Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-17 / 269. szám
6 GAZDASAG 2012. NOVEMBER 17., SZOMBAT ABUX index alakulása (pont) 18800 2012. november 16. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsóár (Ft) Változás (%) Millió Ft E-STAR 487 10,43 32 MTELEK0M 415 1,21 533 DANUBIUS 2775 0,36 2 EG IS 17000 0,05 300 ANY 449 0,00 0 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft TVK 1845-4,15 1 RICHTER 37000-3,64 5453 MOL 17770-2,94 3558 SYNERG0N 436-2,46 1 RABA 919-1,18 11 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.16.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. dec, 68100 Malmi búza index 2012. dec. 68100 Takarmánybúza 2012. dec. 67 000 Takarmánykukorica 2012. nov. 66810 Tak.kukorica index 2012. nov. 66810 Takarmányárpa 2012. dec. 64500 Olajnapraforgó 2012. dec. 129 000 Olajnapraforgó index 2012. dec. 129000 Repce 2012. márc. 130 700 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. november 16-án: » €/Ft 284,50 0,22 Ft %) S/Ft 224,10 1,78 Ft CHF/Ft 236,38 0,28 Ft €/$ 1,2701-0,0082 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 11.16.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 276,01 293,09 CIB Bank 273,29 296,07 Citibank 272,89 295,63 Erste Bank 276,58 292,52 FHB Bank 276,49 293,01 K&H Bank 276,23 292,15 MKB Bank 277,34 291,56 0TR Bank 277,20 291,42 Raiffeisen Bank 277,82 290,32 Olcsóbban juthat családi házhoz túlkínálat Országos átlagban 14,4 millió forint egy ingatlan - Előny a vételnél műi SZABOLCSSZATMÁR-BEREG HAJDÚ-BIHAR TOLNA SOMOGY BARANYA Családi házak átlagos eladási ára (2011, átlagár, millió forint) ffy NOGRAD BORSOD-ABAUJ- ZEMPLÉN GYOR-MOSON- KOMAROM- PUÄ1 SOPRON ESZTERGOM BUDAPEST ® TOT JÁSZ-NAGYKUN' VAR S70I NŐK VAS VESZPRÉM FEJÉR ~T SZ0LN0K t üt ZALA íir BÉKÉS CSONGRAD BACSKISKUN Ország összesen Egyre több az eladó, vevő viszont kevés akad a családi házak jelenlegi piacán. A túlkínálat és az alacsony árszínvonal miatt kedvező áron juthat jó ingatlanhoz az, aki most tervezi az otthonteremtést. A vétel sok esetben jobban megéri, mint az építkezés. Éber Sándor A válság a teljes ingatlanpiacon belül különösen a családi házak piacára nyomta rá a bélyegét, ez azonban most kedvező terepet nyújthat azoknak, akik saját otthon vásárlásán gondolkoznak. „Míg 2008-ban a lakóingatlan-piaci adásvételek 40 százalékát tették ki a családi házak, addig tavaly az időközben visszaesett piacon belül is csupán 25 százalékra rúgott az arányuk az eladásokon belül” - mondta lapunknak az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. Kosztolánczy György szerint e tekintetben természetesen jelentősek a földrajzi eltérések, hiszen míg Budapesten az ingatlan-értékesítések alig 4,7 százalékát jelentették a családi házak, addig a vidéki falvakban és településeken szinte a teljes forgalmat az ilyen típusú ingatlanok teszik ki. Az, hogy a házpiacot különösen sújtotta a válság, annak köszönhető, hogy az ilyen típusú ingatlanok méretüknél fogva drágábbak a lakásoknál, illetve az is hátrány esetükben, hogy kevésbé rugalmasan alakíthatók át a vevők igényeinek megfelelően. Utóbbi miatt a családi házak esetében a kereslet egy részét elviszik a saját építésű házak. „Az elmúlt években nagyon felduzzadt a kínálat az egyre több eladó és a mérsékeltebb számú kereső miatt. Ez az árak erőteljes esésében is megmutatkozott, ennek mértéke egyes esetekben a 30-40 száza- lékot is elérte” - hangsúlyozta Kosztolánczy György. Szerinte mindez annak köszönhető, hogy a 2000-es évek első feléTAVALY ÁTLAGOSAN 14,4 millió forintba került egy családi ház Magyarországon. Az OTP Értéktérkép adatai szerint a legolcsóbban Nógrád megyében lehetett 2011-ben házat vásárolni, itt 5,9 millió forint volt az eladott ilyen típusú ingatlanok átlagos értéke - míg az átlagos négyzetméterár 69,1 ezer forint ben tapasztalt lakáspiaci boom alatt jelentősen megnőtt az építkezések száma, amelyeket jórészt hitelből fedeztek a tulajdonosok. Az elmúlt években tapasztalt árfolyam- és kamat- változások azonban sokukat sodort tarthatatlan helyzetbe, emiatt egyre többen döntenek a ház értékesítése mellett, hogy kisebb lakásba költözzenek. Érezhető azonban olyan trend is, hogy azok az agglomerációba költözött családok, amelyek valamiért csalódtak a „vidékiesebb” életben, visszaköltöznének a városba, ami szintén nagyszámú eladó ház megjelenését eredményezte a piacon. Mindezek miatt manapság rendkívül sok nagy alapterületű, viszonylag magas rezsijű, városszéli családi ház található a piacon. volt. A legtöbb pénzbe a fővárosban kerültek a családi házak: Budapesten 30,4 millió forint volt az átlagár, ami négyzetméterárban 251,8 ezer forintot tett ki. TÍZMILLIÓ FORINT alatt Nógrád mellett még Békés és Jász-Nagykun Szolnok megyében volt a családi házak átlagára. „Ez azonban egyben jó lehetőség azok számára, akik most vásárolnának. Nagyon kedvező áron lehet ugyanis most családi házhoz jutni a nagyvárosok közelében, és viszonylag kis ráfordítással - akár egy egyszerű nyílászárócserével - már gazdaságossá lehet alakítani az ingatlanokat” - vélte Kosztolánczy György. A jelenleg elérhető nagyon széles kínálat és kedvező ár mellett sokakat a vásárlás irányába mozdíthat a saját otthon teremtésén gondolkodók közül az, hogy évről-évre egyre drágább építkezni. A KSH adatai szerint ugyanis az elmúlt hat évben több mint 26 százalékkal nőttek a lakásépítési költségek, miközben a használt házak ára jelentősen csökkent. Szakértők szerint nagy átlagban elmondható, hogy jelenleg egy átlagos ház építési költsége a fővárosban és annak szűk környezetében nagyságrendileg megegyezik azzal az árral, amennyiért egy hasonló használt ingatlant meg lehet vásárolni, ehhez azonban hozzáadódik még az építkezéshez szükséges telek ára is. így nagyon leegyszerűsítve tehát a telekár az, amit megspórolhatnak azok, akik építkezés helyett inkább vásárolnak családi házat. Többszörös különbségek a régiókban Egykulcsossá válik az illeték januártól a korábbi, lakástulajdon szerzésre vonatkozó kétkulcsos (4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4 százalék) illeték egykulcsossá válik, azaz a teljes forgalmi érték után 4 százalékot kell fizetnie a vevőnek. Egy 4 milliónál drágább lakásnál ez 80 ezerforintos többletteher az eladó számára. Ez a 80 ezer forintos többletkötelezettség akkor is megjelenik, ha a vevő az új lakás vásárlását megelőző (vagy azt követő) egy éven belül eladta korábbi lakás- tulajdonát, és az illeték alapját a vásárolt és az eladott lakás- tulajdon forgalmi értékének a különbözeié adja. a 4 millió forintnál alacsonyabb vételárú ingatlanok, vagy ennél kisebb forgalmi érték különbözet esetében a fizetendő többlet értelemszerűen kevesebb lesz 80 ezernél, de ilyen esetekben az új szabályok szerint fizetendő illetéktöbblet a korábbi illetékmértékre vetítve jelentős, hiszen a vevőnek éppen dupla akkora illetéket kell majd fizetni 2013-tól, mint 2012-ben. „ha elfogadják a javaslatot a 2013-ra tervezett egykulcsos illeték kis mértékben ugyan, de generálhat előrehozott vásárlásokat az idei év utolsó két hónapjában, a biztos lakásvásárlók körében, azonban kiegészítő keresletbővülésre nem számíthatunk” - az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Kühne Kata szerint hasonló jelenség volt 2010-ben is, csak fordított irányban. Sokan halasztották az adásvételt 2009-ről 2010-re, amikor az akkori 6 százalékos kulcs 4 százalékra csökkent. azoknak tehát, akik olcsóbb lakásból drágábba költöznek, illetve korábbi lakástulajdonukat a vásárlástól számítva egy évnél korábban adták el, érdemes az ingatlankeresési-adás- vételi folyamatot felgyorsítani. Azonban abban az esetben, ha a vásárlást megelőző egy éven belül eladott vagy azt követően egy éven belül eladásra kerülő lakás értéke magasabb volt, mint az újonnan vásárolt ingatlan értéke, pont a kivárás a célravezető taktika. Sárvári-burgonya: egy magyar megoldás a világéhínségre interjú Csendes Csaba, a Sárvári-féle burgonyafajták forgalmazója hungarikumnak tekinti termékeit - Igazi kincs- Mit jelent a krumpli a mindennapi táplálkozásunkban?- Mi, magyarok, nem csak szeretjük a burgonyát, de az alapjaiban határozza meg konyhánk karakterét. Nincs másként Európa más országában sem. A burgonya kontinensünk egyik legalapvetőbb élelmiszere, az Európai Unió 2010-ben mintegy 56 millió tonna burgonyát termesztett. Arányaiban mi is sok krumplit fogyasztunk, az egy főre jutó átlagos éves burgonyafogyasztásunk mintegy 60 kilogramm.- Mit lehet tenni, hogy több és egészségesebb burgonya kerüljön be a földekről?- Két út áll előttünk. Az első: a mostani, betegségekre fogékony burgonyafajtákat próbáljuk vegyszerekkel megvédeni. Ebben az esetben a mennyiség győzedelmeskedik a minőség felett. A másik, ha ezt leváltjuk olyan burgonyákra, amelyek minden különösebb beavatkozás nélkül is ellenállóbbak.- Ha jól tudom, az önök által forgalmazott Sárvári-burgonya is ilyen.- így van. A 70 év nemesítői munkájával létrehozott Sárvári-féle burgonya alkalmas arra, hogy vegyszerek felhasználása nélkül nagy mennyiségben - gyakorlatilag bárhol - megteremjen. A vegyszer nélkül nemesített burgonya ízletes és sokkal ellenállóbb- Talán nem ismeri mindenki a Sárvári család történetét, kérem mutassa be őket!- Akik értenek a burgonyához, azoknak ismerősen hangzik ez a név. A család Sárvári Istvántól, a nagyapától kezdte a burgonyatermesztést - és később a nemesítést. Több díjnyertes fajtát nemesítettek ki, amit a világ számos részén termesztenek.- Mit jelenthet ez a világnak vagy a magyar gazdáknak?- Az általunk forgalmazott burgonya - pontosan az előbb említett tulajdonságai miatt - nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy felszámoljuk Kínától Indián át a globális éhínséget. Persze ehhez sokféle regionális-fajtára is szükség van. Ráadásul az általunk nemesített burgonya ellenálló és ízletes, és nagyon sok éven át folyamatosan termelhető. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy egy zsák krumpli 20 évre is elég. - Ez jó üzletnek tűnik a gazdáknak, de kevésbé az az önök cégének, így van?- Igen, és erre nincs is igazán jó megoldásunk. Ma lényegében olyanok vagyunk, mint a kézműves ipar legjobbjai, mint azok a kézzel varrott cipők és öltönyök, amelyeket a gazdáig évtizedeken keresztül használnak. Egy igazi kincs van a kezünkben. Egy olyan hunga- rikum amelyre hamarosan oda fog figyelni az egész világ. ■ r i
