Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-14 / 266. szám

HHHHH iSfeil« KOZELET Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke már korábban jelezte: ha a parlament a banki szektor számára újabb terheket ró és előre nem egyeztetett intéz­kedéseket fogad el, leköszön. A T. Ház hétfőn éjjjel megszavazta a kormányzati javasla­tokat. Átmenetileg a szövetség alelnöke, Gyuris Dániel látja el az elnöki teendőket. 4 t 9a B—Ml ■gátra ■ ■ .........— ■' ■ ■ ■ —.............. - = — — — Versenyképes tudás kellene köznevelési vitanap „Egy tanuló nem egyformán alakítható massza” Egyeztettek. Galló Istvánná, a PSZ elnöke Balog Zoltán tárcavezetővel és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral Közös emlékezés a vajdasági áldozatokra a magyar és a szerb köztár­sasági elnök abban állapo­dott meg, hogy közösen fog fejet hajtani jövőre az 1944- 45-ös titói megtorlások vaj­dasági áldozatai előtt. Áder János felajánlotta Tomislav Nikolicnak keddi budapesti megbeszélésük során, hogy ezt követően egy másik hely­színen ugyancsak közösen emlékezzenek meg az 1942- es újvidéki „hideg napok” áldozatairól is, amikor is a bevonuló magyar hadsereg több ezer embert likvidált, megtorlásul a helyi partizán­akciókra. Érvénytelen a sukorói telekcsere-szerződés semmis a sukorói telekcse­re-szerződés - mondta ki a Kúria felülvizsgálati dönté­sében. Az állam által Joav Blum magyar-izraeli befekte­tő ellen indított polgári per­ben a Kúria eltérő indoklás­sal, de fenntartotta a jogerős ítéletet és elutasította az elle­ne az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet. Kihantolják Arafat holttestet MEGKEZDTÉK JASSZER Ara­fat rámalláhi - betonból és « kövekből épített - sírjának megnyitását. A Palesztin Hatóság néhai elnökének holttestét azért exhumálják, mert egy svájci laborvizsgá­lata alapján felmerült a gya­nú, hogy halálát radioaktív mérgezés okozta. A nyomo­zást a nanterre-i ügyész­ségen rendelték el, miután Arafat özvegye feljelentést tett gyilkosság miatt. Arafat - méreg végzett vele...? A kormányzat szerint az oktatás reformjához szüksé­ges az oktatási intézmények államosítása, ami az ellen­zék szerint előkészítetlen és nincs rá idő - hangzott el tegnap a parlamentben a köznevelési vitanapon Éber Sándor A közoktatási rendszer szerke­zeti és finanszírozási fenntart- hatatlansága mellett a verseny- képes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfo­gó átalakítására - hangoztatta tegnap Balog Zoltán az ágazat helyzetéről szóló országgyűlési vitanapon, melyet Mesterházy Attila, az MSZP elnöke kezde­ményezett. Az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának vezetője vitaindítójában hangsúlyozta: mindenképpen változásra van szükség a köznevelésben, mert a rendszer „egyre gyengébb tel­jesítményt” nyújt és a kikerülő diákokból hiányzik a verseny- képes tudás. A változtatások másik oka szerinte a rendszer finanszíroz­hatatlansága és széttagoltsága, éppen ezért a kormány újra­gondolta az állami feladatmeg­osztást, miközben megpróbálja megszabadítani az önkormány­zatokat az adósságállományuk­tól, amely jelentősen szűkítette eddig is az oktatás lehetőségeit Az oktatásért felelős állam­titkár azt hangsúlyozta, hogy az előző kormány alatt - 2008- ban - jelentősen romlott az is­kolák helyzete, mivel az akkori kormány 33 milliárd forintot vont el az oktatástól. Szerinte ennek az oka az is, hogy bár az MSZP-kormány az esély- egyenlőség megteremtését hirdette, a gyerekek közötti különbségek nem csökkentek, hiszen még mindig számít, hogy egy gyerek hová szüle­tik. Hoffmann Rózsa szerint az oktatási intézmények jövő évi állami tulajdonba kerülése egységesítést hoz a