Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-01 / 230. szám
6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ ÍS?i Kivételes pillanat: nem Simor András áll a figyelem középpontjában. Az MNB-elnök a Közgazdasági Társaság elnökét, Kovács Árpádot hallgatja Se hitelezés, se növekedés vándorgyűlés Simor: kiszámíthatóság kell - Mellár: az elinflálás a cél HÍRSÁV MÁV-vagyont kaphatnak a városok egy, a jövő évi büdzséhez benyújtott módosító 20 milliárd forintra emelné az önkormányzatoknak ingyenesen átruházható állami vagyontárgyak értékét, hogy a MÁV átalakításával minél nagyobb számban kerülhessenek az államhoz, majd az önkormányzatokhoz. Bérvágásra állna át a kapuvári húsüzem A kapuvári Hús Zrt. kisebbségi tulajdonosa olyan válságtervet dolgozott ki, amely a bérvágásra történő átállásra alapul. Változna a tulajdonosi szerkezet is: jelentős hányad jutna a tenyésztőknek és a dolgozóknak. Ipari árak: 5,1 százalékos drágulás 5,1 százalékkal nőttek az ipari árak augusztusban az egy évvel azelőttihez képest. Júliushoz képest viszont 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak az ipari termelői árak. Ma közölhetik az IMF-megállapodást stabil államháztartási viszonyokat kell megteremteni - ezt Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár nyilatkozta a TV2-nek. Szerinte elképzelhető, hogy felül kell vizsgálni az utazási kedvezményeket. Beszélt arról is, hogy a MÁV és a Volán állami támogatása hosszú ,v.> távon nem tartható állapot. Rogán Antal pedig a gazdasági bizottság elnökeként azt ígérte: ma közük a bizottság előtt, mik voltak az IMF kérései, és mit reagált ezekre a kormány. Cséfalvay: a fő cél a stabilitás A kormány nem képviseltette magát az 50. Közgazdászvándorgyűlésen: Varga Mihály és Cséfalvay Zoltán sem látogatott el Egerbe. A fő attrakció Simor András beszéde volt, aki az MNB hitelességének fontossága mellett érvelt. A gazdaság potenciális növekedése fél százalék lehet. Hornyák József A fogyasztás és a beruházás 2008 óta nem járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, a gazdaság egyetlen motorja a nettó export - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen. Azokban az országokban, ahol nagy az adósság, ott az elmúlt években a növekedés forrása az export volt - tette hozzá. Az MNB elnöke szerint a jövőben is lassú lehet a gazdaság bővülése. Magyarország növekedési képessége a 2000-es évek elején jelentősen meghaladta a visegrádi országok átlagát is. A jegybank elemzése rámutat: a világgazdasági válság kirobbanása előtt még 3 százalék volt hazánk potenciális növekedési üteme. Simor hangsúlyozta, ma már csak nulla és fél százalék között van ez az adat, a hitelezés felpörgésére pedig 2015-ig nem lehet számítani. Nagy érdeklődés övezte, hogy Simor András mit mond a monetáris politikáról, hiszen az elmúlt két kamatdöntő ülésen a monetáris tanács négy külső tagja leszavazta az elnököt és a két alelnököt, akik tartották volna a rátát. így kétszer 25 bázisponttal csökkent a kamat. Az MNB elnöke szerint a kormányzati intézkedések és a külső sokkok is emelik az inflációt. „Az inflációs alapfolyamatokból az látszik, hogy az nincs az euróövezet válságával foglalkozott Csermely Ágnes, az MNB igazgatója, aki szerint a helyzet olyan súlyos, hogy az eredetileg létrehozott keretek között nem lehet megoldani a válságot, és új alapszerződésre van szükség. Spanyolország azonos makrogazdasági fundamentumokkal rosszabb helyzetben van, mint Nagy-Britan- nia. Ez abból ered, hogy összhangban az MNB 3 százalékos inflációs céljával" - hangsúlyozta. Szerinte a monetáris politikának kiszámíthatónak kell lennie, hogy „amikor a monetáris tanács dönt minden hónapban az alapkamatról, akkor ne vakarja a fejét az elemző, hogy mi alapján határoz a tanács”. A kiszámíthatóság az, amivel a monetáris politika hozzá tud járulni a növekedéshez - zárta előadását. Nemcsak a monetáris politika, hanem a fiskális politika is fontos téma volt a gyűlésen. Több professzor is elmondta véleményét a gazdaságpolitikáról, azonban az előadásokról lemaradtak a kormányzati Madridnak nincs végső hitelezője, míg Angliának ott van a Bank of England. Az MNB forintban tud hitelezője lenni a magyar államnak, de devizában nem - mondta kérdésre válaszolva Csermely. A válság kezdetén az IMF-nek kellett belépnie a devizaadósság miatt, magyarázta, majd úgy fogalmazott: nekünk az IMF a végső hitelezőnk. tisztségviselők. Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lemondta a szereplést, ahogyan Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. A gyűlésen felszólaló profesz- szorok és kutatók egyetértettek abban, hogy vissza kell nyerni a gazdaságpolitika hitelességét, és meg kell állapodni az IMF-fel egy hitelkeretről. Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint stagflációs válság van. A közgazdász szerint a jelenlegi monetáris politika célja az államadósság elinflálása lehet. Minden egyszázaléknyi inflációfelpörgetés a költségvetés tervezési fázisához képest fél százalékpontnyi javulást eredményez a büdzsében Mellár elemzése alapján. Akadály lehet, hogy az adósság közel fele devizában van, és egy ilyen inflációs periódus a forint gyengülésével járhat - magyarázta. A kormány a jegybanki tartalék felhasználásával is megpróbálhatja a devizaadósságot átváltani - vélekedett, hozzátéve: ekkor már el lehetne inflálni a forintadósságot, azonban a tartalékok csökkenésével spekuláció indulhat a forint gyengülésére. (NA: a horvátok Áldott Zoltán leváltását szeretnék napok óta ismét kiújultak a taktikai csaták az INA hor- vát olajipari társaságnál. Múlt pénteki horvát lapértesülések szerint elfogadhatatlannak tartja a horvát kormány azt, ahogyan a Mól Nyrt. jelenleg igazgatja az INA-t. A társaság felügyelőbizottságának horvát tagjai levélben kérték a kormánytól Áldott Zoltán, az INA elnök-vezérigazgatójának leváltását. Egyúttal szeretnék elérni, hogy a horvát állam hangsúlyosabban vegyen részt az INA-ban. A múlt hét elején felerősödött vitában az egyik súlyos vádpont az volt, hogy „a horvát kőolajtársaságot Budapest irányítja”, vagyis bő 49 százalékos tulajdoni hányada mellett úgy viselkedik a magyar cég, mintha kizárólagos tulajdonos lenne. Egyesek szerint a cég a Mól területi kirendeltségévé vált. A horvát sajtó emlékeztetett arra, hogy az INA igazgatóságának három magyar és három horvát tagja van, ám Áldott Zoltán elnöki szavazata a döntő, így a magyarok gyakran leszavazzák a horvátokat. Vélekedések szerint ez az igazgatási modell nem felel meg a horvát törvényeknek, mert megfosztja a horvát igazgatósági tagokat jogköreiktől, miközben felelősségük továbbra is fennáll. Radimir Cacic horvát miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a közszolgálati televíziónak (HRT), hogy az irányítási jogoknak a tulajdonosi szinttel kell korrelációban lenniük, de ez egyelőre nem így van. Az INA irányításáért folyó csata legújabb fejezetét láthatóan az a múlt heti Mol-bejelen- tés indította el, amely szerint a magyar olajtársaság a következő három évben több mint 300 milliárd forintot fektet be Magyarországon. A HRT annak a véleményének is hangot adott, hogy „miközben a Mól spórol a horvát befektetéseken, nem spórol Magyarországon”. ■ VG INA-tulajdonok (százalék) Mól 47,5 Mol-opció 1,6 Horvát állam 44,8 Közkézhányad _M___________ FORRÁS: VG-GYŰJTÉS MNB-igazgató: Az IMF a végső hitelezőnk Fizetésiméiieg-adatok: sok pénz jött külföldről Egyre kevesebb fiatal talál munkát statisztika Összességében nőtt a foglalkoztatottság, csökkent az állástalanság MNB A folyó fizetési mérleg a kiigazítatlan adatok szerint 519 millió eurós, a szezonális hatásoktól tisztított adatok szerint 367 millió eurós többlettel zárt a második negyedévben - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Magyarország külfölddel szembeni nettó fizetési képessége - azaz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege - 975 millió euró, szezonális hatások kiszűrésével 857 millió euró volt a második negyedévben. Ez a GDP 3,6 százaléka, 1,1 százalékponttal magasabb az előző negyedévi adatnál. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint a mérlegtöbblet megfelel a várakozásoknak. Hozzátette: az export növekedése továbbra is meghaladja az importét, így az előző évinél valamivel magasabb, 1,7 milliárd euró többlet várható a folyó fizetési mérlegben. Hozzáfűzte: a tőkemérleg többletével a finanszírozási képesség elérheti a GDP 4 százalékát. Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője hangsúlyozta, Magyarországnak megvan a finanszírozási képessége, de a fogyasztás és a beruházás gyengélkedik, gyenge az import, az export pedig csökken, így csak kisebb többlet maradhat fenn. Eredetileg 2,6 milliárdos többletet vártak, ez csökkenhet. ■ VG Rekordszintre emelkedett a 15-24 évesek munkanélkülisége: a KSH közlése szerint a korosztály 29,1 százaléka volt állástalan a június-augusztusi időszakban, ez az arány még soha nem volt ekkora. Minden ötödik munkanélküli ebből a korosztályból kerül ki. Összességében az országos munka- nélküliség 10,4 százalékos volt, a'25-74 éves korosztály állásta- lansága pedig 9,4 százalékos. Mindkét arány 2009 őszén volt utoljára ennyire alacsony. Összesen 456 ezren voltak hivatalosan munkanélküliek az utóbbi három hónapban, ez az egy évvel korábbi adatnál 1,5 százaléknál alacsonyabb. Foglalkoztatottság (a 15-74 évesek körében, háromhavi átlagok, százalék) 51,5 VG-GRAFIKA Munkanélküliség (a 15-74 évesek körében, háromhavi átlagok, százalék) 12,00 FORRÁS: KSH A munkanélküliek 46,5 százaléka egy éve vagy régebben keres állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap. Javultak az összesített foglalkoztatottsági adatok is: június-augusztusban 3 millió 914 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 77 ezerrel több, mint egy éve. A 15-74 évesek és a 20-64 évesek 51,1 százalékos, illetve 62,7 százalékos foglalkoztatottsága is sokéves rekord. A fiatalok helyzete ebből a szempontból sem kedvező: A 15-24 éves foglalkoztatottak száma 213 ezerre, foglalkoztatási rátájuk 18,6-ról 18,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. ■ VG I A i i 4
