Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-07 / 286. szám

2012. DECEMBER 7., PÉNTEK MEGYEI TŰKOR 3 HÍREK Robbanásveszélyes helyzet lehetett volna Szolnokon szerdán, a déli órákban a Csokonai úton lévő egyik társasház gázve­zetékének főelzáró csapjáról ismeretlen személy a fedlapot leszerelte és azt eltulajdo­nította, amely kis mértékű gázszivárgást eredményezett. A helyszínre érkező szolgál­tató emberei megállapították, hogy az ellopott, rézből készült alkatrész hiánya tűz- és robbanásveszélyes helyzetet teremthetett volna. A megrongált csapot rövid időn belül helyreállították. A rendőrség közveszélyokozás bűntette miatt megindította a nyomozást. ■ B. GY. Intézményi évértékelés az idei esztendőről A megyei Intézményfenntar­tó Központ „2012 képekben, szavakban, tettekben” című rendezvényén mutatkoztak be tegnap Szolnokon me­gyénk intézményei. Köszön­tőt mondtott dr. Kállai Mária kormánymegbízott, az ün­nepi műsort követően pedig sor került az ez évi feladatok értékelésére. ■ SZ. ZS. Jubilál a szolnoki Napforduló Szolgálat A rákbetegek Országos Szö­vetsége Szolnoki Napforduló Szolgálata szervezett fórumot tegnap. A 20 esztendős fenn­állását ünneplő szolgálat tör­ténetét Mikéné Bodor Mária, a szövetség elnöke idézte fel, de előadás hngzott el többek között az újonnan szervezett betegutakról és a lelki egész­ség megőrzéséről is. ■ SZ. ZS. Mikulás-napi akciót tartottak a rendőrök „hogy ne csak a Mikulást vegyük észre!” címmel bal­eset-megelőzési akciót tartot­tak tegnap Szolnokon. A sza­bályosan közlekedő kerék­párosok piros és fehér fényű villogót, a járművezetők szó­rólapot és a téli közlekedés­hez használatos eszközöket kaptak ajándékba. A megyei rendőr-főkapitányság ezzel az akcióval hívta fel a figyel­met a kivilágítás életmentő szerepére, a járművek téli közlekedésre való felkészíté­sére. ■ SZ. ZS. Hetvenöt éve tartó hűség évforduló Koronaékszer-lakodalmat ült Kálmán bácsi és Tériké néni A jókedv hozzátartozik az életükhöz: a besenyszögi Kecső Kálmán bácsi feleségével, Tériké nénivel szívesen dalol együtt, tangóharmonika-kísérettel Hetvenöt esztendőt megélni sem kevés. A besenyszögi Kecső házaspár egymás mellett élt le ennyi időt jó- ban-rosszban, egészségben, betegségben... Békési Brigitta- Pontosan emlékszem a házas­ságkötésünk napjára: 1937. de­cember 28-án, tél fagyán esküd­tünk - mondta a kilencvenhete- dik életévében járó Kecső Kál­mán bácsi, aki fiatalabbakat is megszégyenítő memóriával, nap­ra pontosan emlékszik más, több évtizeddel korábbi dátumokra, számadatokra is. Felesége, a ná­la három esztendővel fiatalabb Tériké kedvesen kínált hellyel a tiszta, rendes kis házban.- Bizony, benne vagyunk már a korban, megéltünk jó és na­gyon rossz dolgokat is - mond­ta. - Összesen hét gyermeket neveltünk. Négy saját gyerme­künkből két lányunk él még, ők is már hetvenévesek. Nagyon rendesek, naponta töbször hív­nak, sokat segítenek is. Csak nehogy hamarabb elmenjenek nálunk..! - teltek meg könnyel Tériké néni szemei, majd rögtön hozzátette: két unokájuk, két dé- dunkokájuk is született, akik karácsonykor mindig megláto­gatják őket. S hogy miként telt az elmúlt hetvenöt esztendő együtt?- Sok minden bajjal, de min­dig szeretetben - vette át a szót Kálmán bácsi. - Együtt laktunk az anyósomékkal negyven esz­tendeig, ők hordták az ételt. Ők vigyáztak a gyerekekre, míg mi dolgoztunk a feleségemmel. Apósomnak az első világhábo­rúban eltört a lábfeje, 16 pengő rokkantságit kapott havonta. Az hogy Kálmán bácsiék valame­lyest könnyítsenek az életen, ha tehették, dalra fakadtak.- nyolcéves koromtól kezdve a templomi énekkar tagja voltam- vette kezébe tangóharmoniká­ját Kálmán bácsi. - Később, amikor már nem engedett az ügyvezető templomba járni, be- vizesedett a szemem, valahány­szor elmentem a templom mel­lett. Mi nem tévézünk esténként, hanem énekelünk a feleségem­mel. Hol 6 kezdi, hol én. Nekem 1930-as években én 42 pengőt kerestem évente. Összehasonlí­tásképp a főjegyző fizetése 400 pengő volt, emellett 400 hold örökföldje mellett 300 holdat bérelt. Ne sírjon a világ! Régen is volt korteskedés, mégsem ro­hantak, kapkodtak ennyire az emberek. Nyugodtabban, las­sabban kellene élni a fiatalok­nak! - figyelmeztetett Kálmán bácsi.- Nekem szerencsém volt, jó férjet találtam. Egyetlen ujjal nem ütött meg soha! Együtt jár­tunk a templomba is - mesélte nem kötelességem, jogom sincs ítélkezni a világ felett, de val­lom: hit nélkül nincs élet, csa­ládfő nélkül nincs család. Én világéletemben hűséges voltam. Ha nincs reménye az embernek, hogy holnap még felkel, nem is érdemes élni. Szeretet, hit és re­mény kell az élethez. „a fonóba’ szól a nóta, én Iste­nem, jaj, de régen hallgatom...”- dalolták búcsúzóul zengő har­monikaszó mellett Kálmán bácsi édesapjának kedvenc nótáját. Tériké néni. - A szüléimét so­ha, egyetlen egyszer sem láttuk még csak vitatkozni sem. Mi sem veszekedtünk, időnk sem lett volna rá, hisz’ alig találkoz­tunk a sok munka miatt - mo­solygott. Mikor megesküdtünk, munka nem volt, nyúlhajtást vállaltam a vadászok mellett 80 fillérért - tudtuk meg Kálmán bácsitól. - Abban az időben iri­gyelték azt, aki dolgozhatott. Cselédgyerekként nőttem fel, korábban nem kellett csáká­nyoznom, lovakat hajtanom. Egy kaszára huszonnégy hold esett, három hét volt a munkára. A legkisebb, legszőkébb gyerek voltam, ezért még inkább igye­keztem. Hiszen aki lemaradt, a következő héten már nem kel­lett. Már napfelkelte előtt talpon kellett lenni mindig - folytat­ta. - Eladtuk a tehenet, annak az árából, 900 pengőért vettem egy gebét: négy lábára kaptás volt, az első két patája repedt. Amikor kimentem vele a földre, le kellett fektetni pihenni. Sőt! Előfordult nemegyszer, hogy az akácfa boronát a hátamra vet­tem, és én vittem haza, amit a lónak kellett volna - emlékezett vissza. Esténként tévénézés helyett inkább dalolnak NÉZŐPONT popovics MM* ZSUZSANNA Paradicsomi állapotok A civil szervezeteknek lét- fontosságú, hogy időben kiírják a pályázatokat, azok feltételei érthetően legyenek megfogalmazva, és lehetőleg ne kelljen hozzájuk vaskos melléklet, benne korábban számtalanszor közölt ada­tokkal. az újonnan létrehozott tá­mogatáskezelő ezt valósítja meg - állítják a felelősei. A korábbinál sokkal egysze­rűbb, átláthatóbb és rugal­masabb lesz a támogatási rendszer, ráadásul nem kell majd papírozni, a pályáztató maga nézhet utána számos dolognak egy e célra létreho­zott közhiteles adatbázisból. Eljön az idő, amikor a civilek is boldogan fognak pályázni, mintegy paradicsomi álla­potban - idézem az illetékes miniszteri biztost. SZINTE HALLOM, ahogy az érintettek fellélegeznek, talán még hallelújáznak is kicsit, amúgy maguk között. Mert egy-másfél éve éppen a fenti és hasonló faramucisá- gok miatt tépték a hajukat, és kértek gyökeres változást a civilek. Sorolták a példá­kat, hogy milyen értelmetlen dolgokat kell igazolniuk egy-egy pályázat benyújtá­sakor, mindent hitelesítve, ehhez ajánlva postázva ügyvédnek, közjegyzőnek, bíróságnak oda-vissza. Azt pedig csak remélték, hogy nem vész kárba a befektetett munkájuk, és nem utolsó­sorban a pályázat előkészíté­sére, benyújtására fordított költségük. ne tessék tamáskodni, ezúttal talán sikerül. Már­mint az, hogy megvalósul a gördülékeny, a lehető legkevesebb adminisztrá­cióval működő támogatási rendszer. Folyományaként kicsivel több energia juthat a kiírásoknak megfelelő projektek megálmodására, a sikeres pályázatok révén pedig arra az érdemi mun­kára, amit a civilek maguk­ra vállalnak. Kevesebb lehet a teljes állami ösztöndíjas hallgató ► Folytatás az 1. oldalról- a legnagyobb probléma, hogy az említett változás hirtelen történik, senki nem készült fel rá - mondta dr. Rónay Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) Főtitkári Kollégiumá­nak elnöke a tanácskozáson.- A keretszámok tekintetében a főtitkárok csupán végrehaj­tók - tette hozzá. - Nem tudni, hogy a meglévő keretszámokat, állami ösztöndíjas, részösztön­díjas helyeket milyen elvek alapján - regionális alapon, pontszámok alapján vagy más szempontok szerint - osztják majd fel - hangsúlyozta az el­nök. Mint hozzátette: bizonyta­lanok az intézmények, a fiata­lok, a családok a felsőoktatásba történő jelentkezéssel, felvétel­lel kapcsolatban.- Véleményem szerint pedig a változásokra rendszerben, összefüggéseiben kell tekinte­ni, például az ösztöndíjfeltétek­kel, diákhitel-konstrukcióval együtt. Megfelelő előkészítés­sel, intézményi háttérrel lehet­séges változtatni, de a hirtelen váltás előtt értetlenül áll a köz­vélemény. Tudomásom szerint az államilag támogatott képzés­re felvehető hallgatói létszám­mal kapcsolatban még tanács­kozik az MRK, álláspontját ezt követően alakítja ki - mondta dr. Rónay Zoltán. ■ B. B. Példát mutatnak. A szociálisan hátrányos helyzetű, ám példaértékű ta­nulmányi és közösségi teljesítményt nyújtó szolnoki diákokat köszöntötte tegnap a városházán Szabó István alpolgármester. A rendezvényt a Tallinn- ka néptánccsoport (képünkön) műsora színesítette. Készenlétben az életmentő konvojok a megyében segítség A héten egyeztettek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon azok az önkéntes szervezetek, amelyek vállalták, hogy - a katasztrófavédelem koordinálásában - segítenek a bajbajutottakon, ha a hideg vagy a hó miatt erre rászorulnának. A mentőcsoportok bázisát a Tisza Mentőcsoport egységei alkot­ják. A megyében mind a négy katasztrófavédelmi kirendeltség útra tud majd indítani egy-egy életmentő konvojt, ha szükséges - tudtuk meg S. Tóth Anikótól. A megyei katasztrófavédelmi szóvivő felidézte: az év eleji hi­degben már volt rá példa, hogy önkéntesek segítették ki a túr- kevei körzeti orvost, mert autó­ja nem bírta a hideget. Olyan is megtörtént, hogy az önkormány­zat által felajánlott tüzelőt szállí­tották ki a tanyákra. Hozzátette: szükség lehet a tanyákon élők gyógyszereinek kiszállítására, az ügyeletes orvos elérésére, áramfejlesztőre, takarókra, te­ára vagy elakadt járművekben rekedtek mentésére. A szerdai egyeztetésen a zagyvarékasi Életjel Mentőcsoport, a túrkevei Mentő és Tűzoltó Egyesület, az Oxylog Betegszállító Kft., a Ka­mion és Autómentő Kft., a Vörös- kereszt szolnoki mentőegysége, valamint a Magyar Terepjárósok a Bajbajutottakért Alapítvány képviselői állapodtak meg a se­gítségnyújtás módjáról. ■ ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom