Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-10 / 8. szám

2013. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK ELETMOD CSALÁD & NEVELÉS • AUTÓ & MOTOR • LAKÁSKULTÚRA / UTAZÁS • EGÉSZSÉG • MINDMEGETTE • INTERJÚ, RIPORT w^w^yy^'ínyíiiiiMMMi HÍRSÁV Életveszélyes vírusok új generációja az atípusos tüdőgyulladás (SARS) kórokozójához ha­sonló, de eddig nem ismert vírusfajtát azonosítottak egy londoni kórházban kezelt beteg szervezetében. A coro- navírusok széles családjába tartozik az atípusos tüdő- gyulladás kórokozója, amely a 2002-03-as világjárvány­ban nyolcezer megbetegedést és 800 halálesetet okozott. Újra a mobilozás agykárosító hatásáról amerikai kutatók új mód­szert dolgoztak ki arra, hogy eldönthető legyen: milyen a hatása a mobiltelefon elekt­romágneses sugárzásának az emberi agyra. Bár a WHO a lehetséges rákkeltők kö­zött számon tartja a túlzott mobilozást (hőmérséklet­emelkedést okozhat a hippo- kampuszban és a halánték­lebenyben), eddig nem szü­letett egyértelmű bizonyíték, hogy a mobil hozzájárulna a daganatképződéshez. A túl sok tej sem jó a kisgyereknek bár rendre azt halljuk, a tej fogyasztásának sok kedvező élettani hatása van, kanadai kutatók kimutatták:'a napi fél liternél több tej bevitele felboríthatja a kicsik szerve­zetének vasraktározását. így hosszú távon vérszegénység alakulhat ki náluk. A tudó­sok szerint gyermekkorban napi két pohárnyi tejjel bő­ségesen fedezi a szükséges D-vitamint és kalciumot.- /Lk K_K. Élet, erő, egészség - mértékkel Mikor és mit kapjon a kisbaba? . táplálás A kezdő szülőknek sokszor fejtörést okoz az új ételek bevezetése Kisbabánk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk, például az egyes ételek bevezetésének idő­pontjával kapcsolatban is. A következőkben a hozzá- táplálással kapcsolatban fel­merülő leggyakoribb kérdé­sekre keresünk válaszokat, szakértői segítségével. AS-összeállítás A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzá- táplálást tehát ebben az idő­szakban kezdhetjük meg - ma­gyarázza lapunknak dr. Polgár Marianne gyermek gasztroen- terológus. A mai ajánlások a gyermek hat hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasol­nak. Ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek be­vezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szopta­tás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai se­gíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében. Kezdő szülőként sokszor ag­gódva figyeljük, hogy vajon el­nyeri-e gyermekünk tetszését az első bébiétől. Ám a kezdeti kudarcok után se csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka is lehet. Az elválasz­tást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visz- szatérni a „nemszeretem” éte­lekre, nagyon is elképzelhető, hogy akkor már jóízűen elfo­gyasztja majd. először lé, aztán pép Min­den babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszú­ságú időt vehet igénybe. Ezt a tanulási folyamatot segíthetjük elő azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt hozzátáplálás elkezdése _______4-6 hónapos kor között ÚJ ízek megismertetése 6-12 hónapos kor között tehéntej Az első 12 hónapban _____________ne kapjon a baba m Mit adjunk a szemünk fényének? GLUTÉN BEVEZETÉSE az első 17-24 hét között SZOPTATÁS (ANYATEJ) legalább 6 hónapos korig Hamm! - ezt a mama kedvéért. Látszik a bébi szemén, hogy ízlik az ebéd. Ez az az időszak, amikor a pici megismerkedik az ízekkel követően történjen. A gyümöl­csök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, mely kellemes édes ízt biztosít a ba­ba ételeinek. A főzelékeket a baba által már jól ismert anya­tejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édeskésre ép­pen ezért a kezdeti időszakban nincs szükség. EGYSZERRE CSAK EGY ÚJ ÍZ A baba a hozzátáplálás megkez­dését követő fél évben, nagyjá­ból 6-12 hónapos kora közt szá­mos új ízt ismer meg. Egyszer­re csak egy új ételt vezessünk be, így könnyen azonosíthatjuk az étel fogyasztását kövétően esetleg jelentkező szokatlan tünet (kiütés, hasmenés) okát. Különösen több gyermekes csa­ládokban fordul elő gyakrab­ban, hogy a legkisebb is azt az ételt szeretné fogyasztani, amit a testvérei. Itt is fontos szem­pont, hogy figyelembe vegyük az egyéni különbözőségeket. Vannak babák, akik már hat hónaposán kinézik a szüleik szájából a falatot, mások még két évesen, is a baba-ételeket szeretik. Ha úgy látjuk, hogy a kicsi szívesebben fogyasztja a na­gyobbaknak készített ételeket és életkora engedi, készítsük el számára is ugyanazt a fogást, néhány apró változtatással. MÁSKÉNT ELÉKÉSZÍTVE, MÁS­KÉNT fűszerezve A kicsinek szánt ételeket fűszerezzük ke­vésbé, tehéntej helyett főzzünk tápszerrel, vagy anyatejjel. A baba egy éves korához környé­kén, ha módosítunk a család többi tagja számára készült éte­lek összetevőin, akkor a kicsit is bátran kínálhatjuk "ebből. Ilyen esetekben fontos, hogy zsír helyett olajat használjunk és az étel ne legyen túl sós, se túl fűszeres. Kipróbálhatunk olyan egészséges fogásokat is, amit a kicsi is nyugodtan fo­gyaszthat. Ez lehet akár grille­zett hús, persze sok friss zöld­séggel, de készíthetünk egész­séges párolt ételeket is. Otthoni fogások a pici szája íze szerint A készen vásárolható bébiéte­lek utazások alkalmával nyújta­nak nagy segítséget, de hasz­nálhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készül­nek, a baba életkorának meg­felelő összetevőket tartalmaz­zák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel va­lósíthatóak meg és mindig a gyermek szája íze szerint alakít­hatjuk az összetevőket. érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kér­désben valószínű, hogy gyerme­künk dönt majd. Elkerülendő allergének a babák étlapján az ételallergiák megelőzésé­ért sokat tehetünk, ha az aller- gizáló összetevőket később ve­zetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családok­ban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. a túl korán megkezdett tehén­tejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert. A glutén tartalmú élelmiszerek fokozatos bevezetésével pedig a lisztérzékenység veszélye csök­kenthető. Baktériumközösségek az egészséges tüdőben Nem jó, ha hamar jön a menopauza klimax Az idő előtt jelentkező változó kor korai érbetegségeket jelezhet A baktériumokról olyan kép él bennünk, mintha azok mindig veszélyesek lennének. Pedig ez nem így van. A baktériumok esetleges ártó hatását kutatva 16 cisztás fibrózis miatti beteg és 9 egészséges embert vizsgáltak meg, azt is értékelve, hogy milyen élő orga­nizmusok tanyáz­nak a tüdejükben. Kiderült, inkább a tüdőben élő baktériumtelepek összetétele, semmint puszta je­lenlétük okoznak problémát a cisztás fibrózissal élő emberek­nél. Ezt az váltja ki, hogy mind­két szülőtől a hibás génváltozat egy-egy kópiáját kapja meg az utód. A cisztás fibrózisban szen­vedő embereknek sűrű, ragadós váladék képződik a tüdejükben és más szerveikben, ami lehető­vé teszi a baktériumok elszapo­rodását. Az érintettek ritkán él­nek tovább 40 éves koruknál. Sok éven át a tü­dőt viszonylag ste­ril szervnek gon­dolták a kutatók. Az új adatok most azt bizonyítják, akár „őserdő- nyi" baktériumflóra lehet jelen a legegészségesebb tüdőben is! Az eredmények azt is su­gallják, hogy a probiotikumok segíthetik a cisztás fibrózis ke­zelését is. ■ ■ A baktériumok összetétele, és nem a jelenlétük okozhat súlyos gondokat Kétszer gyakrabban fordulnak elő szív-és érrendszeri meg­betegedések azoknál a nőknél, akiknél 46 éves koruknál ko­rábban elkezdődik a változás kora. Korán fölfigyeltek arra, hogy a halálozás első számú okát a szív-és érbetegségek je­lentik, ezért amerikai kutatók tömegvizsgálatokat szerveztek az okok alaposabb kivizsgá­lására. Egy évtizede kezdték el a munkát csaknem hétezer 45-84 éves férfi és nő részvé­telével, akik származásuk sze­rint megfeleltek az Egyesült Államok mai összetételének. Igen részletes vizsgálatokkal követték egészségi állapotu­kat, esetleges haláluk okait. Az Szívügye a rendszeres vizsgálat egyik munkacsoport a hatal­mas adatbázisból a nők szív-és érbetegségének alakulását ér­tékelte. Kiszámolták, az eltelt időszak alatt milyen gyakori Mindenkire érvényes az amerikai vizsgálat tanulsá­gai nemcsak az észak-amerikai kontinensre, hanem gyakorlati­lag az egész világra érvényesek. A mostani felmérésben ugyan az Egyesült Államok polgárai­nak összetétele tükröződik, de nagy számban fordulnak elő európai, fekete bőrű, hispán eredetű és távol-keleti szárma­zású asszonyok. volt az infarktus vagy a szél­ütés, és ezek bekövetkezése milyen összefüggést mutatott a változó korrral. Azt találták, kétszer gyakrabban fordult elő koszorúér-betegség, szívizom­elhalás és szélütés a nők azon csoportjában, akiknél a klimax természetes úton vagy vala­mely beavatkozás, operáció kö­vetkeztében 46 éves kornál ko­rábban jelentkezett, mint azok­nál, akiknél későbbre tolódott. A kutatók ennek alapján je­lezték: fokozottan veszélyezte­tett minden nő, akinél a klimax korábban jelentkezik. Hozzá­tették azt is: a dohányzó nőknél a klimax átlag két évvel koráb­ban kopogtat. ■ *i

Next

/
Oldalképek
Tartalom