Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-21 / 298. szám
8 nr'i /—> 2012. DECEMBER 21., PENTEK HÍHSÁV Jócskán csökken az infláció jövőre A magyar Nemzeti Bank új inflációs előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 5,7 százalék lesz, a jövő évi 3.5 százalékra csökken, a 3 százalékos inflációs cél 2014 második felére érhető el. Ez jóval kedvezőbb a szeptemberi prognózisnál, amikor 5 százalékos inflációt jeleztek előre 2013-ra. Ennek hátterében a kormány által bejelentett tízszázalékos háztartási energiaár-csökkentés és a jövedéki adószabályok módosulása áll. A jegybank szerint a fogyasztás s a beruházások 0,2 százalékkal csökkennek. ■ MTI Majdnem teljes a konszolidáció eddig 1700 ötezernél kevesebb lakosú település ön- kormányzatának 80 milliárd forint összegű adósságát vállalta át az állam, mindössze 14 olyan település maradt még ki a sorból - közölte Orbán Viktor Nyíregyházán. A miniszterelnök hozzátette: az önkormányzatok adósságának egyéves törlesztési kötelezettsége 150 milliárd forintot igényelt, ami bevételük harmada. ■ MTI * .m Tiltakoznak a borászok AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ fordulnak a borászok, mert legalább két ponton az alaptörvénybe ütközőnek tartják a hétfőn elfogadott új hegyközségi törvényt, a beadványt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa készíti. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára kiemelte: az eddigi egy gazda, egy szavazat elve helyett a tanács tiltakozása ellenére hektáronként jár majd egy voks. Nem tisztázott a hegyközség és a hegybíró kapcsolata sem - tette hozzá. ■ NÉPSZAVA 95 milliárd forint agrártámogatásra újabb, mintegy 95 milliárd forintos támogatási forrás kifizetésének jóváhagyásáról született döntés az agrá- riumban, a pályázati pénzek legnagyobb része, 80 milliárd forint, állattartó telepek korszerűsítésére fordítható - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az összegnek a negyedét a sertéstartók kapják. Mikro- vállalkozás fejlesztésére 7,47.6 milliárd forint jut. ■ MTI Fazékas Sándor Csúcsot döntött a kifizetés eu-pénzek A múlt héten 70 milliárd forintot utaltak ki a nyertes pályázóknak Csepreghy Nándor: a kormány azon dolgozik, hogy Brüsszel a források hatvan százalékát közvetlenül a vállalkozásoknak fizesse ki A kormány által nyár óta bevezetett intézkedéseknek tulajdonítja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, hogy az utóbbi hetekben jelentősen felgyorsult az uniós források kifizetésének üteme. Csepreghy Nándor elmondta: a kabinet azt szeretné elérni Brüsszelnél, hogy a források 60 százalékát közvetlenül a vállalkozások kaphassák meg. Tar Gábor- Szinte pontosan három évünk van arra, hogy az ország teljes mértékben felhasználja a rendelkezésre álló 8200 milliárdos forintos uniós fejlesztési forrást, miután a 2007-2013-as költségvetési ciklusban a projektek pénzügyi zárására plusz két év van. Eszerint a következő három esztendőben évente átlagban 1600 milliárdot kellene kifizetni a nyertes pályázóknak, miután eddig csupán 3300 milliárd talált gazdára. Képes lesz megbirkózni ezzel a feladattal a hazai pályázati intézmény- rendszer?- A legfrissebb kifizetési számok alapján azt kell mondanom, minden reményünk megvan arra, hogy teljesen lehívjuk a 8200 milliárdos keretünket, ugyanis a múlt héten rekordszintű összeget, 70 milliárd forintot utaltunk ki. Korábban az intézményrendszer lassúságát hangoztató bírálók azt mondták, hogy mintegy 35 milliárdos heti átlagos kifizetési ütemre van szükség ahhoz, hogy az utolsó fillérig felhasználjuk a 2007-2013-as forráskeretet.- Az év vége hagyományosan olyan időszaknak számít, amikor felgyorsul a számlák beérkezési, illetve kifizetési üteme. Ez a múlt heti adat nem egyszeri kiugró tétel? Hosszabb intervallumban is érzékelhető a kifizetési ütem gyorsulása?- Az elmúlt egy hónap számai is igen kedvezőek, heti átlagban több mint 60 milliárdot utalt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Természetes, hogy ciklikus hatások is szerepet játszanak, ám a kifizetési ütem gyorsulása döntően annak köszönhető, hogy beértek a kormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Kormány- bizottság által nyár óta bevezetett gyorsító intézkedések. Ilyen az önerő alap felállítása, a 30 százalékos szállítói előleg alkalmazása, illetve a projektfelügyeleti rendszer beinNévjegy CSEPREGHY NÁNDOR (29) 1983-ban született Kolozsváron 2008-ban szerezte diplomáit a Szegedi Tudományegyetemen kommunikáció-történelem szakokon 2011 MÁJUSÁTÓL 2012 NOVEMBERÉIG: a Nemzeti Fejdítása. Ha sikerül tartanunk az utóbbi hetek kifizetési ütemét, valóban elérhető, hogy az uniós források 100 százalékát le tudjuk hívni, és egyetlen euró sem ragad Brüsszelben. nesz lesi sß .biß/r>- Mostanában egyre többször hallani a kormányzat részéről, hogy a következő, 2014-2020- as uniós költségvetési periódusban a jelenleghez képest több forrást fognak kimondottan gazdaságfejlesztésre elkülöníteni. Az Ön által felsorolt intézkedések, amelyek közvetlen célzottjai nem a vállalkozások, hanem a közcélú kedvezményezettek, mennyiben tudják ezt a célkitűzést szolgálni? lesztési Ügynökség kommunikációsfőosztályvezetője és szóvivője 2012. NOVEMBER 5-TŐL a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára- Úgy gondolom, hogy a két szektort nem lehet különválasztani. Amikor az önerő alap révén elősegítjük, hogy az elakadt önkormányzati, állami projektek végre beinduljanak, áfthak közvetett hatását a vállalkozók is érzik, hiszen az infrastrukturális beruházások beindításával ők is kivitelezői megrendeléshez jutnak. A szállítói előleg esetében pedig a kedvezményezett állami szereplők kihagyásával közvetlenül a kivitelező cégek kapják a hazai költségvetésből a forrásokat. A következő hétéves ciklus hazai tervezése már javában zajlik, a kormány azt szeretné elérni az Európai Bizottságnál, hogy a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre használhassuk fel. A jelenlegi állás szerint a források 40 százalékát közvetlenül a cégek kapják, míg további 42 százalékhoz közvetetten, mint a közszféra projektjeinek kivitelezői férnek hozzá.- A közép-magyarországi régió a jelenlegi ciklushoz képest jelentős forrást veszít majd, hiszen az utóbbi években kinőtte a kevésbé fejlett régiók besorolását a fejlettségi szintjének növekedésének köszönhetően. Nem lenne célszerű ismét vitát nyitni arról, hogy Pest megye leváljon Budapestről, hogy a főváros környéki települések ne járjanak pórul a fejlesztési források terén azzal, hogy Budapesttel együtt alkotnak egy régiót.- A megye leválasztása nem oldaná meg a problémát, egy önálló Pest megyei régió vagy a megye különböző térségeinek a környező régiókhoz történő csatolása mindössze azt jelentené, hogy az eddigiekhez képest többfelé kellene osztani az általuk kapott forráskeretet. Emellett a kérdés azért sem időszerű, mert a régiók besorolását már semmiképpen sem lehet megváltoztatni a következő hétéves időszakra, miután erről már a 2014-2020-as időszak keretéről szóló tárgyalások előtt meg kellett egyezni. A jogi és közgazdászképzés jövőre is fizetős lesz szakok Az intézmények 24 milliárdos többlettámogatása nem érinti a hiánycélt Döntött Balog Zoltán tegnap a magyar állami ösztöndíjas szakokról, vagyis arról, hogy az általános felvételi eljárásban felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben mely szakokon vehető igénybe állami ösztöndíj. A tárcavezető idén kizárólag a ponthatárok minimumát határozza meg, amely a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). Mint ismert az Országgyűlés december 17-i döntése nyomán a miniszter határozza meg a szakokra érvényes ponthatárokat, ám a tárca közleménye hozzáteszi: Balog Zoltán ezzel a jogával csak 2014-ben kíván élni. A mostani döntéshez mellékelt dokumentumból kiderül: sem az egyes jogi, sem a különböző gazdaságtudományi képzések esetén nem érhető el állami ösztöndíj. A felsőoktatás jövő évre bejelentett 24 milliárd forintos többlettámogatása - legalább részben - a költségvetés már meglévő előirányzatainak felső- oktatási célú felhasználásával, átcsoportosításával biztosítható - felelte újságírói kérdésre a csütörtöki online tájékoztatón Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Balog Zoltán döntött költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Mindez a 2013. évi hiáiíycél teljesíthetőségét nem veszélyezteti - tette hozzá. Giró-Szász András szerdán jelentette be, hogy 55 ezerre emelkedik az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, ezzel párhuzamosan 24 milliárdos többlettámogatáshoz jutnak az intézmények az ideihez képest. Fábián István a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja azonban akkor lapunknak kijelentette: ezek a források működési kiadásokra nem fordíthatók. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) tegnap bejelentette azt is, hogy 1,4 milliárd forintot visszajuttat a felsőoktatási intézményekhez a 2011. évi pénzmaradványból. A Semmelweis Egyetem 2013. évi kincstári költségvetésén belül az EMMI előzetes tájékoztatása szerint az előző évhez képest a felsőoktatásra, közoktatásra, intézményfenntartásra kapott költségvetési támogatás közel 1,3 milliárd forintos, azaz 14 százalékos csökkenést mutat, melynek összetétele még nem ismert. A súlyos támogatáscsökkentés ellenére az egyetem vezetése biztosítja a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és a hallgatói juttatások kifizetését. ■ B. L. - H. É. / l
