Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-24 / 249. szám
2012. OKTÓBER 24., SZERDA GAZDASAG 5 stratégia Fazekas Sándor eltúlzottnak tartja a földtörvénnyel kapcsolatos félelmeket. A vidékfejlesztési miniszter szerint alaposan végig kell gondolni az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének tervét, mivel egy korábbi hasonló lépés sem érte el a célját. „A NAGYOK BOLDOGULJANAK MAGUK” Fazekas Sándor kételkedik abban, hogy csak hárommillió sertés van Magyarországon. Úgy látja, a feketén tartott állomány akár milliós nagyságrendű is lehet A kisebb és a közepes gazdaságokat akarja támogatni a kormány az új földtörvénynyel a vidékfejlesztési tárca vezetője szerint, aki úgy látja, a nagyok elég erősek ahhoz, hogy segítség nélkül is boldoguljanak. A miniszter szerint a fordított áfa a sertéságazatban is beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. Braunmüller Lajos- A napokban elindult a Gyulai Húskombinát Zrt. felszámolása. Mi lesz most a céggel, a beszállítókkal és a dolgozókkal?- A húskombinát az egyik legrégebbi magyar húsüzem, amely értékes termékeket állít elő, és a nemzetgazdaság szempontjából is fontos. Az a célunk, hogy megmaradjanak itt a munkahelyek, és a környékbeli gazdák számára továbbra is felvevőpiacot jelentsen a húsüzem. Emiatt a céget kiemelt jelentőségű vállalattá minősítettük, ami azt jelenti, hogy a felszámolást az állam végzi. Ennek során mindent el fogunk követni, hogy a vállalat piacképes részei megmaradjanak. Sajnálom, hogy a Gyulai ilyen helyzetbe jutott, de látok esélyt arra, hogy valamilyen más formában, esetleg más üzemméretben tovább működjön a cég. Azt látni kell, hogy a helyzetük korántsem egyedi. A takarmány- és energiaárak jelentősen megemelkedtek, ezt pedig a fogyasztói árak csak részben követték. A pontos helyzetképhez mindenesetre alaposabb elemzés szükséges, a felszámolási eljárás esetén erre lesz majd lehetőség.- Jelenleg zajlik a földtörvény tervezetének parlamenti vitája. A társadalmi vita során egyes szakmai szervezetek élesen bírálták a benyújtott tervezetet, mondván, olyan mértékben szorítja háttérbe a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságokat, amely nem kedvez az agrá- rium egészének.- Azt jegyezzük meg azért, hogy vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek üdvöz- lik. A törvénytervezet szerint csak a földműves vehet földet, a gazdasági társaságok pedig bérelhetnek 1200 hektárig. Legyünk őszinték, ez nem olyan kevés, ez legfeljebb néhány száz vállalkozást érint Magyar- országon, a többiek számára nem jelent ez a korlát jelentős változást. Ráadásul az 1200 hektáron felül a tagok saját tulajdonában álló földet is művelhetik, ha tehát a társaság egy tagja a saját földjét erre a célra felajánlja, akkor az nem számít bele az 1200 hektáros limitbe. Emiatt egy kicsit túlzott problémafelvetésnek érzem az ezzel kapcsolatos kritikákat. Természetesen értem, hogy van egyfajta nyomásgyakorlás a részükről, de rám nem olyan könnyű nyomást gyakorolni. A földtörvény tervezetével az a célunk, hogy a középbirtokokat megerősítsük, és a kicsiknek lehetőséget teremtsünk arra, hogy a közepesekhez felerősödjenek. Nem szándékunk a nagyobb gazdaságokat erősíteni, ők elég erősek így is, tudnak boldogulni.- A gazdasági társaságok azonban arra hivatkoznak, hogy ők tartják az állattállomány jelentős részét. A KSH adatai szerint az igencsak megcsappant sertésállomány több mint hetven százalékát cégek hizlalják. Nem tart attól, hogy egy ilyen törvény tovább csökkentené ezt a számot?- A sertésállomány nincs közvetlen összefüggésben a földdel. Itt inkább arról van szó, hogy a versenytársaink, így a német és dán termelők sok élelmiszerhulladékot használnak takarmányként, míg mi abrakolta- tunk, és ez drágább. Az is igaz, hogy Nyugat-Európában más fogyasztási szokások vannak, a Fazekas Sándor 1963. május 3-án született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát végezte el. 1987-től a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa. 1990-től 2010-ig Karcag város polgármestere. 1989 óta a Fidesz tagja, 2010-ig a párt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei alelnöke. sertés néhány nemesebb részét, például a sonkát fogyasztják, a többi, felvágottakhoz alkalmazható húsrészt és belsőséget pedig dömpingárakon, óriási mennyiségben szállítják ide. A helyzet kezelésére átfogó tervet, a sertésstratégiát dolgoztuk ki. Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy tulajdonképpen hány sertés van. A KSH valóban nagyjából hárommilliót lát, de a szakértők gyakran elmondják, hogy az ágazatban a feketézés aránya akár harminc, vagy negyven százalékos is lehet. Hol van ez a harminc százalék? A hárommillión belül, vagy azon felül? Esetleg egy része itt, egy része ott? Egy disznó nincs egy évig a rendszerben, így gyanítom, hogy csak a minimumot tudjuk mérni. Ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg a statisztika által mért hárommillió sertésen felül még sok, akár egymillió is van, feketén. 1998-2002-BEN, majd 2006- 2010 között Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei ország- gyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott. 1994-TÓL 1998-IG, majd 2002-től 2010-ig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994- tól 1998-ig, illetve 2002- A Tej Terméktanács elnöke nemrégiben azt nyilatkozta lapunknak, hogy a tejágazat lehet a földtörvény egyik vesztese, mert szerinte a bérelt állami földhöz túlzott foglalkoztatási feltételeket köt a jogszabálytervezet. Nemrég, a Tej Világnapon ön a tejágazatot a mezőgazdaság nehéziparának nevezte, amely sok embernek ad munkát. Nincs mégis eltúlozva az, hogy 1200 hektárhoz száz dolgozót kell felvenni, és mindez csak a társaságokra vonatkozik, a családi gazdákra nem?- A családi gazdaság is foglalkoztat, és ismét el kell mondanom, hogy a gazdasági társaságok esetében a korlát csak az államtól bérelt földre vonatkozik, a tagok tulajdonában állóra, vagy a mástól béreltre nem. Az valóban felvetődött, hogy a bérleményhez előírt foglalkoztatási kötelezettség sok vagy kevés. Mi azokat az ágazatokat 2006-ben a Fidesz-frakció vezetője. 2010-ben, a parlamenti választások első fordulójában a Fidesz-KDNP területi listájáról kapott mandátumot. 2010 júniusától vidékfejlesztési miniszter. 1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-2010-ben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke. akarjuk segíteni, amelyek több dolgozónak adnak munkát. A tejágazat valóban az egyik legintenzívebb része az állat- tenyésztésnek. Valóban a mezőgazdaság nehézipara, amely sok élőmunkát és szakértelmet igényel. A törvénytervezet azonban csak kereteket jelent, a beérkező javaslatokat pedig végiggondoljuk.- Lehetséges tehát, hogy a foglalkoztatási kötelezettség számai változni fognak?- Mindezt végig fogjuk gondolni, nem tartom kizártnak, hogy változhatnak.- Az agrárium egyes szereplői üdvözölték a kormány döntését arról, hogy bevezetik a fordított áfát az élősertésre és a félsertésre vonatkozóan. A sertéstartók egy része viszont az ebből fakadó likviditási gondok miatt aggódik.- Vannak akik azt mondják, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, és ha nem vezetjük be a fordított áfát, akkor vége a sertéságazatnak, és olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy ha bevezetjük, az lesz az utolsó szög az ágazat koporsójában. A kormány mindenesetre döntött a fordított áfa bevezetéséről ezen a téren, és a vidékfejlesztési tárca ezt támogatja. A likviditási problémák valóban fennállnak ebben az esetben, hiszen a termelők a takarmányt, vagy az állatgyógyszereket áfával terhelten veszik meg. Jelen pillanatban dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a megoldást.- Milyen megoldást tartana elképzelhetőnek?- Én azt hiszem, hogy az adóvisszaigénylés gyorsítása felé kellene elmozdulni, de a munka jelenleg még folyik, találgatni nem szeretnék.- Az élelmiszeripar szereplői komoly nyomást fejtenek ki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért. A közelmúltban egy részletes hatástanulmányt is publikált az Ernst & Young a témában. Mit gondol, célt érnek ezek az erőfeszítések?- Nagyon alaposan meg kell fontolni ezt a kérdést, és azt is, milyen termékekre vezetnénk be, volt már ugyanis példa az élelmiszerek áfájának csökkentésére az előző kormányok idején, amely hatástalan maradt. A csökkentést lenyelte a kereskedelem, a vásárlók a fogyasztói árakon nem érezték a hatást. Az Ernst & Young által készített anyag valóban figyelemreméltó, akkor is, ha egyébként bizonyos termékekre az áfanövelést javasolja. A felkínált megoldás tehát tulajdonképpen egy áfaátrendezés. Arról nem is beszélve, hogy az áfacsökkentést akkor kellene végrehajtani, amikor külső erők az adóemelés irányába próbálják eltolni a helyzetet. A kormány mindenesetre még nem döntött erről, de mi támogatjuk a csökkentést.
