmári Péter. Hrutka Róbert zenéjét Tóth Vera énekli. A közterületi fotókat Nánási Pál készítette. Bővítik a Velencei-tó déli parti kerékpárútját uniós És hazai forrásokkal mintegy 730 millió forintból fejlesztik a Velencei-tó déli partjának kerékpárút-háló- zatát. A Gárdony, Agárd és Velence területén megva­lósuló fejlesztések nyáron elindulnak, és még az idén, 2013-ban el is készülnek. Kerékpáros turisztikai szol­gáltatások kiépítése is szere­pelt a pályázatokban. Tallinnban ingyenes a tömegközlekedés az észt főváros, Tallinn az első Európában, amely ingyenessé tette a tömeg­közlekedést - de csak a^ját lakóinak. A 20 év alatti észt diákoknak a vidéki tömeg- közlekedés is ingyenes. Kör­nyezetvédelmi és szociális megfontolásokkal indokol­ják a kedvezményt, amely évi 12 millió euró bevételtől fosztja meg Tallinnt. Debreceni repülőtér - sikertörténet forgalom 2013-ban már több mint százezer utasra számítanak - Fapadosok évadja A 2011-es 30 ezres utaslétszá­mot meghaladva tavaly csak­nem 50 ezren utaztak a Debre­cen Repülőtérről. A növekedés­hez hozzájárultak a Wizz Air menetrendszerinti járatai, ame­lyeket összesen 28 ezren vettek igénybe fél év alatt. A repülő­tér 2012-es charterforgalmát a Germania Berlin és Debrecen között közlekedő gépe nyitotta meg, az utolsó járattal pedig a Wizz Air szállította Milánóba a Debrecenből indulókat. A 2012- es év mérföldkőnek tekinthető a légikikötő életében. Június 18 óta folyamatos a menetrend szerinti forgalom. A Wizz Air London-Luton és Debrecen kö­zött közlekedő járata, szinte ki­Felszálló ágban: határ a „csillagos ég" vetel nélkül 80-90 százalékos kihasználtsággal üzemelve, mintegy 26 ezer utast szállított. Ezért márciustól már ötször fog repülni a brit fővárosba. Az eindhoveni és a milánói Wizz Air-járatok év végi indulása azt jelentette, hogy immár naponta fogad és indít járatokat a debre­ceni repülőtér. Nőtt a charterek forgalma is: a 2011-es 13 ezer utast köve­tően idén már 18 ezren utaztak Debrecenből nyaralni, illet­ve érkeztek ide külföldről. Az idei szezonban Berlin mellett Moszkvából jöttek turisták Haj­dúszoboszlóra a repülőtér szol­gáltatásait igénybe véve, míg Debrecenből Törökországba két legitarsasag, Tunéziába, Egyip­tomba és Bulgáriába pedig egy-egy charterlánc szállította a nyaralókat. ■ Fejlesztések A járatok indulásához kapcso­lódva számos fejlesztés is meg­valósult a reptéren. A télre jégte­lenítők és hókotrók érkeztek, de megújulta repülőgépek kiszol­gálásához használt eszközpark is. Új poggyászröntgen és új számítógépek is működnek. A parkolóban kamerarend­szer, az utasvárókban pedig ki­bővítettgyereksarkok biztosít­ják az utasok kényelmét. Már havonta látogatható az Élysée-palota parkja tavaly október óta minden hó­nap utolsó vasárnapján meg­nyitják a nagyközönség előtt Franciaország legelőkelőbb parkját, amely az államfő re­zidenciáját, az Élysée-palotát övezi. Eddig éven­te egyszer lehetett megtekinteni a 7000 négyzetméteres ker­tet. Korábban a jú­lius 14-i nemzeti ün­nepen itt rendezték meg az el­nöki kerti partit is, ám Nicolas Sarkozy elnöksége véget vetett a költséges gyakorlatnak, mivel az állam is takarékoskodott. A látogatási idő a hó végi vasárnapokon 12-től 17 óráig tart (áprilistól szeptemberig 13 órától 19-ig). Az érdeklődők az Avenue Gabrielen lévő, 1900- ban Emil Loubet elnök által létesíttetett díszes rácsnál lép­hetnek be a parkba. Innen szép a kilátás: a szökőkút, a gyep­szőnyeg és a fák mögött bújik meg az Élysée-palota. Jól lát­ni az államfő dolgo­zószobájának három ablakát is. A másfél hektáros park elsősorban hír­neve révén nevezetes. Először Evreux hercegének nyújtott felüdülést, ő 1722-ben építtette a jelenlegi palota elődjét. A her­cegre ma már csak a parkban található három, több mint két­száz éves platán emlékeztet. ■ ■ Eddig évente egyszer néz­hettük meg az elnöki kertet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom