Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-30 / 280. szám
2012. NOVEMBER 30., PÉNTEK GAZDASAG 7 Félrement uniós mezőgazdasági pénzek agrárium Lesújtó jelentést közölt az Európai Számvevőszék a területalapú támogatások felhasználásáról A SAPS keretében Magyarországnak kifizetett jövedelemtámogatás (a 2005 és 2011 közötti pénzügyi években, millió euró) 316,0 373,4 445,4 508,3 771,1 831,7 Repterek, síklubok és ingatlanfejlesztők is kaptak az EU agráriumnak szánt, területalapú támogatásából egy, a pénzek elosztását feltáró jelentés szerint. Magyarországon az állam a legnagyobb kedvezményezett, amely nemzeti parkok, katonai gyakorlóterek után vett fel támogatást, de bőven kaptak vadászegyesületek is. Braunmüller Lajos Mezőgazdasági tevékenységet ténylegesen nem végző „termelők”, így katonai gyakorlóterek, horgászklubok, ingatlancégek és vadásztársaságok jutottak jelentős területalapú támogatáshoz az SAPS-rend- szeren belül - áll az Európai Számvevőszék a témában kiadott jelentésében, amely a 2004 óta csatlakozott tagállamok kifizetéseit vizsgálja. Az anyag rámutat: mivel a tagállamok nem azonosították be pontosan, melyek a támogatható földterületek, így egyes nem hasznosított parcellák, valamint nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt földterületek után is történtek kifizetések. Mindez nem jelent törvénysértést, ám a rendszer céljai megkérdőjeleződnek. Ráadásul a félrement pénz hatással van az egyes egyéni mezőgazdasági termelőknek kifizetett összegre, vagyis a tényleges termelőknek kevesebb jut. A SAPS rendszerében a mezőgazdasági termelők nem kötelezettek javak előállítására vagy termelési tényezők felhasználására, ám helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartaniuk a földterületüket, valamint be kell tartaniuk bizonyos környezetvédelmi és állatjóléti szabályokat. A rendszer keretében teljesített kifizetések 2011-ben az unió egészében 5 milliárd eurót tettek ki. A kedvezményezettek azonban - mutat rá a jelentés - sok esetben nem is köthetők az négy nemzeti park igazgatóságának eredményességét, működésük hatékonyságát, valamint a kezelésükben lévő vagyonelemek hasznosítását vizsgálta helyszíni ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek egyik megállapítása az volt, hogy a források felhaszagráriumhoz. Míg Lengyel- országban és Romániában ingatlanvállalatok, repülőterek is kaptak támogatást, Magyar- országon, és Szlovákiában ernálása a céloknak megfelelő és eredményes volt - közölte az ÁSZ csütörtökön. az Ász ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az igazgatóságok a természeti területek használatba adásánál nem biztosították az átláthatóságot és a széles nyilvánosságot. dészeti vállalatok, vadászegyesületek, sőt, horgászklubok és síklubok is pénzt vettek fel ezen a címen. Idehaza például 337 vadászegyesületnek 7 ezer hektár mezőgazdasági földterület címén több mint 1 millió euró támogatást folyósítottak ezen a címen. Magyarország helyzete azért is speciális, mert az állam - lévén nagy földterületek birtokosa - a legnagyobb egyedi SAPS-kedvezményezett. A hatóságok kifizetéseket folyósítottak olyan állami tulajdonban lévő állandó gyepterületek után, amelyeket katonai kiképzés céljára használtak, azonban a nemzeti hatóságok nem tudták megmondani, hogy azokat kizárólag kiképzés céljára vagy akár csak részben mezőgazdasági célra, például juhok legeltetésére hasznosítják-e. A magyar hatóságok ráadásul nem rendelkeznek rálátással arra, hogy az ilyen intézmények milyen mértékben részesülnek a kifizetésekből. A számvevőszék becslése alapján azonban 300 ezer hektárról lehet szó, amely után így a magyar hatóságok mintegy 50 millió eurót fizettek ki 2010- ben. „A visszaélések révén nem csak a ténylegesen termelő gazdák elől vettek el támogatásokat, de az erkölcsi kár is óriási: az Európai Unió közvéleménye ugyanis azt látja, hogy a támogatások nem a meghirdetett célokat szolgálják” - nyilatkozta az