rendszer­be és jelentősen nő a rendszer számonkérhetősége is. Úgy vélte, hogy a tanárok helyzete 2008 és 2010 között jelentő­sen romlott, a kormány céljai szerint azonban az életpálya- modell bevezetésével előmene­teli rendszert biztosíthatnak számukra. A béremelésről azt mondta: „lát a kormány rá le­hetőséget, hogy a következő tanév kezdetén a béremelésre is sorikerüljön”. Fidesz „A gyermekre nem lehet egyformán alakítható masszaként tekinteni, neki és családjának kell eldönteni pél­dául azt, milyen iskolába akar járni, melyik idegen nyelvvel kíván előbb megismerkedni SZOMBATON FOLYTATÓDNAK a tárgyalások a kormány és a pe­dagógus-sztrájkbizottság között - közölte a tegnapi egyeztetés után Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere pozitív hangvételűnek nevezte a tár­gyalásokat, de azon követelés ügyében, hogy ne vezessék be januártól az új rendszert, nem közeledtek az álláspontok. Gal­ló Istvánná, a Pedagógusok- mondta Pokorni Zoltán. A Fi­desz alelnöke szerint kézenfekvő megoldás az olyan intézmények állami kéz­bevétele, amelyek esetében az önkormányzat csak alacso­nyabb szintű szolgáltatást tud nyújtani, az átvétel ugyanis ki­egyenlítheti a különbségeket. Az összes iskola állami fenn­tartásba vételére szerinte nem lett volna szükség. MSZP Hiller István sérelmez­te, hogy míg 2011 decemberéig minden közoktatási törvény­ben szerepelt a gyermekek mindenek felett álló érdeke, az új köznevelési törvény azon­ban száműzte e tételt. A párt Szakszervezetének (PSZ) elnöke közölte: a köznevelési intézmé­nyek átadás-átvételének részle­teit tartalmazó törvényjavaslat­hoz módosító javaslatokat kül­denek csütörtökig az oktatási államtitkárságnak. Mendrey László, a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: azért ültek le tárgyalni, hogy a sztrájkot elkerüljék. vezérszónoka szerint az álla­mosítás teljesen előkészítetlen, az annak részleteit tárgyaló törvényt még el sem fogadta a T. Ház, vagyis a végrehajtására alig marad majd tíz munka­napnál több. Az „orwelli” köz- pontosításban Hiller szerint egy gazdasági elképzelés való­sul meg, nem pedig oktatáspo­litikai. lmp Osztolykáp Ágnes ve­zérszónok többek között azt kritizálta, hogy társadalmi egyeztetés nélkül terjesztették az Országgyűlés a köznevelé­si törvényt, valamint 16 évre csökkentették a tankötelezett­séget és három évre a szak­képzés idejét. Szerinte a világ egyik legigazságtalanabb okta­tási rendszere van jelenleg Ma­gyarországon, de ez csak befek­tetések révén változhat meg. jobbik A párt nem utasítja el, hogy növeljék az állami sze­repvállalást az oktatásban, de egy ilyen nagyszabású átala­kítást sokkal átgondoltabban kellene megvalósítani - han­goztatta Dúró Dóra. Szerinte önmagában a finanszírozás megváltozása nem fogja köze­lebb hozni egymáshoz a isko­lák színvonalát. Sólyom László: Az AB és az alkotmány jövője is eldőlhet KÉT nagy próba előtt áll az Al­kotmánybíróság (AB) - hang­súlyozta Sólyom László tegnap, | az origo oldalán megjelent esz- széjében. A volt államfő szerint az egyik, hogy Szabó Máté om­budsman kezdeményezésére vizsgálnia kell az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. A má­sik az előzetes választói regiszt­ráció megítélése. Sólyom szerint mindkét ügyben vizsgálni kell az átmeneti rendelkezések közé felvett részletszabályok ellent­mondását az alaptörvénnyel. A feliratkozás bevezetéséről nemrég döntött a T. Ház, ám az alkotmányosságért való felelős­ség megkívánja, hogy ezt is az AB elé vigyék. „Ezek a dönté­sek az AB jövőjét is eldöntik”. ■ Vizsgálni kell az alap­törvényt, és a választói regisztrációt is. Nem lehet megkerülni az Európai Unió bíróságát Sólyom emlékeztet, az unió bírósága kimondta: Magyaror­szág a bírák, ügyészek és köz­jegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő meg­szüntetését előíró szabályozás elfogadásával nem teljesítette az egyenlő bánásmód szerinti kötelezettségeit. A koriftpny | és az Országos Bírósági Hiva- I tál szerint a bíróság ítélete az AB által ez év júliusában már megsemmisített jogszabályra vonatkozik. Sólyom viszont úgy véli, az EU nemcsak a meg­semmisített törvényt vizsgálta, hanem az irányadó jogi helyzet egészét, ami továbbra is uniós jogot sért. Hangsúlyozta, az AB- nek nincs eszköze arra, hogy J döntésének érvényt szerezzen. | A volt államfő szerint, ha olyan rendelkezések kerülnek bele az alaptörvénybe, amelyek an­nak alapelveivel ellentétesek, ezek az uniós jogba is ütközni fognak, ha az adott területre van uniós szabályozás. „Ha az j Alkotmánybíróságot meg is próbálják kerülni, az unió bíró- | ságát nem tudják” - írta a volt köztársasági elnök. ■ Az érdekvédők elkerülnék a sztrájkot MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. november 13-án: €/Ft 284,65 0,34 Ft $/Ft 223,88 0,24 Ft CHF/Ft 236,27 0,35 Ft e*> </> 1,2713 0,0001 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.13.) Dátum Újelsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. dec. 68100 Malmi búza index 2012. dec. 68100 Takarmánybúza 2012. dec. 67 000 Takarmánykukorica 2012. dec. 67 300 Tak.kukorica index 2012. dec. 67 300 Takarmányárpa 2012. dec. 64 500 Olajnapraforgó 2012. dec. 128000 Olajnapraforgó index 2012. dec. 128000 Repce 2013. márc. 130 700 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Táplálkozzanak egészségesebben a gyerekek! közétkeztetés Menzaminta=mintamenza - Békésből indult, országosan kiterjesztik a programot Országos programot indít az Ál­lami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat (ANTSZ) a közét­keztetés megújításáért. Az erede­tileg 2010-ben Békés megyében indított program kiterjesztésé­ről Budapesten tartottak prog­ramindító konferenciát. Sárosi Tamás, Békés megye helyettes tiszti főorvosa sajtótájékoztatón elmondta: a Menzaminta=min­tamenza című programot azután indították, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudo­mányi Intézet 2009-ben végzett felmérése „katasztrofálisnak” minősítette az óvodák és az is­kolák közétkeztetését. Kiderült, hogy ez a „30 éve beidegződött menüsorok” alapján folyik. Nem elég ha az étel egészséges, fontos, hogy vonzó is legyen a gyereknek A program révén nemcsak egészségesebb lett a közétkez­tetés, hanem kezdetben (az élel­miszerárak emelkedése előtt) még megtakarítást is sikerült elérni - mondta Mucsi Gyula, Békés megyei tiszti főorvos. A megspórolt összeget például egy iskolai konyha felújításá­ra tudták fordítani. „A cél az, hogy a gyermekek egészsége­sen, változatosan, a kor kihívá­sainak megfelelően táplálkoz­zanak” - közölte Erdős Norbert megyei kormánymegbízott. „Nem elég, ha az étel egész­séges, fontos, hogy vonzó is legyen a gyermekeknek, és örömmel egyék meg” - hang­súlyozta Pallér Judit országos tiszti főorvos. Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói a leg­rosszabbak közé tartoznak az unióban. A közétkeztetésben - főként az egészségügyi, szociá­lis és gyermekintézményekben - az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápér­tékű étkezést kell biztosítani. Ezt a célt szolgálja a 2011-ben kiadott „táplálkozás-egészség­ügyi ajánlás” is. Arra is odafigyelnek, hogy minél szélesebb körben jelen­jenek meg a magyar vállal­kozások termékei. Fontosnak tartják a bioélelmiszereket a bölcsődei, óvodai, kórházi ét­keztetésben is. ■ « I 4 * 1 ,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom