Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-29 / 253. szám

2012. OKTOBER 29., H KOZELET A Keresztényeknek derűs bátorsággal, félelem nélkül kell hirdetniük az Evangéliumot ellentmondásokkal terhelt korunkban, az egyháznak újra kell saját szerepét a társadalomban - ez lett a fő gondolata a Vatikánban zajló püspöki szinódus üzenetének, az eseményt vasárnap Rómában XVI. Benedek pápa zárta le ■ÜB303* Nem ellenőrzi majd a Kehi a jegybankot visszavonta a közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő törvények módo­sítására tett javaslatát, és új változatot nyújtott be vasár­nap a parlamentnek. Nav- racsics Tibor egyértelművé tette így, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ha­tásköre nem terjed ki a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzésére. Szociális intézményeket vesz át az állam FOLYTATÓDHAT A szociális intézményrendszer államosí­tása: a kormány a T. Háznak tegnap benyújtott javaslatá­ban a települési önkormány­zatok által fenntartott gyer­mekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedély- betegeket ellátó otthonok át­vételét kezdeményezi. Össze­sen csaknem 170 intézmény kerülhet az államhoz. Bírálat a magyar kormánypártoknak MAGYARORSZÁGRÓL BIZONYOS politikai pártok állandóan le akarják gyűrni a torkunkon a többpártrendszer gondo­latát, pedig a sok dicsekvés a kétharmados többséggel nem biztos, hogy a többpárt­rendszerről szól - hangoz­tatta tegnap Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke az össze­fogást szükségesnek tartja, de az erdélyi magyar pártok közötti szövetséget azonban nem tartja lehetségesnek. Markó: Nem lehet szövetség Folytatás a harmadik fronton konszolidáció A kormány 612 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vállal át Az adósság elleni háború harmadik frontját is megnyi­totta a kormány: a kabinet a települések hitelállomá­nyának több mint a felét átvállalja. Csaba Ferenc Forradalmi számokkal folytat­ja a kormány az adósság elleni háborút: 1956 önkormányzat összesen 612,1 milliárd forint­nyi adósságállományát veszi át az állam. A lépést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be szombaton az Önkormányza­tok az adósság csapdájában cí­mű konferencián. Az ökormányzati alrendszer teljes adósságállománya június 30-án 1132 milliárd forint volt, az átvállalás tehát az összteher több mint felére kiterjed. A bankrendszerrel szembeni kö­telezettségállomány az MNB adatai szerint 2011 végén 1057 milliárd forint volt. Az adósságcsapdából kike­rülve helyreállhat az önkor­mányzatok függetlensége, in­dokolta a döntést a kormányfő, aki szerint eljött az ideje, hogy a kormány - az államadósság csökkentése és a devizahitele­sek megsegítése után - meg­nyissa az eladósodás elleni köz­delem harmadik frontját. A bejelentésnek voltak előzményei. A napokban Ko­sa Lajos többször is jelezte: a városok tömegével válhatnak működésképtelenné, ha nem lesz változás. Debrecen polgár- mesterének nyilatkozatai után többen számítottak arra, hogy a kormány, amely feladataik egy részével együtt a megyék adósságát is átvette, a települé­sek helyzetét is hasonló módon fogja könnyíteni. Az 5000 főnél kisebb lélek­számú települések adósságál­lományát egy az egyben átve­szi az állam. Ez összesen 1673 önkormányzatot érint, ame­lyeknek együttes hitelállomá­nya 97,3 milliárd forint (23,2 milliárd forint működési, 74,1 Az önkormányzatok bankrendszerrel szembeni kötelezettségállománya (IV. negyedév, milliárd forint) 1000-200 ■ árfolyamhatás a«, hitelállomány (árfolyamszűrt, 2006. végi árfolyam) _ kötvényállomány (árfolyamszi ™ 2006. végi árfolyam) O folyószámlahitei állomány milliárd forint fejlesztési hitel). A nagyobb települések eseté­ben az adósságátvállalás mér­téke attól függ, hogy az egy főre jutó helyi adóbevétel miként viszonyul az országos átlaghoz. Ha ez az arány eléri az országos átlagot, akkor a konszolidáció mértéke 40 százalékos, ha az átlag 75-100 százaléka közötti, akkor az állam az adósság felét vállalja át. Ha a településen az egy főre eső bevétel az országos átlag 50-75 százaléka, akkor az adósság 60 százalékát konszoli­dálják, az átlagos bevétel felét sem elérő települések esetében pedig 70 százaléknyi részt. Jó irányba tett lépés, amellyel régi adósságot törlesztett a kor­mány - nyilatkozta lapunknak Gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke. A szakember emlékez­tetett: másfél évvel ezelőtt, a bankszövetséggel folytatott tár­gyalásokon már jelezte, hogy „baj lesz” abból, ha az önkor­mányzatok túlnyomó részének hitelből kell kompenzálnia az állami finanszírozás csökke­nését. 