Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-16 / 268. szám
2012. NOVEMBER 16., PÉNTEK 5 KISÚJSZÁLLÁS - TÜKÖR Kisújon találtak új otthonra költözés Nagyon sokan a munkájuk révén kerültek a kun városba- Nagyon szeretek dolgozni, itt élek az iskolában - mondja, miközben elárulja, most ismerkedik a harmadikban átvett, nyelvi előkészítős osztályával. - Minél több diákomat szeretném a sikeres nyelvvizsgáig és az érettségiig eljuttatni. Fontos, hogy sok időt töltsünk együtt, tervezünk egy filmzabálók éjszakáját, amikor filmeket fogunk nézni, de kirándulásokra is szeretném elvinni őket - sorolja terveit Katalin, akivel férje is egyetért abban, fel sem merült bennük, hogy elmenjenek Kisújszállásról. - Ha a családhoz hazamegyünk Kárpátaljára, akkor is mi már Kisújszállásra jövünk haza - állítják. A férj, Örmény László Ak- naszlatinán született.- Bár angol-történelem szakos vagyok, itt csak angolt tanítok. Az osztályom most negyedikes, remélem, sokan tesznek majd közülük nyelvvizsgát. Szabad időmben szívesen főzöm a feleségemmel, vagy magam is magyar vagy kárpátaljai ételeket. Amikor ő az iskolai delegációval Észtországba utazott, én főztem magunknak. Hobbim a floorball, van egy csapatunk, több kolléga és diák taggal. Szívesen járunk kirándulni is. Azt nem tudom, a kisfiúnk, aki az Arany János Református Általános Iskola nyolcadikosa milyen pályát választ, de remélem, több nyelvet is megtanul, hiszen ma ez nagyon fontos. HÍREK Támogatják a kenderesi fiatalokat októberi ülésén a kenderesi képviselő-testület arról döntött, hogy az önkormányzat csatlakozni kíván a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ön- kormányzati Ösztöndíjpályázathoz 2013. évre. Észtországban jártak a móriczos diákok A KISÚJSZÁLLÁSI MÓHCZ Zsigmond Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium közgazdasági képzéshez kapcsolódóan diákvállalkozást működtet. Most közülük hat diák és négy pedagógus egy pályázat segítségével Észtországban, Narvában járt - tudtuk meg Szabó Tamás igazgatótól. A Móriczosok Süveges Ferenc szakmai vezetésével a dzsemkészítésben vállalkoznak, erről számoltak be Horvátország, Bulgária és Észtország diákvállalkozóinak. Ötvennégy fotó látható a templomban ORSZÁGOS ÖKUMENIKUS fotó- kiállítás nyílt a napokban a kisújszállási református templomban. A református egyház és a Kossuth Fotóklub által meghirdetett Hit, remény, szeretet - szokások és építmények fotópályázatra 35 fotós 221 képet küldött. Ebből a zsűri 29 alkotó 54 képét állította ki a templom emeleti galériáján. Kisújszállási intézményekben, cégeknél jelenleg is dolgoznak olyan diplomások, szakmunkások akik az ország más pontjáról vagy épp a határon túlról érkeztek, s nem akarnak elmenni. Van olyan is, aki ötven éve él itt, s már helyinek vallja magát. Daróczi Erzsébet A Móricz Zsigmond Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban kárpátaljai, erdélyi pedagógus és az ország más tájairól érkezettek is vannak. Tizedik tanévét kezdte itt az angol-földrajz szakos Örmény Katalin és férje, Örmény László, aki angol-történelem szakos pedagógus.