elemzés kapcsán a Világ- gazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára kifejtette: „a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a korábbi években töbször jelentette be, hogy újabb területeket vontak be a támogatásba, így nő az osztószám. Ezek alapján úgy gondolom, hogy hozzávetőleg 300 ezer hektár esetében felmerülhet, hogy valóban folyik-e ott termelés” - fogalmazott a titkár. Tóth István hangsúlyozta: „természetesen látatlanban nem állítható, hogy ezeken a területeken nem történt valódi agrártevékenység.” A titkár lapunknak kifejtette: meglátása szerint elsősorban nemzeti parkok és katonai területek vehették igénybe valódi agrártevékenység nélkül a támogatásokat. „Ezek mind olyan területek, amelyek mögött az állam áll” - fogalmazott Tóth István. A titkár szerint az is aggályos, hogy a mezőgazdasági termelést folytató szántó- területre és a gyepterületre ugyanolyan támogatás jár, míg utóbbiakra kisebb mértékű támogatást kellene megszabni a titkár szerint. Nemzeti parkok: átláthatatlan bérbeadások Tovább mélyítenék az eurózóna integrációját TERVEZET VÁRHATÓAN az eUTÓZÓ- na több tagországa a saját állami hatáskörei elleni támadásként, míg a valutaunión kívüli országok közül többen az EU kettészakítására irányuló kísérletként fogják értékelni azt a javaslatot, amit az Európai Bizottság adott ki az eurózóna további mélyítésének menetrendjeként. A brüsszeli testület évekre szólóan vázolta fel az általa szükségesnek tartott intézkedéseket az integráció mélyítésére, amiket az eurózóna adósságválságának leküzdése érdekében tart szükségesnek. Rövid távon, vagyis a 2014 tavaszi EP-választásokig tartó másfél évben Brüsszel többek között azt szeretné elérni, hogy létrejöjjön az egységes bank- felügyelet a valutaunióban, amit a pénzintézetek egységes szanálási mechanizmusa is kiegészítene. Emellett a bizottság felállítaná az úgynevezett Konvergencia- és Versenyképességi Eszközt (CCI), amely strukturális reformokat finanszírozna azokban a tagországokban, amelyeknek a reformok végrehajtásáról kötelezettséget vállalnak a bizottság felé. Ezt a lehetőséget a három százalék felett GDP-arányos deficittel rendelkező országok esetében kötelezővé tennék. Emellett a bizottság 2014 tavaszáig már közös külső képviseletet is adna az eurózónának, hogy a valutaunió egységes hangon tudjon felszólalni a különböző nemzetközi szervezetekben, fórumokon, így a G8-országcso- porton vagy az IMF-en belül. Középtávon, öt éves időtávlaton belül a CCI-re alapozva saját forrásokból finanszírozott, külön költségvetést kapna az eurózóna, amit a bizottságon belül létrehozandó kincstár kezelné. Emellett tovább mélyülne a költségvetési és gazdaságpolitikák koordinálása, amelynek keretében a nemzeti büdzsék központi jóváhagyása, megvétózása is lehetővé válna. Ebben a periódusban már az adósságok közös kezelésének megfelelően rövid távú, egy vagy kétéves eurókincstárje- gyek kibocsátását is bevezetné a bizottság, illetve a nagy adóssággal küzdő országokat egy úgynevezett adósságtörlesztési alap segítené ki. Valójában a bizottság a tervezet összeállításakor mind Németország, mind Franciaország szempontjait figyelembe vette, hiszen beépítette a szigorúbb fiskális politikákra vonatkozó berlini (tagállami büdzsék feletti ellenőrzés), illetve a tagországok közötti szolidaritást sürgető párizsi javaslatokat (eurókötvények) is. ■ T. G. Államadósság (az eurózónában, a GDP százalékában) 2008 2009 2010 2011 2012.1. n.év 2012. II. n.év VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT Mindenkinek drága a reptér Budapest airport Még a fapados lqgitársaságpk is sokalják a díjait Hamarosan újabb légitársaságok csatlakozhatnak ahhoz a tizenkét légitársasághoz (köztük az Air France-KLM, az Alitalia, a British Airways, a Brussels Airlines és a Qatar Airways), amelyek nemrég levélben fordultak a Budapest Airport (BA) vezérigazgatójához, az új reptéri díjszabás miatt. A BA egyelőre nem döntött arról, mikor és kivel ül majd tárgyalóasztalhoz. „A téli menetrendben átlagosan 7,2 százalékos volt a díjemelkedés, aminek fő indoka a telekadó mértéke volt, nélküle ez a változás csak két százalékos lett volna. A kedvezmény-rendszerünkkel arra ösztönözzük a légitársaságokat, hogy hozzanak minél több utast Budapestre” - mondta lapunknak Hardy Mihály, a reptéri cég kommunikációs vezetője. Hozzátette: semelyik légitársaságnak nem tudnak extra kedvezményeket adni. Szerinte nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet, hogy a Malév-csőd által okozott károkat, veszteségeket vagy az önkormányzat által 330 százalékkal megemelt telekadó pénzügyi következményeit egyedül a BA viselje. Az ügy hátterében alapvetően az áll, hogy teljesen megváltozott a BA üzleti modellje. Alkalmazkodnia kellett ahhoz a tényhez, hogy a járatok többségét immár a fapadosok adják. A hagyományos légitársaságok piaca pedig stagnál, komoly nehézségekkel küzdenek a puszta talpon maradásért is. Extra kedvezményt nem adhatnak Ugyanakkor a fapados Ryanair is 40 százalékkal csökkenti budapesti járatait január 10-től, mivel a BA nem csökkentette díjait a kért szintre. A Wizz Air pedig november 13-ától visszatért az utasok buszos szállításához, mivel nem volt megelégedve a reptér által külön a fapados légi- társaságoknak épített „sátras” létesítményekkel. Amikor tavaly átadták hagyományos légitársaságok közönségére tervezett, 200 millió euróért felhúzott SkyCourt terminálépületet, akkor a Malév februári csődje „nem volt benne a pakliban”. így most a szo: katlan helyzet állt elő, hogy a budapesti reptér egyszerre prémium és fapados. A Malév csődjét követően a diszkont légitársaságok utasainak aránya 26 százalékról 50 százalékra növekedett. A repülőtéri díjakat pedig hatóság állapítja a BA javaslata alapján, és ez minden légitársaságra egyformán érvényes. Tavaly a reptér 675 millió forint telekadót fizetett. Egy törvénymódosítás ezt megháromszorozta, vagyis rekordnagyságú, nem kevesebb, mint 2,25 milliárd forintra emelték a terhet. A XVII. kerületi önkormányzat szerint viszont a BA-nak nem a telekadó és nem a Malév-csőd okoz súlyos pénzügyi nehézséget, hanem saját hitelezői köre. Emlékeztettek arra, hogy a tulajdonosok a repülőtér 75 évre szóló, 464,5 milliárd forintba kerülő üzemeltetési jogát nagyrészt hitelből fizették ki. Szintén nem mellékes, hogy a reptér nemrég jelentette be, hogy 100 millió eurós költséggel Business Parkot hoz létre a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér területének déli részén. ■ Vég M. Budapest Airport Zrt. (millió euró) 2010 2011 Árbevétel 163 180 Üzemi eredmény 51 54 Adózott eredmény-36-36 Mérleg szer. ered.-36-36 Saját töke 223 187 Hosszú lei. Köt. 1575 1617 Mérlegfőösszeg 1848 1841 FORRÁS: KIM KEZESI Aktív kárrendezést sürget a Generali A generáli tapasztalatai alapján az ügyfelek az idén már kevésbé voltak motiváltak a szolgáltató váltásra, a maguk számára vásárolt kiegészítő biztosítások ugyanakkor egyre népszerűbbek. A Generali szakértői szerint az aktív, illetve a direkt kárrendezés kitörési pont lehet a jövőben. Ez a kívánatosnak tartott változás, ami már több európai országban megtörtént, alapvetően rendezheti át a kgfb piacot, hiszen érdekeltté teszi az autósokat abban, maguknak és ne egy harmadik félnek válasszanak biztosítót. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. november 29-én: j €/Ft 279,77-1,19 Ft $/Ft 215,57-1,82 Ft jj CHF/Ft 232,39-1,10 Ft >J €/$ 1,2976 0,0052 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.29.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. dec. 69 500 Malmi búza index 2012. dec. 69500 Takarmánybúza 2012. dec. 67000 Takarmánykukorica 2012. dec. 67000 Tak.kukorica index 2012. dec. 67000 Takarmányárpa 2012. dec. 64500 Olajnapraforgó 2012. dec. 130500 Olainapraforgö index 2012. dec. 130500 Repce 2013. márc. 138900 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE
