Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-06 / 235. szám
^GYHA^;, EGYHÁZMEGYEI .v.egcr.egyhazmcCTg-hu info@eger.egyhazmegy«:.hu III. évfolyam, 10. szám fV/ 2012. október Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK OKTÓBER ÜZENETE: “A hit a remélt dolgok biztosítéka, a nem látható dolgok bizonyítéka” (Zsid ll,l). Tanévnyitó az Egri Hittudományi Főiskolán Az idén 156 hallgatóval kezdte meg az új tanévet az Egri Hit- tudományi Főiskola. Az ünnepélyes tanévnyitón Dolhai Lajos rektor elmondta, hogy 47 kis- pap, osztatlan teológusképzésben, a világiak közül 95 fő ka- tekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakon, 14-en pedig hitta- nár-nevelő mesterszakon végeznek teológiai tanulmányokat. Szólt arról is, hogy ez évtől az egri Szent Anna kápolna melletti Redemptoris Mater Missziós Szemináriumban is elkezdődik a képzés, 12 szeminarista részvételével. Ez azt is jelenti, hogy szeptembertől két különböző szeminárium kispapjai tanulnak majd az Egri Hittudományi Főiskolán. Mint mondotta, az új tanév karakterét, feladatait, hangulatát három fontos egyházi esemény határozza majd meg. Az első ilyen esemény a II. Vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulója, mellyel új fejezet kezdődött el az Egyházban. A második ilyen esemény az októberi püspöki szinódus. Ezzel kapcsolatban felhívta a jelenlévő hallgatók figyelmét, hogy mint az apostolok Pünkösdkor, úgy kötelezzék el magukat az új evangelizálásra, a saját környezetükben legyenek mindnyájan misszionáriusok, nem feledve, hogy mások megtérítése a magunk megtérésével kezdődik. A harmadik esemény pedig a Hit Éve, mely október 11-én kezdődik. A Szentatya reméli, hogy a Hit Éve új lendületet adhat az egyház missziójának, és kivezetheti az embereket abból a sivatagból, amelyben gyakran találják magukat hit és vallásosság nélkül. ■ H. I. A Szent István Televízió egy éve A Szent István Televízió stúdióját egy éve, 2011. október 20-án szentelte fel Ternyák Csaba egri érsek. Hangsúlyozta, hogy olyan világban élünk, amelyben a látvány egyre többet számít, a televíziók válnak a hírközlés legfontosabb szereplőivé, ezért fontos, hogy az egyház ilyen módon is hírt adjon magáról. Az új médium iránt az óta sem csökken az érdeklődés. Mint Federics Róbert, a televízió szerkesztő-opertőre elmondja, máig sok helyről keresik meg, hogy megismerkedjenek ezzel a hazai katolikus televíziózásban újszerű konstrukcióval. Szervezetileg a tévé az azonos nevű rádiót működtető alapítványhoz kapcsolódik, az anyagait pedig saját internetes portálon adja közre. Ez első hallásra talán nem olyan jelentős hordozóeszköz, mint a sugárzás, valójában viszont nagy lehetőségeket rejt. Az internetes tájékozódás terjedésével mind népszerűbbé válik, és gyakorlatilag a világ bármely pontján elérhető. Az elmúlt egy évben jelen voltak szinte az egyházmegye minden jelentősebb rendezvényén, elsősorban híreket adtak azokról közre. E mellett kísérleteznek dokumentumfilmekkel, elmélkedésekkel vagy éppen koncertfelvételekkel is, minden műfajjal, lehetőségeik szerint. Azzal is igyekeznek változatosabbá tenni kínálatukat, hogy felvették a kapcsolatot az egyházmegyében működő helyi televíziókkal, hogy anyagokat cseréljenek. Ahogy annak idején a Szent István Rádió is úttörő szerepet vállalt a hazai katolikus média fejlesztésében, kistestvére, a televízió is járatlan úton indult el. Folyamatosan növekszik nézőinek a száma. Naponta mintegy ezren keresik fel az internetes portálját, és tekintik meg egy-egy hírét, vagy akár az egész kínálatát. A facebook-on ezerkétszáz „rajongója” van, akik folyamatosan figyelemmel kísérik a működését. A Szent István Televízió digitális kamerákkal korszerű, úgynevezett Full HD minőségű anyagokat tud készíteni. Ezeket az országos televíziók is elfogadják, sőt, ezért rendszeresen kapnak megrendeléseket is tőlük. Az ország egyházi televíziós műhelyei közül ők a legjobban felszereltek, ezért hamar híre ment a működésüknek, nem csoda tehát, ha meghívják őket országos katolikus találkozókra. Ez mind azt igazolja, hogy az egyéves tevékenysége meghozta a gyümölcsét, megalapozva a jövőt. (A tévé címe: www.szentist- vantv.hu, elérhetősége a közösségi portálon: facebook.com/ szentistvantv). ■ G. L. A televíziósok minden jelentősebb egyházi eseményen készítenek felvételeket Október 11-én kezdődik a Hit Éve egyházmegyénkben is Ha megnyílik a szív A Szentatya szándéka a katolikus hit tartalmának megismertetése Egyházunk október 11-én ünnepli a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóját. Ezen a napon kerül sor a Hit Éve ünnepélyes megnyitására Rómában, a Szent Péter-bazili- kában és szerte a világon. A Hit Éve egyházmegyei megnyitójára október 11-én, 10 órakor kerül sor az Egri Bazilikában, érseki szentmise keretében. Erre a közös ünneplésre az egyházmegye valamennyi papját meghívta Ternyák Csaba érsek. A szentmise után főtisztelendő Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hit- tudományi Karának dogmatika professzora tart előadást, melynek üzenetét a következőképpen összegezte lapunknak: „Az ember önmagának feladott kérdés, kikerülhetetlenül próbára tett létező. Egyfelől véges és törékeny lény, ám ugyanakkor megismerésének, akaratának és szeretetének dinamizmusa a feltétlen és végtelen felé tör. E kettősség teszi próbára. Alapvetően négyféle módon viszonyulhat a próbatételhez. Ha felfuvalkodik a szív, akkor az ember zárójelbe igyekszik tenni saját végességét és végtelenre irányítottságát önmaga akarja beteljesíteni. Ha beszűkül a szív, akkor az ember belemenekül önnön végességébe és nincs bátorsága sem arra, hogy higgyen a végtelenre irányuló vágyainak, sem arra, hogy életre szólóan elkötelezze magát. Ha kétségbeesik a szív, akkor létének kettőségét abszurdnak tekinti, és úgy igyekszik mégis értelmet adni neki, hogy tragikus hősként magára vállalja az értelmetlen lét terhét. A felfuvalkodó, a beszűkülő és a kétségbeeső szívvel az ember elbukja a próbatételt. A próbát csak úgy tudja kiállni, ha szíve megnyílik a nálánál nagyobbra, ha véges és végtelenre irányuló létét ajándékként fogadja és e kettősség feszültségének feloldását rábízza az őt léttel megajándékozóra. A szív megnyílása Isten felé a bizalom és a hit aktusa. Ez akkor tud megszületni, ha az ember találkozik Istennel, Isten igazságával, jóságával és szeretetével. Ez a találkozás képes egyedül megváltoztatni a felfuvalkodott, beszűkült és kétségbeesett szívet. Egyedül az Isten mindig nagyobb igazságával, jóságával és szeretetével való találkozás tudja meggyőzni az emberi szívet, megnyitni és folyamatosan kitágítani Isten és az embertárs felé. A hit, mint a teljes önátadás aktusa Istennek, mely átfogja az ember értelmét, akaratát és egész valóját, visszhang arra a nagy Igenre, melyet Isten mond ki az emberre. A hit az ember „ámenje” az isteni „Ámenre”, mely már a teremtésben elhangzott, de végleges megerősítést Krisztus megtestesülésében és húsvétjá- ban nyert. Ő Isten nagy „Ámenje” az emberre (2Kor 1,18.20), aki megtérésre indítja a felfuvalkodott, beszűkült és kétség- beesett szívet, hitet, reményt és szeretetet ébreszt benne. Előtte haladva vezeti az embert a hit zarándokútján, már most meg- tapasztalhatóvá téve számára az örök üdvösség javait, mely felé halad (Zsid 11,1.13; 12,2). Hiszen őbenne, Isten értünk emberré és megmentőnkké lett egyszülött Fiában „megismertük és hittük a szeretetet, amellyel Isten szeret minket (ljn 4,ló).”- hangsúlyozta végezetül a professzor. Az év során a világ minden egyházmegyéje - köztük természetesen az Egri Főegyházmegye is - változatos programokat szervez. A Püspöki Konferencia elindította a Hit Évének magyar nyelvű honlapját, amelyen bővebb tájékoztatás található majd a programokról. ■ Homa lános Búcsú a bazilikában AZ KORI Bazilika Szent Mihály-napi, ünnepi búcsújának szentmiséjét szeptember 30-án Beer Miklós váci megyéspüspök tartotta. A szentmise előtt jótékonysági hangversenyt rendeztek a Szent István Rádió javára. A koncerten az egri Cantus Ag- riensis és a miskolci Cardinal Mindszenty Kórus mutatta be loseph Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán című művét Gergely Péter Pál vezényletével. Kassai találkozó A „barátság hullámhosszán” című, az Európai Unió támogatta műsor a Szent István Rádió, a szlovák Rádió Lumen, és a kassai Szent Gellért Ház együttműködésével születik. Az első, nagy sikerű közönségtalálkozójukat szeptember 24-én, Kassán tartották. Jubileumi ünnep A szirmabesenyói római katolikus templomot 1762-ben emeltette gróf Szirmay Tamás. Főoltárképe Szűz Mária'síü- letését ábrázolja. A Kisboldog- asszony ünnepére tartott búcsúi szentmisén Buzgán lózsef plébániai adminisztrátor - a szép számban megjelent hívek előtt - megemlékezett a templom építésének 250. évfordulójáról is. Nyitott kapuk A KULTURÁLIS örökség napjai országos rendezvénysorozata keretében szeptember 15-én, szombaton 20.00 és 23.00 óra között megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt a miskolci Minorita templom. O tven évvel ezelőtt, 1962. október 11-én kezdődött el a II. Vatikáni Zsinat, a huszadik század legnagyobb egyházi eseménye, a 21. egyetemes zsinat Egyházunk történelmében. Az egyetemes zsinatok nem csak nagy jelentőségű, világszintű vallási jellegű konferenciák. Hitünk szerint a Szentlélek műve az, amikor Szent Péter apostol utóda, a római pápa, az egyetemes Egyház feje a püspökök kollégiumával együtt a keresztény hit és erkölcs kérdéseiről tanácskozik. A zsinatok fontos, meghatározó útjelzők a földön vándorló, küzdő Egyház életében. A II. Vatikáni zsinat a harmadik évezredben is döntően meghatározza a Katolikus Egyház belső életét és a világgal való kapcsolatát. Összehívása XXIII. lános pápa érdeme volt. Amikor 1959 januárjában az idős pápa bejelentette, hogy egyetemes zsinatot akar összehívni, a meglepetés általános volt. Hármas cél lebegett előtte: az Egyház megújítása, tanbeli és fegyelmi tisztaságának megszilárdítása; és a keresztények egységének megvalósítása. A Szentatya azt szerette volna, hogy ez az összehívandó zsinat új pünkösdöt jelentsen az Egyház számára. A fiatalabbak számára ma már alig hihető, hogy milyen óriási lelkesedést váltott ki ez akkoriban az Egyházban, és milyen várakozásokat fűztek hozzá az Egyházon kívül is. Ezzel a zsinattal új fejezet kezdődött el az Egyház történetében. Az első olyan egyetemes zsinat, amely nem azért jött össze, hogy elítéljen valamilyen tévtanitást vagy eretnekséget. A zsinat nem mondott ki új dogmákat, hittételeket. A zsinat semmit sem változtatott a Credo, a hitvallás tételein. Ez a zsinat sokkal inkább pasztorális, mint dogmatikus jellegű zsinatnak vallotta magát, azaz elsősorban gyakorlati és nem elméleti teológiai kérdésekkel foglalkozott. A zsinatot XXIII. lános pápa hívta össze, de meghalt 1963 júniusában, az első ülésszak után. Utódja, VI. Pál alatt folyt le a következő három ülésszak. Hosszú előkészítő munka után 16 dokumentumot hagyott jóvá, amelyek azóta meghatározzák a teológiát és a katolikus keresztények mindennapi életét. Általános vélemény, hogy a zsinati határozatokból legjobban a liturgikus reform valósult meg. Manapság már természetes számunkra az anyanyelven végzett liturgia, a szentmise és szentségek liturgiájának megújítása, és új liturgikus terek kialakítása. A legújabb kori egyháztörténet egyetlen eseménye sem határozta meg úgy a Katolikus Egyház és az egész kereszténység helyzetét, mint a II. Vatikáni zsinat. Mindnyájan megtapasztaltuk, hogy egy-egy zsinati határozatnak szinte forradalmi újításai voltak az Egyház szervezetében, a teológiában és a liturgiában. Az Egyházról szóló tanításában, a liturgiában, az ökumenizmusban és az egyháznak a zsidósághoz és más vallásokhoz való viszonyában olyan változásokat hozott, ami nélkül manapság már nem tudnánk élni. A zsinat a Szentlélek kegyelmi ajándéka volt az Egyház és a világ számára. Olyan lelki és teológiai gazdagság, amelyet még egyáltalán nem merítettünk ki, inkább csak mostanában kezdünk teljesen megérteni. ■ Dolhai Lajos Egyházi útjelző 4 X 4