2008 óta a pályázatok önrészét hitelből teremtették elő, ami nagyban hozzájárult az eladósodásukhoz. Célszerű lett volna ugyanakkor átvilá­gítani ezeket az adósságokat - jegyezte meg Gémesi György. Erre már nyilván nincs idő, mindazonáltal valamivel tisz­tább helyzetet lehetett volna teremteni. „A most bejelentett intézke­désben, csomagban nagyon sok a bizonytalanság, és köny- nyen lehet, hogy azok, a zömé­vel fideszes vezetésű települé­sek járnak jobban, akik az el­múlt öt-hat évben nyakra-főre bocsátották ki a svájci frank alapú kötvényeket” - hangoz­tatta Botka László az MSZP vá­lasztmányának elnöke. Szeged polgármestere szerint a Fidesz rádöbbent, hogy ha elveszik az önkormányzat bevételeit, va­gyonát, valamint intézményeit, akkor a települések képtelen működni és képtelen vissza­fizetni a fejlesztéshez felvett hiteleket. A falvak esetében teljes egészében felszámolják az önkormányzatiságot, hiszen január elsejétől a falusi önkor­mányzatoknak nem lesznek intézményeik, bevételeik, sőt a OTP: egy égető probléma lezárása az OTP Bank elemzői rámu­tattak: az önkormányzati adósság kérdése a válság kitörése óta egyre égetőbb probléma, ami a mostani bejelentés szerint megnyug­tatóan lezárul. Az önkor­mányzati adósság részleges átvállalása a konszolidált államháztartási hiányt és államadósságot nem érinti. A kamatkiadások ugyan­akkor kedvezőbben alakul­hatnak, mert a hiteleket a központi kormányzat jobb feltételekkel képes refinan­szírozni. Az eddig megis­mert információk alapján elképzelhető, hogy a lépés nem ró további terhet a bankrendszerre - véleked­nek az OTP elemzői. legkisebb településeken még a hivatali ügyintézés is megszű­nik - mondta Botka László. A konszolidációs csomagban érintett működési hitelek állo­mánya nagyjából 100 milliárd forint, ezt a - jövőre esedékes összeget - teljes egészében át­vállalja a kormány. A bő felmil- liárd forintnyi fejlesztési hitel- állomány átvállalása egy évben hozzávetőlegesen 20-30 milli­árdos kiadást jelent, a 2013-as költségvetésben tehát nagyjá­ból 120-130 milliárd forintot kell erre a célra félretenni. Kérdés persze, hogy miből teremti elő a kormány az adós­ságátvállalás fedezetét. Orbán jelezte: „akik előre gondolkod­nak, azoknak van egy-két rossz sejtésük”, és ezek némelyike nem indokolatlan: komoly erő­csoportok vannak, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítet­ték a sápszedés egy formáját, és amelyek meg fogják támadni a kormányzat lépését. Egyelő­re nem tudni, kire gondolt, a Bankszövetség egyelőre vizs­gálja a bejelentés „lehetséges hatásait”. „Káros” rendészetile| tiltani az iskolakerülést Vitalij Klicsko politikai ringbe szállt választások Ismét lehet magyar képviselő az ukrán parlamentben Az iskolakerülés esetén alkal­mazható rendészeti eszközökről szóló törvénymódosítás felül­vizsgálatát kéri az Alkotmánybí­róságtól az ombudsman. Szabó Máté szerint a 14 évnél fiatalabb gyermekekkel szembeni rendőri intézkedés lehetősége szükség­telen és aránytalan jogkorláto­zás, „amit a szabályozás elemi hiányosságai, a bizonytalan és önkényes jogalkalmazás veszé­lye tovább súlyosbít”. Az alapve­tő jogok biztosa a hatálybalépés előzetes felfüggesztését is kérte. A jogszabály szerint január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. „Hitelt érdemlő igazolást” az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki. Szabó szerint aránytalan jog­korlátozást jelent, átgondolatlan és káros az a koncepció, amely rendészeti eszközökkel akarja akadályozni az iskolakerülést. A rendőr például nem lehet tisztá­ban a gyermek teljes körű isko­lai elfoglaltságával. Kifogásolta, hogy a jogalkotó nem határozta meg, a tanítási napokon milyen időszakban van lehetőség intéz­kedésre Az sem derül ki, hogy az iskolával való előzetes egyez­tetés mennyi időt vehet igénybe, ezáltal mennyi ideig „tartható vissza" a gyermek. Sérülhet a gyermek emberi méltósághoz való joga is. ■ Hatévnyi szünetet követően újból lehet magyar képviselője az ukrán parlamentnek. A Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szö­vetség (KMKSZ) három egyéni választókerületben indított kép­viselőjelölteket a vasárnapi tör­vényhozási választásokon, míg az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jelöltje a kormányzó Régiók Pártja (PR) választási listáján befutónak számító helyet kapott. Tíz év után ismét vegyes választási rendszerben - fele-fele arány­ban pártlistán és egyéni jelöltek közül - választhatják meg az uk­rán választópolgárok 450 parla­menti képviselőjüket. A kárpát­aljai magyarok ezúttal mind a Vitalij Klicsko világbajnok ökölvívó feleségével szavazott az Ütésre pártlistás, mind az egyéni jelöl- tes választásban érdekeltek. A felmérések szerint a Viktor Janukovics ukrán ebtök mö­gött álló Régiók Pártja állt az első helyen, amelynek listave­zetője Mikola Azarov minisz­terelnök. A második helyre a hétéves börtönbüntetését töltő exkormányfő, Julija Timosenko mögött álló Egyesült Ellenzék- Batykivscsinát várták, amely­nek listavezetője Arszenyij Jacenyuk. A világbajnok ökölví­vó Vitalij Klicsko UDAR (Ütés) nevű pártja a felmérések szerint a kampány végére csaknem be­érte népszerűségben az Egyesült Ellenzéket. Eredmények lapzár­tánk után voltak várhatóak. ■ » l «

Next

/
Oldalképek
Tartalom