- Kárpátalján, Nagydobrony- ban születtem, ez egy 6500 fős, színmagyar település a határtól 17 kilométerre - kezdi Katalin. Amikor megszereztük a tanári diplomát a férjemmel, akkor jöttünk át Magyarországra tanítani. Hajdúnánáson dolgoztunk négy évet gyesen lévő kollégák helyén. Bár maradhattuk volna egy másik iskolában, de amikor Kisújszállásra eljöttünk az állásinterjúra, mindenki nagyon kedvesen fogadott bennünket, így nem is volt kérdés, hogy átjövünk. Fiatalos, lendületes vezetést találtunk itt, akik Szabó Tamás igazgatóval az élen Örmény László és felesége, Örmény Katalin tíz éve él Kisújszálláson. Ma már ide jönnek haza. Élete kétharmadát ebben a városban élte le nyitottak az újra, fogékonyak az ötleteimre - sorolja Katalin, aki úgy érzi, mára bekerültek férjével a város, az iskola vérkeringésébe. Ahogy mesélték, többször előfordult, amikor beszélgetés közben kiderült, hogy ők kárpátaljaiak, többen csodálkozva visszakérdeztek, tényleg nem kisújszállásiak vagytok? Katalin egyébként munkamániás, ahogy magát jellemezte, nagyon mozgékony, nem tud megülni egy helyben, egyszerre több mindent is csinál. a nyolcvankét éves Banai Pálné Dévaványán született, de 1961 óta Kisújszálláson él. - Az Állami Gazdaságban dolgoztam, a férjemmel is ott ismerkedtem meg - idézi a kezdeteket Rózsika néni, majd az esküvő után, 1961. augusztus 20-án jöttem ide. Nem bántam meg, pedig nem volt könnyű életünk, sokat dolgoztunk a férjemmel előbb a gazdaságban, majd a téeszben. Én legutóbb a Kőbányai sörgyárban dolgoztam, onnan jöttem nyugdíjba 1985-ben. Van két fiunk és négy unokánk. A nagyobbik fiam Kunhegyesen lakik, az egyik unoka jogásznak tanul, a másik a dunaújvárosi szakközépiskolába jár. A másik két unoka itt van Kisújszálláson, a nagyobbik munka mellett optikusnak tanul, a kisebbik az Illéssyben pincérnek. Bár a teljes rokonságom Dévaványán van, én már kisújszállásinak érzem magam. Elégedettnek lenni ellenszenves dolog találkozó Vámos Miklós új regénye választ ad arra, mit értek el a mai hatvanévesek Vámos Miklós hétfőn mutatta be a Szitakötőt, legújabb regényét, melynek főszereplőivé nagyrészt Békés megyeieket választott. A kötetben többek között azt feszegeti, hogy mit ért el az 1950 körül született nemzedék. Licska Balázs- Mennyire fura egy olyan szerzőtől életműsorozatot kiadni, aki szinte egy-két évente jelentkezik új könyvvel. Mintha egy korszak lezárult volna.- Rosszabb. Olyan, mintha meghaltam volna. Határozottan úgy éreztem. Nem én találtam ki az életműsorozatot, hanem az Európa Kiadó. Az első kérdésem az volt: nem vagyok én ehhez fiatal? Azt mondták, hogy nem, ami rosszul esett. Ez négy éve történt, és abban maradtunk, hogy elindul a sorozat, az addigi könyveim kiadása. A megállapodás úgy szólt, hogy ha újat írok, akkor azt beleteszik a sorozatba. Akkor olyan periódusban voltam, hogy azt éreztem: nem fogok újat írni. Tévedtem. Az elmúlt öt évben három új „termék” keletkezett. Az első a Tiszta tűz, amiben páros kisregé- | nyék és páros novellák kaptak | helyet. A csillagok világa című J regény egy érdekes irodalmi I kísérlet, amiben csak embe- Vámos Miklós: mindegyik generáció úgy érzi, az előtte lévők voltak a jók ri párbeszédek vannak, leírás nélkül. A Szitakötő pedig egy több évtizedes ötletem eredménye: a saját nemzedékemről szerettem volna írni, hogy mire jutott. Egy másik terv az volt, hogy a barátság témáját kellene megvizslatni. A két téma összeházasodott, így született meg a regény.- A Szitakötő a barátság témáján keresztül feszegeti, mi tarthat örökre. Ön hogy látja?- Semmi. Az örökre a legnagyobb túlzás. Nincs ilyen, kivéve, hogy néha egy másodperc is örökké tart, máskor pedig tíz év is úgy telik el, mint egy perc. Azért sincs, mert minden változik: a világ, s benne mi is. Néha együtt változunk, néha egymás ellen.- A regény arra is választ keres, hogy mit ért el az 1950 körül született generáció. Mire vitte?- Úgy értékelem, hogy nem túl sokra. Persze, mindegyik generáció úgy érzi, hogy peches, és az előtte lévők voltak a jók. Az én nemzedékemre azonban ez tényleg igaz. 1950 körül születtünk, az ’50-es éveket kaptuk gyerekkornak. Nem mondhatom, hogy nagy szerencse. A szocializmus éveiben telt az ifjúságunk. Ezért van talán, hogy olyan sokan visszavágynak a szocializmusba, mert akkor voltak fiatalok. Ezt azonban külön kell választani. A fiatalság gyönyörű volt, a szocializmus viszont pocsék. A rendszer- váltásnál nem tudtunk hasznot húzni ebből a helyzetből, pedig mindig erre vágytunk.- Elégedett azzal, amit az elmúlt évtizedekben elért?- Elégedettnek lenni ellenszenves dolog, nem is vagyok az. Mindent lehet jobban csinálni. Ám van egy derű, mely belengte az életemet, a gyerekkoromtól mostanáig. Úgy érzékelem, hogy amennyit hoztam magammal, elég jól hasznosítottam. Nem panaszkodom.- Az Apák könyvét tizennyolc nyelvre fordították már le, Amerikában is megállta a helyét. Ön szerint melyik volt a legnagyobb dobása?- Kétségtelen, hogy a nyelveket nézve az Apák könyve a nemzetközi porondon a legnagyobb siker. Ám én minden könyvet sikernek vélek, ha utólag úgy érezhetem - és ez nem mindegyiknél van így hogy amit abban az időszakban, képességgel ki lehetett hozni a témából, ki is hoztam.- A televízió képernyőjéről eltűnt. Nem tervezi a visszatérést?- Hívogatnak, de hatvankét éves vagyok, szerintem nem kell olyasmivel foglalkoznom, ami sok izgulással jár. A tévéműsor-készítés pedig ilyen. Ami időm van, beosztom, és próbálok olyan regényeket írni, amit érdemes bemutatni vidéken is. Békés megyei szereplőkkel írta meg a Szitakötőt csordultig megtelt érdeklődőkkel a könyvbemutató helye, ahol dr. Elek Tibor irodalomtörténész, Bárka-főszerkesztő beszélgetett Vámos Miklóssal. Az író elmondta, túl szeretné élni a nemzedékét, ezért mindent meg is tesz. Ugyanis fontosabb számára az élet, mint az irodalom - ennek kapcsán utalt arra is, hogy sok művész folytat egészség- és önromboló életvitelt. A reggeleket például tenisszel kezdi, illetve a lelki egyensúlyra is figyel, minden aznapi sérelmet próbál megemészteni, elfelejteni estére. Tizennégy éves kora óta keresi tollával a kenyerét, már akkor családfenntartó volt. A Szitakötő című, 430 oldalas, tizenöt fejezetből álló regény kapcsán kiderült, nagyrészt Békés megyei városokból - Békéscsabáról, Gyuláról, Gyomáról, Mezőberényből, Orosházáról és Szarvasról - származnak a főhősök Eddig inkább fővárosi helyszíneket választott könyveiben, lévén ő is pesti - hangsúlyozta, nem budapesti -, de megszerette Békést A neve miatt is, hiszen amondó, az ország egészére nem ez a jellemző. Y i V V
