Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-20 / 271. szám

6 GAZDASAG 2012. NOVEMBER 20., KEDD LAPSZEMLE FINANCIAL TIMES Kizárnák a büdzsé tárgyalásából Londont az EU brüsszeli illetékesei és a tagállamok tanulmányoz­zák annak lehetőségét, hogy miként lehetne a kiadások emelésének vétójával fe­nyegetőző Nagy-Britannia nélkül megalkotni az unió következő költségvetését. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök az utóbbi hetekben többször is kijelentette, hogy kész megvétózni minden olyan javaslatot, amely az uniós át­laginflációt meghaladó mér­tékben növelné a kiadásokat a 2014-ben kezdődő EU-költ- ségvetési időszakban. Joill'IISlI du l>imaiu‘lii» Benzinsegély a szegényeknek A francia kormány által augusztusban bejelentett, három hónapra szóló benzin- ár-stabilizáló csomagjának lejárta után a párizsi gazda­sági minisztérium benzinse­géllyel próbálja fenntartani a szegényebb családok vásár­lóerejét. A több száz millió eurónyi segélyt egyes tervek szerint az a 2 millió francia polgár kapná, akiknek az ál­lam fizeti a kiegészítő egész­ségbiztosítását. így azok is, akiknek nincs kocsijuk. A gazdasági minisztérium sze­rint a kedvezményezettek köre még nem végleges, az egészségbiztosítás alapján történő folyósítás csak az egyik lehetőség. A kormány november 28-án dönt a se­gélyről. \ Á Prague Daily Monitor Külföldre vágynak a csehek és a szlovákok a cseh és szlovák polgárok ötven százaléka inkább kül­földön élne, mint otthon. A GfK piackutató nyáron végzett közvélemény-kuta­tása szerint elsősorban az USA-ba, Németországba és Ausztriába vándorolnának ki. A fiatalok még nagyobb arányban mennének kül­földre: a 29 év alatti szlová­kok mindössze 32 százaléka, a csehek pusztán 28 száza­léka részesíti előnyben saját hazáját. Jó pénzt hoz a tesztelés gyógyszer A vizsgálatokban dolgozók 15 milliárdon osztoznak évente 2009 FORRÁS: OGVI 2010 2011 2012 Klinikai vizsgálatok száma 2006 3! 2007 2008 A megrendelők az elérhető publikációk szerint mintegy 15 milliárd forintot fizetnek ki közvetlenül a vizsgálóhelyeknek Évente mintegy 50 milliárd forint bevétele származik a magyar nemzetgazdaságnak a klinikai gyógyszervizsgála­tokból. A részt vevő kórházak és egészségügyi dolgozók ebből nagyjából 15 milliárdos pluszbevételre tesznek szert, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium is a gyógyszer­vizsgálatok engedélyezésének gyorsítását szorgalmazza. Haiman Éva „Megfelelő környezetet kell kialakítani ahhoz, hogy mi­nél több gyógyszervizsgálatot végezzenek Magyarországon, mert ez az egészségügyi intéz­mények és az orvosok, ápolók bevételeit is jelentősen növel­heti” - mondta a Világgazdaság Betegszám Hányán vettek részt gyógyszertesztekben? egészségipari konferenciáján a Nemzetgazdasági Miniszté­rium osztályvezetője. Fényi Ág­nessel maximálisan egyetért az egyik nagy hazai vizsgálóhely és egyben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Klinikai Farmakológi­ái Részlegének vezetője. Kovács Péter professzor lapunknak azt mondta: az európai uniós sza­bályozásnál is szigorúbb hazai előírások miatt az itthoni vizs­gálatoknak jó hírük van ugyan külföldön, de még versenyké­pesebb lehetne az iparág, ha a jelenleginél is rövidebb idő alatt Jól fizetett önkéntesek a gyógyszervizsgálatok az 1990-es évek végén, a 2000- es évek elején kezdtek felfutni Magyarországon. Az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) adatai szerint 1991- ben még alig több mint fél­száz, 1997-ben 153, 2000-ben kétszáznál, 2006-ban pedig már háromszáznál több vizs­gálat folyt Magyarországon. Az utóbbi évek csúcspontja a tavalyi volt, akkor összesen 359 klinikai próbát végeztek az ország vizsgálóhelyein. Hozzávetőlegesen 200 intéz­ményben zajlik klinikai vizs­gálat Magyarországon. engedélyeznék a gyógyszer­vizsgálatokat. Az utóbbi évek­ben jó irányba mozdultunk el e tekintetben, de itthon még mindig inkább kitöltjük az uni­ós szabályok szerinti maximum 60 napos határidőt, míg például Svédországban már 30 napon belül döntést hoznak. „Egy új gyógyszer kifejlesztése napjainkban már dollár-milliár- dokba és akár 8-12 évbe is kerül, így nem mindegy, mennyi idő alatt kapja meg az engedélyt egy klinikai teszt. Ahogyan az sem, hogy mennyibe kerül ” - magya­rázta a professzor. Nem véletle­a vizsgálatba vont bete­gek, illetve egészséges ön­kéntesek száma a vizsgálat jellegétől függően évente 15 és 30 ezer között változik. Egészségeseken leginkább az úgynevezett alapvető vi­tális paramétereket (bizton­ságosság és tolerálhatóság) tesztelik a készítményeket, a hatásosságot és a mellék­hatásokat általában betege­ken vizsgálják. Az előbbiek 60-150 ezer forint közötti összeget kapnak a részvéte­lért, az utóbbiaknak leg­gyakrabban a költségeit térí­tik. nül csökkent az utóbbi években nagyjából 20 százalékkal az unió országaiban és nőtt ugyanen­nyivel a fejlődő országokban, fő­ként Törökországban, Indiában végzett gyógyszervizsgálatok száma. Az országok és a vizsgá­lóhelyek között óriási a verseny - mondta Kovács Péter-, ezért min­dent meg kell tenni azért, hogy ne csökkenjen a magyarországi megrendelések száma. A megrendelők az elérhető publikációk szerint mintegy 15 milliárd forintot fizetnek ki közvetlenül a vizsgálóhelyek­nek. Ezek nagy része kórház­ban vagy klinikán működik, amelyek belső szabályzata ha­tározza meg, hogy a vizsgálati díj mekkora hányada illeti meg az intézményt, és mekkora a konkrét munkát végző egész­ségügyi személyzetet. Az azon­ban biztos, hogy miután ezzel a bevétellel mindenki jól jár, min­denütt arra törekednek, hogy az orvosok, ápolók is érdekeltek legyenek a vizsgálatokban, ami sokszor az utolsó megtartó erő - fogalmazott a részlegvezető. Ezen felül becslések szerint évente körülbelül 35 milliárd forintot érkezik a magyar gaz­daságba a gyógyszervizsgála­tok kapcsán. Ez a cégek itthoni költéseiből (irodabérlet, foglal­koztatás, szolgáltatás- és áruvá­sárlás) tevődik össze. Közel négy éve nem látott szinten az államadósság mértéke államháztartás Főként a fo­rint erősödésének köszönhe­tően a GDP 77,1 százalékára csökkent az államadósság mértéke a harmadik negyedév végére az előző negyedév vé­gi 77,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank a pénz­ügyi számlák előzetes adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy so­rozatban negyedik negyedéve csökken az adósság szintje a GDP arányában. Ennél alacso­nyabb szinten utoljára 2008 végén állt az adósságráta. Egy évvel ezelőtt, 2011 harmadik negyedévének végén még 82,9 százalékot jelzett a mutató. Összességében az állam- adósság szeptember végén 22 199 milliárd forintot tett ki a június végi 22 168 milliárd- dal szemben. Az adósságállo­mányt a nettó adósságfelvétel 180 milliárd forinttal növelte, míg a hazai fizetőeszköz har­madik negyedévben tapasztal­ható erősödése 149 milliárddal csökkentette. Idén jobbára az árfolyamváltozás hatására majdnem ezer milliárd forint­tal csökkent az államadósság, míg tavaly egész évben 1339 milliárddal nőtt ugyanezn ok miatt. A háztartások nettó finan­szírozási képessége, vagyis megtakarításainak értéke az előzetes adatok szerint a har­madik negyedévvel záruló el­múlt egy évben 1621 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 5,6 százalékának felel meg. Július és szeptember között jelentő­sen nőtt a háztartások kezén lévő, a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok, a befektetési jegyek és a devi­zabetétek állománya, miköz­ben számottevő csökkenést mértek a forintbetétek, a hi­telek és a tőzsdei részvények esetében. ■ T. G. Államadósság (a GDP százalékában) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Fiskális szakadék helyett csak lejtőre számít a piac USA A deficitcsökkentésről szóló megállapodás elmaradása nem okozna azonnali sokkhatást az amerikai gazdaságnak A piaci szakzsargon leginkább fiskális szakadéknak nevezi az amerikai költségvetési prob­lémákat - miszerint ha az év végéig nem születik egyezség a deficit és az államadósság csök­kentésére, akkor január l-jével hatályba lép a recesszióval fe­nyegető 600 milliárd dolláros takarékossági csomag szá­mos neves befektető azonban egyáltalán nem látja ilyen ször­nyűnek helyzetet. A Reuters jegyzetírójának megfogalma­zása szerint így elég, ha csak egy lejtőről beszélünk a Was­hingtont érő kihívás kapcsán. A múlt héten például Warren Buffett azt mondta a CNN-nek, hogy ha január 1-jéig nem lesz egyezség a demokraták és a republikánusok között, akkor az még nem torpedózza meg a gazdaságot, miután még pár hónapig 2013-ban is tárgyal­hatnak az ügyről. Az adónöve­lést, illetve kiadáscsökkentést tartalmazó intézkedések ugyan­is egyezség hiányában csak pa­píron lépnének hatályba január l-jével, azok gyakorlati alkalma­zása hónapokat vehet igénybe. A Bush-korszak adócsökkentő intézkedéseinek esetleges auto­matikus visszavonása sem len­ne drámai hatású a fogyasztásra nézve. A hatóságoknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy a január 1-jei adóemelés ellené­re a gyakorlatban ne vessék ki Warren Buffett befektető guru szerint az alkura van még pár hónap azonnal a fogyasztás csökken­tését eredményező magasabb kulcsokat a lakosságra. így akár még hónapokig is folyhatnak a tárgyalások az adórendszer reformjáról. Utóbbi ügyben de­rült ki a legtöbb konkrétum azután, hogy Barack Obama elnök a múlt hét végén tárgya­lásokat kezdett a kongresszusi vezetőkkel a fiskális szakadék elkerüléséről. A kiszivárgó hí­rek szerint a republikánusok is támogatják az elnök azon tervét, hogy az alacsony jövedelműek és a középrétegek esetében to­vábbra is érvényben maradjon a Bush-érában bevezetett adó- csökkentés. Cserébe a demok­raták is engednének: eszerint a magas jövedelműek esetében elképzelhető, hogy nem 250, ha­nem csak 500 ezer dolláros éves jövedelemhatár felett emelnék fel az szja-kulcsot az eddigi 35- ről 39,5 százalékra. ■ T. G. Államháztartási hiány (százalék, a GDP arányában) * » i « I A

Next

/
Oldalképek
Tartalom