Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-22 / 299. szám
2 A NAP TEMAJA 2012. DECEMBER 22., SZOMBAT Sokan fogtak össze az elmúlt napokban lapunkban bemutatott rászoruló családokért. Rengeteg adományt juttattak el szerkesztőségünkbe, amelyeket a héten adtunk át az érintetteknek, akiknek a sok ajándéktól igazán varázslatos lesz az idei karácsonyuk. •• OLVASÓINK TETTEK SZEBBE AZ ÜNNEPET „Tisztelt szerkesztőség! Nagy kéréssel fordulok önökhöz...” Ilyen és hasonló kezdetű levelek az utóbbi hetekben szép számmal érkeztek az Új Néplaphoz. írói abban reménykedtek, rajtunk keresztül az olvasók segítik őket ruhákkal, cipőkkel, tartós élelmiszerekkel. Joó Zsuzsa- Melyik is Erzsiké néni háza? - kérdezi Tiszainokán kollégánk, akinek tágas autójába csaknem fél órán keresztül pakoltuk az adományokat. Ruhák, cipők, játékok, tévé, hajsimító, mézeskalácsok, bejglik és még számos más, díszesen csomagolt dobozok, zacskóba rejtett meglepetések kerültek a kocsi mélyére. Borítékokban vásárlási utalványok, pénzadományok vártak arra, hogy elkerüljenek a segítségre szorulókhoz. Még mi is meglepődtünk, mennyien nyújtottak segítő jobbot embertársaiknak, hányán gondolták úgy, hogy szeretnének (ha csak percekre is) örömet okozni másoknak.- Az ott, ahol a lakókocsi áll!- mutatjuk, majd leparkolunk a ház elén Pöbrei Lajosné, Erzsiké néni kikukucskál az ajtón, bizalmatlanul méregeti az idegen autót, majd amikor felismer bennünket, tárt karokkal siet elénk.- Hoztunk ám sok mindent a családnak! - súgjuk a fülébe, ő pedig szégyellősen inkább beinvitál bennünket a meleg konyhába. Erzsiké néni félreteszi a kókusztekercs krémjét, közben elmondja, ez a sütemény a gyerekek kedvence, ebből soha nem gyárt féladagot, most is majd1 egy kiló vajból keverte ki a tölteléket. Hiába, a tizenkét embernek kell mennyiség... Mert végre kiderült, szenteste valóban eny- nyien gyűlnek össze a kicsiny házban. A sokgyermekes édesanya még hetekkel ezelőtt ragadott tollat, melyben leírta, nehezek a mindennapok, s bár a család Nekem ez a kisautó tetszik a legjobban! - mutatja a besenyszögi Nagy Veronika hatesztendős kisfia, Donát. A kisfiú nagy rajongója a járműveknek. támogatja egymást, a nélkülözés szinte kézzel tapintható. A levélben azt is megemlítette, egytelen szórakozásuk a tévénézés, de akárcsak a bojlerük, a televízió is elromlott. Az volt a szerencse, hogy kölcsönkaptak egy másik készüléket, de azt hamarosan vissza kell adniuk.- Erzsiké néni, tessék nézni, mit küldött egy szolnoki lakos önöknek! - az asszony értetlenül pillant ránk és arra a tévére, melyet közben becipeltek a fiúk az autóból.- Ez a miénk? •- kérdezi, könnybe lábadt szemmel. Mi bólintunk, majd mintegy „ráadásként” egy Bangó Margit dvd-t is a kezébe nyomunk, remélve, a tágabb családban valahol van lejátszó.- Hiszen ő a kedvencem! - kiállt fel, magához ölelve az ajándékot. Bangó Margitért cserébe még két puszit is kapunk. A kollégák térülnek-fordulnak, lassan megtelik a konyhaasztal mindenfélével: szaloncukor, rizs, konyakos meggy, kristálycukor kerül elő a szatyrok mélyéről és számos ruhanemű is, lehet belőlük válogatni, jut mindenkinek valami. Erzsiké el sem hiszi, hogy ennyi mindent küldtek az olvasók, keresi a szavakat, mit üzenne a sok-sok jóakarónak. |Hálás szíyyej, köszönöm mindenkinek a... - az asszony hangja el- csuklik, de nem baj, hogy nem fejezi be a mondatot, értünk min- .dent. Utunk a tiszaföldvári Barna családhoz vezet. A négygyermekes apukát a napokban mutattuk be lapunkban, leírva, most György az „anyuka” is, párja ugyanis kórházban van.- Képzeljék, hazaengedték leüt! - ezzel a jó hírrel fogadott bennünket a férfi a kapuban. Egeresi Ilona, az édesanya is kijön elénk, hogy bemutatkozzon. György karonfogja őt és nekünk is szól, menjünk beljebb, hadd mutassa meg, mivel teltek a napjai.- Kifestettem! Hogy tetszik? - a konyha valóban csinos vaníliasárgában. - Ez a karácsonyi ajándékunk - mondja, mi pedig hozzáfűzzük, talán lesz más is a karácsonyfa alatt... Előkerülnek a Barna családnak szánt ajándékok, néhány doboz tartalmúról, elképzelésünk .sincsen, felbontatlanul nyújtjuk át az olvasók adományát. Barna György részére... - olvassa a férfi a legnagyobb karton feliratát. - Tartalma édesség és ruhanemű... - betűzi tovább az írást. Mi pedig átnyújtjuk azt a hajvasalót is, melyre Enikő annyira vágyott. Valaki még ilyet is küldött az egyik gyermeknek, a tizenöt esztendős ifjú hölgynek.- Ennyi ajándékot soha nem kaptunk még! - dörmögi maga elé György, majd elárulja, az ajándékokat nem fogják ám most kibontani és megnézni, majd csak 24-én este! - Odatesszük a fa alá ezt a sok mindent! - mutat körbe. Miközben az apa beszél, Icu felpróbál egy kabátot, pont a mérete, a színe is tetszetős...- Most nem csirkepörkölt lesz ám karácsonykor - nevet György, utalva arra, hogy éppen az Totyogott a bográcsukban, apóikor múltkor meglátogattuk - Az ünnepi vacsoránk rántott hús lesz dinsztelt káposztával! - mondja. Még egy utolsó meglepetésként egy hatalmas nejlont húzunk elő, tele van apró gömbökkel.- Mi ez? Gabonapehely? - mi a fejünket ingatjuk. - Na ne! Kutyatáp, Vezérnek? Hát még rá is gondoltak az olvasók? Hihetetlen! Besenyszögön két fekete-fehér gombolyag rohan elénk, a farkcsóváló fogadóbizottság alig várja, hogy megsimogassuk őket. A gazdák is előkerülnek másodperceken belül, Nagy Veronika és párja, Czakó Tibor.- Édesek, ugye? Keverékek, fiúk és ha gondolják, azonnal haza is vihetik a kutyákat! - mi azonban azt válaszoljuk, nem viszünk, hanem hozunk. Méghozzá sok-sok ajándékot, főleg játékokat a hat éves Donátnak és a még meg sem született pi■ A kollégák térülnek- fordulnak, lassan megtelik a konyhaasztal mindenfélével. cúrnak. Donát felvillanyozva nézi a szatyrokat, az egyik telis-tele van plüss állatokkal és más meglepetésekkel. Kiönti maga köré a plüssöket, majd szeme megakad egy becsomagolt autón. Azonnal kibontja és mintha már ott sem lennénk, önfeledten tologatja a szőnyegen. Vera, az édesanya kényelmesen leül a fotelben, domborodó pocakját simogatja.- Hamar elfáradok, csak azokat a házimunkákat végzem el, amiket nem tudok már elodázni. Mosok, főzök, bevásárolok - magyarázza. Elárulja, Anna, a tizenkettő esztendős lánya szerencsére sokat segít neki, kiválóan pucolja a krumplit és a tyúkok alól a tojást is ő szedi össze.- Úgyhogy igencsak „lazán” készülünk az ünnepekre. A napokban Domival és a nagyobb lányommal, aki cukrásznak tanul, sütünk süteményt, lesz linzer, zserbó és keksztekercs. Kiderül, csakúgy, mint a Döbrei családnál, itt is ez a favorit. És természetesen itt is hadseregnyi adag készül: a hat gyerek mellett hamar elfogy a több kilónyi édesség. Mi végre megtaláljuk a?t a, hintát, melyet Dominak küldtek az olvasók. ivlón. ' jí,.- Hűha, meg se mutassák most a legénynek, mert egész nap nem lehet majd kiszállítani belőle! - súgja oda az apuka, de megnyugtat, karácsony után felszereli majd valahová.- Tudják, a nagycsalád nem adottság, hanem életforma. A karácsony ugyanolyan ünnep nálunk is, mint máshol. Csak... intenzívebb. És így, a sok-sok ajándékkal, melyet kaptunk, idén igazán gazdag is lesz! - bólogat Veronika. ■ Ön szokott karácsonykor adományozni? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: Wk'-J SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Honnan tudták, hogy Bangó Margit a kedvencem? - kérdezi Döbrei Lajosné Mindenki azzal segített, amivel tudott adományok a megye minden részéből érkeztek. Kis falvakból, nagyobb városokból egyaránt érkeztek felajánlások. Volt, aki személyesen hozta be szerkesztőségünkbe a meglepetéseket, akadt, aki postán adta fel. Még Pécs mellől is kerestek bennünket. Elmondták, interneten olvasták a felhívásunkat, és szívesen küldenének dobozban számos használható ruhát, cipőt. A Jászságban egy zsák szenet ajánlottak fel a szegény sorsú családoknak, sőt, olyan néni is akadt, aki gyújtást gyűjtött össze. Az idős asszony elmesélte, amikor ők nélkülöztek, a kályhában nem tudták mivel meggyújtani a fahasábokat. Ezért gondolt arra, még az ilyen semmiségnek tűnő dolgok is lehetnek hasznosak. Egy kisnyugdíjas asszony pár ezer forintot hagyott borítékban, remélve, jó helyre megy szerény segítsége. Egyetlen dolgot kért tőlünk határozottan: még véletlenül se említsük meg nevét. Volt, aki televíziót, más hajsimítót hozott be hozzánk. Az állatbarátok nem csak embertársainkra gondoltak: többen csomagoltak be kutyatápot, macskakonzervet. Díszes csomagolópapírban gyermekjátékok várták, hogy új gazdára találjanak és voltak igazi meglepetések is, melyek lezárt, felcímkézett dobozokban érkeztek. Régi tulajdonosa talán nem is sejtette, hogy egy Bangó Margit DVD milyen örömet tud okozni másnak. Köszönjük, hogy segítettek, hiszen mi csak így tudtunk segíteni másoknak. Mi lehet a becsomagolt dobozban? - töpreng Barna György és párja. Icu % \ l \ k t \
