Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-21 / 272. szám

4 TISZAZUG 2012. NOVEMBER 21., SZERDA Részfeladatokat kellene csak vállalniuk a településeknek Csak hárman egy osztályban kapcsolata tanító nemcsak pedagógus, hanem barát és pótszülő is együttműködés Pár napon belül elkezdik a tiszasasi köz­munkások a káposzta szedését. Ez már a második vetés idén, és csakúgy, mint az első, a mostani is jó termést ad.- Egy hektáron gazdálkodunk e zöldséggel, a termés nagy részét az önkormányzat kony­háján használjuk fel, a felesleget értékesítjük - árulta el Gyói Gábor polgármester. - A ká­posztának idén elfogadható ára van, a bevételt a START-munka- program további működtetésére fordítjuk - tette hozzá. Az önkormányzat az utóbbi hónapokban egy békés megyei kistelepüléssel, Bélmegyerrel vette fel a kapcsolatot, ahol egy savanyító kisüzem működik, szintén közmunkaprogramban.- A jövőben szeretnénk ve­lük dolgozni, de elkezdődött egy együtt gondolkodás Ti- szatenyővel is. Úgy vélem, a START-munkaprogram jövőbeni sikerességéhez hozzájárulhat az önkormányzatok együttműkö­dése. Egy településnek ugyanis elég a különböző részfeladatok vállalása, nem kell az egész fo­lyamatot végigvinnie - véleke­dett a településvezető. ■ Megerősítik a Körös-gátat a Tiszazugban fejlesztés Elkezdődött Széfe- vénynél a Hármas-Körös folyó árvízvédelmi fővédvonalának fejlesztése. - Térségünkben a fo­lyó elöregedett, több hiányosság­gal is küzdő jobb partját erősítik meg a szakemberek 8,3 kilomé­ter hosszúságban - mondta Pán- czél Ferenc polgármester, aki hozzátette, a község belterületén is megemelik a gátat hetven centivel. így a gát magassága a mértékadó árvízszint felett lesz egy méterrel. A Szelevénytől a Körös-folyó végéig tartó részen kerékpárutat alakítanak ki a töltésen, így már sokkal köny- nyebb lesz a Csongrádra való eljutás. Eddig ugyanis csak sok kilométernyi kerülőúton lehetett átmenni a szomszédos városba. A beruházás 3,3 milliárd fo­rintba kerül és a tervek szerint 2014 szeptemberéig tart. ■ Kovács Mihály tanító a nagyobbakat oktatja: a harmadik és a negyedik osztályba nyolc kisdiák jár Mezőhékről, Csépáról és Tiszaföldvárról A teremben süppedős ka­napé, csocsóasztal, társas­játékok, minikiállítás fogadja az érkezőket. Sokan nem is gondolnák, mindez egy ál­talános iskolában található. A mezőhéki intézmény tizen­öt diákja mintha egy nagy családban élne és tanulna. loó Zsuzsa Szépen felújított, világos épü­letbe lépünk. Színes dekoráci­ók teszik szebbé, a fényképek bensőségessé a folyosót. Már elkezdődött az óra, ennek elle­nére mindenhol nyitva vannak a teremajtók.- Soha nem csukjuk be őket - mondja halkan Szakái Ferenc tagintézményvezető. Miért is kellene? Nem zavarja a két osztály egymást - teszi hoz­zá, majd megkér­dezi, matek vagy magyar órára sze- retnénk-e menni. Mi először a magyart választjuk, így belépünk az első terem­be. Meglepő bőr kanapé csábítja pihenésre a bent tartózkodókat. A tágas szoba első felében hat asztal van kirakva.- Csak ennyien járnak ebbe az osztályba? - kérdezzük cso­dálkozva, majd Ferenc odasúg­ja, igen, ebből három elsős, há­rom másodikos.- Csókolom! - kiálltának egy­szerre a nebulók, amikor meg­pillantanak bennünket, majd beszélgetésbe elegyedünk ve­lük. Megtudjuk, a nagyobbak gyakran segítenek a kisebbek­nek az órán, bár más és más fel­adatot kapnak. Amíg az egyik „osztály” olvas, a másik ír, és fordítva. Milyen nehéz meg­állni a nagyobbaknak, hogy ne árulják el a megoldást egy-egy elsősöknek szóló kérdésre! A szünetben viszont nincsen kor­különbség: együtt társasoznak, futkároznak és csocsóznak - még ez is van a kis csapatnak.- Nálunk nincsen lógás - me­séli nevetve a tanító, Savella Szilvia. - Én magam „szedem össze” a gyerekeket. Az öcsö- dieket mindenképpen, hiszen én is ott lakom és négy diákunk is onnan jár busszal. Ha valakit nem látok a buszmegállóban, máris hívom a szülőket, mi történt a gyerekkel. Mivel sze­retünk együtt lenni, már hétre beérkeznek a helyiek is, így a tanítás előtt van időnk a játékra, beszélgetésre - fűzi hozzá. Megtudjuk, a tizenöt fős isko­lába Öcsödről és Tiszaföldvárról is járnak alsósok, főleg azok a szülők íratják ide csemetéjüket, akik szeretik a kislétszámú osz­tályokat, a családias hangulatot, látvány fogad: Már 138 esztendős az iskola az idei tizenöt fős lét­számmal a mezőhéki álta­lános iskola tulajdon­képpen „rekordot dön­tött”, soha ilyen so­kan nem jártak ide. Nem csak tanulni, játszani és sportolni is az iskolába járnak a kisdiákok 2007-ben csak nyolcán iratkoz­tak be az egyébként húszfős in­tézménybe. Bár az iskola jövő­beni léte meglehetősen cérna­szálon függ, a dolgozók opti­misták: ha az intézmény 1874 óta fenn tudott maradni (igaz, némi kis szünettel), talán a ké­sőbbiekben is lesz rá igény, a martfűi József Attila Általános Iskola tagintézményeként. a különleges bánásmódot.- A bensőséges viszony peda­gógus és diák között adott: sok gyereknek én vagyok a barát­nője és a pótanyukája is. Együtt sírunk és nevetünk - árulja el Szilvia, aki hozzáteszi, tulajdon­képpen neki most egy majd' ki­lencfős családja van az igaziak­kal együtt. Közben a szomszéd­ban matek órát tart Kovács Mi­hály. A helybéli fiatalember sok éve oktat itt, mindenkit ismer a faluban, ez bizony nagy előny.- A tanítónak Mezőhéken még van rangja, elismerik a munkánkat - mondja Mihály, akitől megtudjuk, a gyerekek szeretnek iskolába járni, a gond inkább a nyári szünetben van, amikor nem találkozhatnak egymással az osztálytársak. És néha adódik más probléma is.- Nagy előny a zárt, családias kisközösség. De ugyanez lehet hátrány is: néhány gyerek meg- illetődik az idegenektől, a na­gyobb gyerekcsapattól. Amikor elkerülnek egy másik, nagyobb iskolába tőlünk, hirtelen nem tudnak mit kezdeni a harminc fős osztállyal, a zsúfoltsággal és a ridegebb hangulattal. Bizony, alkalmanként visszajárnak hoz­zánk a felsősök, hogy - ha csak percekre is, de - ismét érezhes­sék a mezőhéki kisiskola ottho­nos melegét. ____ Örökbe fogadták a tiszaföldvári vasútállomást önkéntesség A minap tizenkilencen láttak hozzá, hogy rendbe tegyék a környéket Belefáradtak a várakozásba a tiszaföldváriak: hétvégén egy maroknyi csoport rendbetette az állomás környékét. Lapunk­ban nemrégiben számoltunk be arról, hogy a vasútállomás mennyire elhanyagolt állapot­ban van. Az önkor­mányzat többször kérte az illetékes üzemigazgatóságot, hogy tegye rend­be a környéket, de az csak a gazt vágta le, amit ott is maradt a helyszínen. Az ön- kormányzat sem szívesen dol­goztatott volna saját embereivel MÁV-területen, egyrészt, mert nem a város feladata a karban­tartás, másrészt pedig minden­féle munka engedélyköteles a vasútállomáson.- Tovább nem vártunk, sze­rettük volna, ha végre kulturált állapotok fogadják a vonattal Tiszaföldvárra érkezőket - me­séli Bohus Gézáné Marika, a Táncos-Nyugdíjas Baráti Klub egyik tagja. - Mi, nyug­díjasok úgy döntöt­tünk, kézbe vesz- szük a dolgokat. Felkerestük a helyi polgárőr egyesületet, csatlakozzanak kez­deményezésünkhöz. Ők napo­kon belül megszerezték a Szege­di Üzemigazgatóságtól a munka­végzéshez szükséges engedélyt, majd vasárnap tizenkilencen ■ Metszettünk, padot festettünk, gaztalanitottunk, fűrészeltünk. Kecse László (jobbra) és társai egy napig dolgoztak a vasútállomásnál megszépítettük az állomás kör­nyékét. Marika elmondta, nem dacból vágtak bele a munkába, hiszen a jóérzésű lakosok mindegyiké­nek az a célja, hogy ne szégyen­kezzen amiatt, hogyan néz ki la­kóhelye, vagy annak egy része.- A vasútállomást örökbe is fogadtuk, a jövőben vállaljuk, hogy rendszeresen rendbetesz- szük, és kialakítunk egy virágos kertet is. Most metszettünk, pa­dot festettünk, gaztalanitottunk, fűrészeltünk. A polgárőrség elnöke, Kecse László úgy véü, a társadalmi ösz- szefogásnak esetenként nagyobb ereje van, mint a hatóságok, ille­tékesek párbeszédének. ■ Ingyenesen járhatnak színházba a diákok az idei tanévben sem ma­radnak színházi élmény nélkül a nagyrévi kis­diákok. A helyi általános iskola pedagógusai minden tanulónak színházbérletet vásároltak, így júniusig négy alkalommal is meg­tekinthetnek egy-egy gyermekdarabot a martfűi művelődési házban. A bér­letet az iskola rendezi a hulladékgyűjtésből és a farsangi ünnepségen be­folyt bevételekből. Az önkormányzat felbontja a szerződést évvégén felbontja szerződé­sét Csépa önkormányzata a vízszolgáltatásért felelős Csongrádi Víz és Kommu­nális Kft-vel. - Több problé­mánk is volt a szolgáltatóval, ezért döntöttünk úgy, hogy inkább váltunk - árulta el Fialka György polgármester. - Január elsejével a Bácsvíz Zrt-vel kötjük meg a szerző­dést - tette még hozzá a tele­pülés vezetője. Sok segítséget nyújtottak a helyiek átadták szelevény egyetlen ártézi kútját. - A környé­két is rendbetettük, ebben nagy segítségünkre voltak a helyi lakosok, vállalko­zók - mondta el lapunk ér­deklődésére Pánczél Ferenc polgármester. - Egy helyi vízvezeték-szerelő építette ki a csöveket, néhányan a földmunkánál segítettek és olyanok is akadtak, akik anyagilag támogattak. A te­lepülésnek a fúrt kútja már több, mint harminc éves, így ezt a kifolyót amolyan „vésztartaléknak” is hasz­náljuk - tette hozzá. A víz 130 méterről tör fel Hívja az Új Néplap újságíróját! JOÓ ZSUZSA elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, ész­revétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánk­kal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474699-es telefonszámot hétköznapokon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom