Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-29 / 303. szám
2012. DECEMBER 29., SZOMBAT 5 Jókedéiyíí osztálytalálkozót tartottak az autószerelők az 1964-ben végzett Volános Autószerelők, Humli Dezső osztálya a közelmúltban tar tóttá a közel ötvenéves osztály- találkozóját, az egyik szolnoki étteremben. Az eseményen egy fő híján mindenki tiszteletét tette. Délután egy órától a Volán telepen tartottak részünkre tájékoztatót a Volán elmúlt évtizedek változásairól. Majd délután három órakor elkezdődött a vacsorával egybekötött jó kedélyű beszélgetés, mely egészen este hat óráig tartott. Főleg az élettörténetekről beszélgettünk, a családjainkról. Már nagyon várjuk a következő osztálytalálkozót is. Mata Ferenc, Tószeg, szervező A diákok jelesre vizsgáztak adománygyűjtésből karácsony előtt egyre több helyen találkozunk adománygyűjtéssel. A nehéz helyzetbe került családokon, embereken próbálnak segíteni felajánlások gyűjtésével különböző szervezetek. A Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskolát a karcagi Vöröskereszt szervezete kereste fel, azzal a kéréssel, hogy vegyenek részt az egyik szervezet programjában. Összesen 15 Vá- nyais diák kérte a felajánlásokat több műszakban november 23-án és november 24-én Túr- kevén, a Tescóban. A fiatalabb diákok még most találkoztak először ilyen feladattal, az idősebb ványaisok már nagy gyakorlattal vették fel a kapcsolatot a vevőkkel és mondták el nemes céljaikat. A diákok ügyes munkájának és a túrkevei lakosok segítőkészségének eredményeként két nagy bevásárlókocsit pakoltak tele tartós élelmiszerrel. Az adományokat a Túrkevén élő családoknak adják át a Ványai tanulói a Vöröskereszt és a Családsegítő közreműködésével. Köszönjük a segítséget minden felajánlónak, az adományok sorsáról is hamarosan tájékoztatást adunk! Rózsásné Kalmár Tímea, igazgatóhelyettes A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina. matyus@axelspringer. hu e mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: Szoljon.hu. * i A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Emlékezés. A Jászapátiak Baráti Egyesülete és a Vándorfy János Honismereti Szakkör „Vallomások a második világháborúról Jászapátin és Jásziványon” címmel jelentette meg nyolcadik, a város történeti, néprajzi kutatásait összegező kötetét. Dr. Suba Györgyné, a kiadvány szerkesztője elmondta, hogy az összeállítás elkészítésének ötlete már 1976-ban a honismereti szakkör megalakulásakor felvetődött. Miután feltérképezték a tanyavilágot, létrehozták a helytörténeti a múzeumot, megkezdték a helyi emlékek kutatását, rögzítését. A folyamat lezárása volt a 2. világháborús visszaemlékezések rögzítése. A nemrég megjelent kötet gerincét ezen visszaemlékezések adták. Képünkön: dr. Suba Györgyné és Bolla János jászkapitány. Éhes hassal nem lehet mosolyogni elkallódás Szerintem nem figyelnek kellően a gyermekétkeztetésre Folyik a köznevelés átalakítása. Rendben van. Folyik a közoktatási intézmények államosítása. Rendben van. De az illetékesek odafigyeltek-e néhány apró dologra? Például a gyermekek étkeztetésére. Most nem a kivételekről írok, hanem azokról, akik éhesen mennek az iskolába. Délelőtt kapnak egy almát, esetleg néhol tejet, délben vagy megeszik a menzai ebédet, vagy nem, és utána már nincs ennivalójuk, és este sem esznek otthon. Az egész napos oktatás bevezetésének ez egy kulcsfontosságú kérdése, de erről nem szól senki. És mi van azzal a gyerekkel, aki nem tud befizetni az ebédre? Az hazamehet ebédelni, ha van mit! Az oktatási államtitkár szerint azért lesz szükség az egész napos iskolai elfoglaltságra, „hogy a gyerekek ne kallódjanak el.” Este öt óra után? Már nem fognak elkallódni? Várja őket a meleg családi otthon, a mosolygó szülők, kedves testvérek? Most nem írok a pedagógusokról, akik próbálnak megfeszített, becsületes munkát végezni. Hisz ők a lámpások- habár egyre fogy á lángot tápláló olaj! Ez csak egy kiragadott gondolat. De én a környezetemben sok ( éhes gyermeket látok, és látni j fogok ezután is. Mondhatják, hogy ez nem oktatási probléma. Ez igaz is. Akkor mi? Milyen megoldás lehetne? Egyre ritkábban látni jókedvű felnőttet és gyereket. Persze éhes hassal nem lehet mosolyogni! Lakatos Mihály, Karcag Megígérték: két év múlva újra együtt találkozó A hatvanéves évfordulót tartották a Túrkevén végzettek Az 1948-ban Túrkevén a polgári iskolában végzett tanulóknak különbözeti vizsgára felkészítő foglalkozást szervezett, Párducz Rezső lelkész és Szabó Margit tanárnő, hogy a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium kihelyezett osztályaként sikeres vizsgát tegyenek. Nyár folyamán a tanárnő lakásán készült fel a vizsgára 12 lány és 8 fiú. 1950-ben a középiskola önálló lett, Ványai Ambrus Gimnázium néven. 1952-ben 19 tanuló érettségizett, akik valamennyien továbbtanultak és diplomát szereztek. Tizen pedagógusi, ketten orvosi, hárman közgazdasági, egy mérnöki, egy agrár- mérnöki végzettséget, diplomát szerzett, ketten pedig egészség- ügyi képesítéssel helyezkedtek el munkába. Az eltelt évtizedekben ötévenként rendszeresen találkoztak az osztálytársak. Időközben elhunyt hat fő. A hatvanéves érettségi találkozón a tizenhárom főből jelen volt nyolc fő. Öten betegség miatt maradtak távol. A találkozót a közelmúltban tartották Túrkevén a Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola régi tanteremében. Rózsásné Molnár Tímea, igazgatóhelyettes fogadta az „öregdiákokat”, majd Eszmecserét tartottak a cukorbeteg-találkozón az idősek nagy örömmel fogadtuk a Törökszentmiklósi Cukorbetegekért Egyesület vezetőjének Búzás Sándorné Jusztikának meghívását az immár hagyományosnak mondható cukorbeteg-találkozóra. A rendezvény a törökszentmiklósi Strandfürdő területén volt. Már ismerősként köszönthettük a vendéglátók sorstársait és a Szolnoki Csomóponti Cukorbeteg Klub tagjait, hisz már harmadik alkalommal találkozunk. Délelőtt csoportos foglalkozás keretében beszélgettünk a cukorbetegségről, szövődményeiről, azok kivédéséről. Betekinthettünk egymás szervezetének életébe, kik, hogyan, milyen lehetőségek kihasználásával tartják foglalkozásaikat. A szolnoki klub már ez évben tudott önálló pályázatot megvalósítani. Kicsit irigykedve hallgattuk az életmód táborról szóló beszámolókat, de így mi is egy kicsit részesei lehettünk. Míg a beszélgetések folytak, a Borostyán tájház dolgozói bográcsban készítették részünkre a finom ebédet. A délutáni program dr. Kiss Zsolt kardiológus, háziorvos előadásával folytatódott. Mindenki számára érthetően kaptunk tájékoztatást a szív munkájáról, és miért fontos annak védelme. Az előadás ismét rávilágított arra, milyen veszély fenyegeti szívünket, érrendszerünket, és hogy vércukor értékeink betartására nagy figyelmet kell fordítanunk a szövődmények kialakulásának kivédése végett. Az előadás után kezdődött a cukorbetegség egyik szegmensének tudatosítása a mozgás jelentősége, a vízi program tornával. A strand vezetője lelkesen irányított, jól megmozgatott bennünket. Ezzel a városi egészségnap befejeződött és jókedvű fürdőzéssel zártuk a napot. Sok hasznos egyéni tapasztalat átadásával jelentősen hozzájárulunk a mindennapok elviseléséhez, melyek nagyban segítik a mindennap jelentkező más-más problémák megoldását. Tiszaföldvári Cukorbetegek Klub tagjai Kilencvenöt éves a jászberényi tanítóképzés oktatás Hogy mennyire jeles is volt az esemény, mutatja, tucatnyi szponzor is támogatta a napot Régen tapasztalt pezsgés, a feledés homályából felbukkanó hallgatói és oktatói aktivitás jellemezte azt a hat napot, amelynek során 16 különféle program kíséretében tisztelegtek a jászberényi főiskola és gyakorló iskola munkatársai, hallgatói és tanulói a 95 évvel ezelőtt beindult tanító- képzés előtt. Nem csak a képzés legszebb napjait idéző szakmai események, szakestek, konferenciák, egyetemes mércével mérhető művészeti programok jelezték a főiskola belső erőforrásainak látványos megnyüat- kozásait, de a mintegy tucatnyi szponzor eddig soha nem tapasztalt támogatási kedve, valamint az önkormányzat támogatásról biztosított gesztusai is hozzájárultak az élénk és tevékeny napokhoz. Mindezekről több nyomtatott és elektronikus sajtó, valamint a helyi rádió és televízió összesen hét szerzője nagyszámú tudósításban és értékelő cikkben részletesen beszámolt. Csupán az Új Néplap jászberényi tudósítója ügyetlenkedte el - egyébként nem először - a maga tudósítását, hiszen november 27- én megjelent összefoglalója meg sem említi a Szent István Egyetem jászberényi kampuszának főiskolán belüli vagy egyetemen túlmutató erényeit, miközben a bulvársajtóból ismert szlogeneket használva és újságírói technikákat alkalmazva a teljes magyar oktatást és felsőoktatást egyformán érintő finanszírozási gondjait a jászberényi képzés tekintetében abszolutizálja. Noha, mint mindenhol, valóban vannak pénzügyi gondok a jászberényi főiskolán is, a megemlékezés napjaiban és arra készülve egyetlen hallgatónak és egyetlen kollégámnak ez eszébe sem jutott, a rendezvényeken nem látszott, ezek miatt egy ilyen szemszögből megfogalmazott tudósítás félrevezető. A jászberényi főiskola hallgatói és oktatói nevében: Dr! Várszegi Tibor főiskolai tanár ★ * * Mindig önöm, ha az Új Néplapban sikerekről, szép eredményekről, jeles ünnepekről számolhatunk be. így van ez a különböző intézmények esetében is, különösen ha az olyan patinás és jó hírű, mint a Jászberényi Tanítóképző, ahol a jászberényi tanítóképzés 95 éves évfordulóját ünnepelték nemrég - ahogy a fenti levélben is áll - gazdag és tartalmas programokkal. Az is elismerésre méltó valóban, hogy ebben a nem túl adakozó világban tucatnyi szponzort és az önkormányzatot sikerült megnyerni és e nemes ügy mellé állítani. A főiskola ezen öröme egyben az Új Néplap öröme is. Mindemellett, az eredményeket elismerve, a főiskolán oktatókat és tanulókat tisztelve, nem hallgathat tudósítónk azokról a pénzügyi-gazdasági gondokról, bajokról, problémákról és az ezekkel járó fájdalmas, kényszerű takarékossági megoldásokról, amelyek a felsőoktatást sújtják. Különösen nem akkor, ha ezt az ünnepségen felszólalók is szóba hozzák beszédjükben. Azt ugyanis senki se gondolja, hogy ezt az Új Néplap tudósítója - akit a levélben méltatlan módon megsértenek - csak úgy magától találta volna ki mindezt Az ünnepi eseményeken elhangzottakat így egészítette ki az országos gazdasági kérdésekkel A tudósításban természeten szó sincs „a bulvársajtóból ismert szlogenekről” . Azt eüsmerjük, és ebben egyetérthetünk, hogy a cikk címe kevésbé szerencsés választás volt az ünnepi eseményhez. Természetesen ezután is beszámolunk olyan eseményekről - legyenek azok akár ünnepi alkalomhoz kötódőek -, amelyeken elhangzanak az adott (szakterületet, témát érintő bíráló beszédek, felszólalások, nyilatkozatok. A lapban ugyanis a valóságot kell bemutatni, még ha az időnként nem is nyeri el mindenki tetszését A szerkesztőség * 1 * I í I beszámolt az iskola mai sikeres munkájáról és átadta Ozsváth László igazgató úr üdvözletét. Az eseményen jelenlévők beszámoltak a nyugdíjas éveikről és beszélgettek családjukról. Ezt követően a temetőben koszorút helyeztek el az osztályfőnökük sírjánál. A kellemes találkozó közös ebéddel ért véget és elha- tátározták két év múlva újra találkoznak.
