Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-21 / 272. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2012. NOVEMBER 21., SZERDA Előre terveztek, jövőre már nem lesz gond az öntözéssel Gyenge tudásért jár bizonyítvány? ismeret Akad, aki nyelvvizsga nélkül is képes szakmai előadást tartani angolul felkészültek Befejeződött a talajelőkészítés Rákóczifalva önkormányzati földjein, ahol idén egyebek között burgo­nyát termeltek több, mint egy hektáron.- A nagy szárazság miatt igen gyenge lett a termés, hiába kapálták, gondozták a növényeket közmunkásaink - mondta Krizsán József polgármester, aki hozzátette, a kevés krumplit értékesí­tették. - Jövőre viszont már megoldott lesz a locsolás, mert kiépítettük földjeinken az öntözőrendszert, ami há­romhektárnyi területet lát el vízzel. A településvezető elárulta, a közmunkásoknak idén fo­lyamatosan tudtak feladato­kat adni: árkot tisztítottak, közterületeket takarítottak, intézmények környékét és azok homlokzatát tették rendbe, valamint különböző épületkarbantartási mun­kát is végeztek. A huszonöt közmunkás szerződése no­vember végén lejár, a több szakembert is tartalmazó csapatot az onkormanyzat tovább tudná foglalkoztatni, amennyiben a kormány erre lehetőséget biztosítana. ■ ! Orvosok tartottak demonstrációt Szolnokon tiltakozás Jelképes, ötperces demonstrációt tartottak tegnap délben a Hetényi Géza Megyei Kórházban. A Magyar Orvosok Szövetsége Szolnokon is csat­lakozott ahhoz az akcióhoz, melyet egyszerre négy ország­ban szerveztek. A Visegrádi négyek orvos szakszervezetei a demonstrációval a kórházak és az egészségügy rossz hely­zetére kívánta felhívni a figyel­met. A jelképes demonstráción az egészségügy rossz hely­zetére hívták fel a figyelmet. A demonstráción felolvasták a követeléseket. Finanszírozási gondokra, szakmai autonómia korlátozásának felfüggesztésé­re, és az előkészítés nélküli pri­vatizáció leállítására hívták fel a figyelmet - írta a Szolnoktv. ■ ► Folytatás az 1. oldalról- Ám aztán azon se csodálkoz­zon senki se, ha az idegen nyelv ismerete birtokában a fiatalok hipp-hopp, külföldre távoznak.- A minap szégyenkeznem kellett az unokám előtt - mond­ta egy szolnoki nagymama.- Turisták állítottak meg. Azt sem tudom, milyen nyelven szólítottak meg, ezért már in­tegettem is, hogy nem értem, mit kérdeznek. No, ekkor a kis unokám, Csabika angolul vá­laszolt a párnak. Nemhiába élt az unokám háromesztendős koráig Londonban! Tökéletesen beszéli a nyelvet még most, két esztendővel később is. Nem lesz gondja szerintem később sem a nyelvvizsgával - fűzte hozzá.- Alapvetően jó ötletnek tar­tom az Á2-es szint bevezetését - mondta Monori Anita, a szolnoki Oxford School Nyelviskola ügy­vezetője. - Az Európa Tanács Nyelvi Intézete által kidolgozott Közös Európai Referenciakeret (KÉR) ezt már tartalmazza. A KÉR szerint az A2 szint a kezdő és az alapszint közötti tudásnak felel meg. Az Európai Unióban g már elfogadott nyelvi szintek: a % B1 az alapfokú, a B2 a középfo- J kú, a Cl pedig a felsőfokú nyelv- £ vizsgával egyenértékű jelenleg. A Unióban már elfogadott a C2, vagyis az anyanyelvi tudással megegyező nyelvi ismeret is. Itt Magyarországon a fentiekből mindössze három szint akkre­■ A bizonyítványnál fontosabb a gyakorlati ismeret megszerzése. ditált, a Bl, a B2 és a Cl. Ezekre lehet vizsgabizonyítványt kap­ni - folytatta. - Nézzük csak a tizennyolc év fölötti korosztályt, akik belföldön vagy külföldön szeretnének elhelyezkedni, de nincs meg az alapszintű nyelvi tudásuk, viszont beszélni tud­nak idegen nyelven. Számukra mindenképp előnyösebb egy ál­lami nyelvvizsgabizonyítvány, ami akár A2-es is, annál, hogy csupán „azt állítják” a mun­káltatónak önbevallás alapján, hogy rendelkeznek némi nyelvi ismerettel. Ez a másik, a mun­káltató oldalán is némi biztosí­tékot nyújt. Hiszen A2-es szin­tű tudással is lehet e-maileket Célszerű idegen nyelveket tanulni, hiszen enélkül ma már nehezen boldogul az ember a munka világában. Képünk illusztráció. lebonyolítani, telefonos beszél­getést lefolytatni, beszélgetni - tette hozzá. Monori Anita elmondta, hogy régóta foglalkoznak gyerme­kek oktatásával is. Véleménye szerint a fiatalabb korosztályt is motiválná, ha már az A2-es szintű tudást is elismernék nyelvvizsgabizonyítvánnyal.- A hatodik-hetedikes kor­osztály, de lehet, hogy már az ötödikesek is képesek lennének teljesíteni az A2-es szintet - vé­lekedett Monori Anita. - Jelen Barabás Orsolya évek óta an­gol nyelvet tanít. Szerinte nehéz magasabb szintet elvárni egy mai szakiskolástól, a semminél pedig az A2-es is jobb. - A ma­gyar szakmunkásoknak csak alig néhány százaléka beszél va­lamilyen idegen nyelvet úgy, hogy az tényleges segítséget je­lentsen a munkájában - közölte pillanatban abban az évben tehet állami nyelvvizsgát egy gyermek, amelyikben betölti a tizennegyedik életévét. Óriási lehetőség lenne a gyerekeknek, amennyiben ezen változtatná­nak, biztosan bevállalnák. Po­zitív lenne az is, ha a szolnoki középiskolákban is pluszpontot adnának az alapfokú nyelvvizs­gáért. Másként vélekedik Pintér Zsolt fejvadász.- Ahogyan a sakknak meg­vannak a pontos szabályai, jó Orsi. - Ezért lehet jó az oktatási államtitkárság nyelvoktatási stratégiai tervezetében szereplő elképzelés egy új nyelvvizsga- szint bevezetésére. Ez a szint is elegendő lehet arra, hogy valaki a munkájához szükséges leg­alapvetőbb kifejezésekkel tisztá­ban legyen. Ha esetleg nem ma­gyarfőnöke, kollégái vannak, tudni, milyen szabályok között kell játszani a munkaerőpiacon a siker érdekében - mondta az ismert fejvadász és karrierszak­értő. - A tapasztalatok azt mu­tatják', hogy a munkáltatók több alkalmas jelölt közül azokat ve­szik fel, akik a legjobban tudják eladni magukat. Véleményem szerint a nyelvvizsgának, nin­csen jelentősége, amennyiben valaki nem beszéli jól a nyelvet: elfelejtette, nem tartotta frissen tudását. Akad olyan ismerősöm például, aki angolul tart magas velük alapszinten képes legyen kommunikálni. Elég csak arra gondolni, hogy sokan dolgoznak német érdekeltségű cégeknél Magyarországon. Nekik egy ilyen nyelvvizsga, valóban meg­szerzett tudás jól jöhet. Ez reális elvárás lehet egy hátrányos hely­zetű családból érkezett tanuló számára a szakiskola végére. szinten előadásokat, viszont nincsen nyelvvizsgája. Ha va­laki egy német céghez jelentke­zik, egyszerűen felteszik neki a kérdést: "Was möchten Sie?" és vagy tud rá válaszolni a pályázó, vagy nem. Ilyen helyzetekben mellékes, hogy milyen papír­ja van az illetőnek. Köztudott, hogy egy alapfokú nyelvvizsga nem sokat ér. Számos ismerő­söm van, hegesztők, bútoraszta­losok, kárpitosok, akik saját ká­rukon jöttek rá arra, hogy meg kell tanulniuk a német nyelvet, ha ki akarják váltani a közvetí­tő cégeket és tudjanak beszélni a kollégáikkal - tette hozzá a karrierszakértő. ■ Ön szerint melyik idegen nyelv a leghasznosabb? Szavazzon hírportálunkon —■ ma 16 óráig: _>/ SZ0U0N.hu W A szavazás eredményét holnapi szá­munkban közöljük. A semminél még a legalacsonyabb szintű nyelvtudás is többet ér Melyik idegen nyelv a leghasznosabb? megkérdeztük A válaszadók többsége az angol nyelvre voksolt KECSKÉS TAMÁS, JÁSZBERÉNY:- Az angol nyelvet tartom a legfontosabbnak, illetve a leg­inkább használhatónak alkal- mazhatónak, szinte a világ bármely pontján. A mai világ­ban az élet minden területén az idegen nyelv ismerete az egyik legmeghatározóbb do­log, amely szükséges és fontos mind a fiatalok mind pedig az idősek számára. Kiss józsefné, KARCAG: - Vé­leményem szerint az angol az a nyelv, amivel külföldön is bárhol a legkönnyebben boldo­gulhat az ember. Én nagyon helyesnek tartom, hogy már alsó tagozatban tanulnak leg­alább egy idegen nyelvet a diá­kok, mert akkor a legfogéko­nyabbak és ma már az érettsé­gi mellett egy nyelvvizsga is elengedhetetlen. KOVÁCS JÁNOS, KISÚJSZÁLLÁS:- Magam az angolt és a né­metet mondanám a legfonto­sabbnak, legalább társalgási szinten. Bár ahogy alakulnak az országban az üzleti dol­gok, úgy látom, pár év múlva az orosz nyelv tanításának ismét lehet realitása, és per­sze a kínaival is érdemes el­kezdeni foglalkozni a mai fia­taloknak. PÁL ROXÁNA, SZOLNOK: - Az an­gol nyelv a leghasznosabb, hisz bármelyik országba utaztam ed­dig, mindig ezzel a nyelvvel pró­báltam megértetni magam elő­ször. És tapasztalataim szerint eddig mindenki tudott valameny- nyit angolul. Bár németet is ta­nultam, de az sokkal nehezebb nyelv, mint az angol. A felsőok­tatásban magasabb színvonalon tanítanám az idegen nyelveket. Közel ötven éve alakultak, mára egyedül maradtak ünnepeltek Fél évszázados jubileumi évébe fordult a jász- jákóhalmi Horváth Péter Hon­ismereti Szakkör, miután a közelmúltban ünnepelte meg­alakulásának 49. évforduló­ját. 1963-ban azon a kora téli napon tizenheten jöttek össze a mára már elbontott tűzoltó klub helyiségében (ma az ABC előtti parkoló van a helyén), hogy Tóth János - a jászbe­rényi Jász Múzeum igazgató­jának - jelenlétében megala­pítsa a szakkört egy országos mozgalom keretében. Vezetője az akkor 66 éves korában nyugdíjba vonuló iskolaigazgató-helyettes, Vá- radi Zoltán lett, akit legaktí­vabban Terjéki János cipész, dr. Borbényi Olivér körzeti or­vos és László Gyula gimnazis­ta segített a munkában. A tagság is két korosztály­ból tevődött össze: az idő­sekből és az akkor megnyílt helyi gimnázium tanulóiból. Mára a megyében egyedül maradt fenn az abban az idő­ben megalakult honismereti szakkör, melyre mai tagsága emlékezett legrégebbi tagja és kutatója - Fodor István Fe­renc - vezetésével, aki 46 éve kapcsolódott be a munkába és harmincadik éve vezeti az az­óta sok sikert elért csoportot - tudtuk meg magától a veze­tőtől. ■ «f

Next

/
Oldalképek
Tartalom