Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-07 / 286. szám
2012. DECEMBER 7., PÉNTEK KOZELET Változnak a felszámolás szabályai a kormány csütörtöktől a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. helyett a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelölte ki a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolójának. Idáig egy állami felszámoló volt, a kormánynak tehát december 17-ig meg kell alapítania a második állami felszámolót. ■ MTI Félmilliárd euró az ElB-től összesen 560 millió euró összegben két, a magyar gazdaságot támogató projektfinanszírozó szerződést írt alá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Beruházási Bank (EIB) al- elnökével, Wilhelm Molterer- rel. Az egyik kölcsönnel az oktatással és egészségüggyel összefüggő projektek hazai társfinanszírozását támogatja az EU finanszírozó bankja, míg a másik a Magyar Tudományos Akadémia által végzett tudományos munkához nyújt segítséget. ■ VG Tiltólistára tenné az EU az adóparadicsomokat TILTÓLISTÁRA TENNÉ az Európai Bizottság az adóparadicsomokat. Az adóelkerülés visszaszorítását célzó intézkedéscsomag szerint a tagállamoknak közösen kell meghatározni ennek kritériumait. Az uniós szabályok szerint az káros adópolitika, ha egy ország kedvezőbb elbánást, az általánosnál alacsonyabb adókulcsot biztosít a nem ott élő adófizetőknek, külföldi befektetőknek vagy adóelőnyöket biztosít az olyan cégeknek, amelyek tényleges tevékenységet nem folytatnak. ■ MTI Varga: egyeztetési szakaszban vagyunk a magyar hatóságok, illetve az EU és az IMF között hivatalos tárgyalások jelenleg nincsenek, egyeztetések vannak, és ezeken a növekedés beindítása a fő kérdés - mondta Varga Mihály. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint az EU és az IMF értékelni fogja a költségvetést, az IMF delegációja pedig januárban Magyarországra érkezhet, de a 2008-as hitel- program keretében tartandó országértékelésre. ■ MTI Varga Mihály Kevesebb és idősebb orvos egészségügy Alig akad szakma, ahol 50 év alatti az átlagéletkor Ader János normakontrollra küldte a választási törvényt regisztráció Előzetes normakontrollt kért tegnap az Alkotmánybíróságtól Áder János a választási eljárásról szóló törvény miatt. A köztársasági elnök beadványában az Alaptörvény egyes részeit idézve kifejti: véleménye szerint aránytalanul korlátozó intézkedés, hogy a választópolgár csak a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél intézheti el a regisztrációt. Áder János - utalva az alkotmány sajtószabadságról szóló passzusaira - azt is aggályosnak találta, hogy a jogszabály csupán a köz- szolgálati médiára korlátozná a politikai hirdetések megjelentetését. A köztársasági elnök beadványához az ellenzéki pártok észrevételeit is mellékelte. ■ Az államfő kifogásolta, hogy regisztrálni csak a lakcím szerint illetékes jegyzőnél lehet Elvileg több mint 51 ezer aktív orvos van ma Magyarországon, de közülük még 35 ezer sem praktizál. Akik gyógyítanak, azoknak a 42 százaléka pedig már 55 éves is elmúlt. Haiman Éva Nem túloztak, akik azt állították: a magyar egészségügy összeomlana, ha a korábbi terveknek megfelelően és más közalkalmazottakhoz hasonlóan kényszernyugdíjaznák a 62 év felettieket. Az orvosok majdnem negyede ugyanis azonnal kiesne a rendszerből. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiból kiderül: négy év alatt, 2007 és 2011 között mintegy ezerrel csökkent a receptíró orvosok száma. Mivel pedig ők a betegellátásban dolgozók nagy részét - kisebb hányadát a diagnosztikus szakmákat művelők egyértelműen látszik a negatív tendencia. Amit felerősít az a tény, hogy a több mint 51 ezer aktív orvosból 35 ezernél is kevesebb gyógyít napi szinten. A nem praktizálókról nem sokat tudni; közülük kerülnek ki azok, akik az államigazgatásban vagy gyógyszercégeknél, esetleg külföldön dolgoznak, illetve a gyermekükkel otthon lévő orvosnők is ide tartoznak. Az azonban tisztán látható, hogy a betegellátásban dolgozó orvosok több mint 42 százaléka elmúlt 55 éves. Ez még akkor is aggasztó, ha a férfiak átlagélet- kora 53 év, a nőké 51 év, mivel sok szakmában ennél magasabb értékek tapasztalhatók. A legkorosabbak a labororvosok, az ő átlagéletkoruk 59 év, de 55 évnél magasabb az átlagéletkor a patológu- soknál, az üzemorvosoknál, a fertőző betegségek gyógyítóinál és a csecsemő- és gyermekgyógyászoknál vagy a radiológusoknál is. Néhány szakmában, mint a gyermekfogászat, a neuropatológia, a trópusi betegségek vagy a Az OEP szeme mindent lát az OEP az Egészségügyi Államtitkárság kérése nyomán hozta létre azt a humánerőforrás-monitoring rendszert, amely információt nyújt a magyar egészségügyben dolgozó orvosokról, és így akár az orvosok helyzetével kapcsolatos döntések, szükséglet-tervezések alapjául is szolgálhat - mondta lapunknak Kiss Zsolt, az OEP Stratégiai Elemzési Főosztályának vezetője. Az adatbázis szakmánként tartalmazza az orvosok számát, életkorát és szakvizsgáit, valamint munkahelyük földrajzi elhelyezkedését. Az egészségbiztosító által gyűjtött - jellemzően a finanszírozási tevékenységhez használt - adatvagyon nemzetközi összehasonlításban is nagy értékkel bír. Több évtizedre visszamenőleg tartalmaz információt nemcsak az állampolgárok egészségére, az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozóan, de az orvosokról is. szenvedélybetegségek gyógyítása ennél is rosszabb a helyzet: az itt dolgozók nemcsak kevesen vannak, de alig van közöttük 55 évesnél fiatalabb. A helyzet a háziorvosoknál és a - nem hálapénzes - hiányszakmákban a legkritikusabb. Ötven év alatti átlagéletkor csak kevés szakmára jellemző, ilyen a sürgősségi orvoslás, az allergológia, az intenzív csecsemő- és gyermekgyógyászat és a gyermek gasztroenterológia. Az orvosok életkor szerinti megoszlása (2012) Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni - olvasható a köztársasági elnök nyilatkozatában. Áder János ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a parlamentben múlt hétfőn elfogadott választási eljárási törvény minden párt és képviselőjelölt számára garantálja az alkotmányos megmérettetés lehetőségét a szabad és demokratikus választásokon. A választási jogosultságot a választópolgárok előzetes regisztrációjához kötő törvényt két hete szavazták meg a parlamenti képviselők. Kövér László Meszes házelnök a javaslatot szombaton küldte meg a Köztársasági Elnöki Hivatalnak. Áder Jánosnak ezután öt nap állt rendelkezésére arra, hogy eldöntse a jogszabály sorsát. A köztársasági elnök ennek során dönthet úgy, hogy amennyiben nem kíván aláírásával zöld utat kapni a jogszabálynak, a törvényt megfontolásra visszaküldi az Ország- gyűlésnek, vagy az Alkotmány- bírósághoz fordul. ■ B. L. Népszavazást kezdeményez a HOOK keretszámok A szervezet választmánya ma dönt a tiltakozás mikéntjéről A kormányzat felsőoktatási koncepciójának lényege, hogy az állam mindenkinek kifizeti felsőfokú tanulmányait: valakinek ösztöndíj, valakinek Diákhitel 2 formájában - mondta Giró-Szász András. A kormány- szóvivő hozzátette: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában segít az állam. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha a közszférában helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi felsőoktatási rendszer lehetővé tette, hogy a hallgatók „egyik szakról a másikra vándoroljanak”, és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére. Hangsúlyozta azt is, a keretszámok mellett tavasz- szal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják. „Felvettük a kapcsolatot a felsőoktatásban érdekelt több szereplővel, így Magyar Rektori Konferenciával, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetével is, és megkezdtük konzultációt a további lépésekről. Számos ponton egyetértünk velük” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Kiss Dávid. Maruzsa Zoltán: új juttatások Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖ- OK) elnökségi tagja lapunknak kifejtette: a HÖOK választmányi ülését péntekre hívták ösz- sze, itt döntik el a további teendők részleteit. „Annyi biztos, hogy jövő héten megmozdulással tiltakozunk a nyilvánosságra került keretszámok ellen.” A demonstráció formájáról és helyéről nem tudott pontos felvilágosítást adni. Megerősítette azonban azt a szándékukat, hogy népszavazást kezdeményezzenek a keretszámokról. Hozzátette: a hallgatók célja nem a keretszámok „kozmetikázása”, hanem a „radikális, érdemi változás”. ■ B. L. Bújtatott tandíj A FELSŐOKTATÁSI Dolgozók Szak- szervezete (FDSZ) tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító intézkedések és a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának durva csökkentése miatt. Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke a tömörülés elnökségi ülésén hozott állásfoglalást ismertetve kifejtette: elfogadhatatlannak tartják az állami ösztöndíjas keretszámok átgondolatlan csökkentését, amely szerintük fiatalok ezreit zárja ki a továbbtanulásból. Ez ellentétben áll az országszellemi kapacitásainak szükséges kihasználásával, és bújtatott tandíj - emelte ki. *
