Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-15 / 242. szám

LJ KOZELET Bíró Zsolt marosvásárhelyi újságíró az elnöke az erdélyi Magyar Polgári Pártnak, miután Szász Jenő más tisztsége okán távozott. 69 küldött támogatta megvá­lasztását. Bíró az új magyar erkölcsi többség kialakítását nevezte fő feladatának. Kövér László házelnök marad a tiszteletbeli elnök, ha a párt megőrzi politikai alapelveit. Jövőre nincs szuperbruttó adó Több közteherszabály módosítását kezdeményezte az NGM HÍRSÁV Csehországban jönnek a szociáldemokraták jelentős ellenzéki, baloldali siker született a regionális önkormányzati és részleges szenátusi választáson Cseh­országban. A szocdem párt a 13 régió közül kilencben nyert. Két régióban a kom­munisták, illetve a kormány­zó polgári demokraták és egy független csoport győ­zött. Szintén baloldali sikert hozott a részleges szenátusi választás. Baloldali esélyek Litvániában is PARLAMENTI VÁLASZTÁS kezdődött Litvániában, fel­mérések szerint a baloldali ellenzék esélyes a győzelem­re. A hárommilliós ország törvényhozásába 141 kép­viselőt választanak közvetle­nül, illetve pártlisták útján. Kubilius miniszterelnök kormánya sokat vesztett népszerűségéből, amiért megszorításokat vezetett be. Magyar mandátum az IM F-igazgatóságban hivatalosan is elindult az a folyamat, melynek ered­ményeként Magyarország is mandátumhoz juthat majd az ÍME igazgatótanácsában,! t - hangzott el a tokiói köz­gyűlésen. A részt vevő Varga Mihály IMF-főtárgyaló kije­lentette: a magyar gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent, ha nem változik alapvetően a külső környe­zet jövőre, akkor végül nem lesz szükség külső finanszí­rozásra. Varga: csökkent a sebezhetőség Kivezetik jövőre a szuper- bruttót, ezzel ténylegesen megvalósul az egykulcsos adórendszer - sok egyéb mellett ezt tartalmaz­za a Nemzetgazdasági Minisztérium által pénteken az Országgyűlésnek .benyúj­totta módosító. A lépéssel 110 milliárdról mond le az állam jövőre. AS-összeállítás Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013- tól, miután a korábbi terveknek megfelelően kivezetik a szu­perbruttót, és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adó­alap-kiegészítés. Az erről szóló törvényjavaslatot a parlament­nek benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a szuper­bruttósítás kivezetése jelentő­sen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen meg­valósul az egykulcsos szemé- lyijövedelemadó-rendszer. (A magasabb jövedelműek közter­hei annyiban nőnek, hogy ná­luk eltörlik a tb-plafont.) Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy köny- nyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jó­szágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogal­mát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet él­vezne. A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utal­vány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi VÁMOSI-NAGY Szabolcs adó­szakértő szerint kedvezően fo­gadta a szakma a módosításo­kat, amelyek átütő változást az illetékszabályozásban jelen­tenek, és egyszerűsítést jelente­nek. Suppan Gergely, a Taka­rékbank elemzője szerint a változások fehérítik a gazda­ságot. Hozzátette: a szuper­bruttó kivezetése 110 milliárd étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 fo­rinttal támogathatja munka- vállalói étkezését kedvezmé­nyesen, havonta. Adómentes lenne a kockáza­ti biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiz­tosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásár­lási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megta­karítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fi­zetett díja a díjfizetés időpont­jában adókötelessé válik. forintot hagy az embereknél, bár a kormány ebből 50 milli­árd forintot „visszavesz” a já­rulékplafon eltörlésével. KORÁBBAN PALÓCZ ÉVA, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigaz­gatója többször is javasolta a szuperbruttó kivezetésének elhalasztását mondván: a költ­ségvetésnek szüksége van erre a forrásra. A javaslatban szerepel az is, hogy a külföldön, hosszú távra bérelt autó áfáját Magyarorszá­gon kell megfizetni. A jövedéki adónál fokozatosan elektroni­kus útra teszi a javaslat a visz- szaigénylést. A mezőgazdasági felhasználású gázolaj adóját 2014-től már csak így lehet visszaigényelni. A kormány módosítana az il­letéktörvényt is, a javaslat el­fogadása esetén az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcso­lódó kedvezményes mérték 9 százalék lenne. A kormány ki­terjesztené az özvegyek örök­lésére az egyenesági rokonokat megillető értékhatár nélküli il­letékmentességi szabályozást. A kormány egykulcsossá alakítaná a visszterhes va­gyonszerzések esetében a ko­rábbi kétkulcsos rendszert. Az illeték általános mértéke 4 százalék lenne. A javaslat szerint a 35 éven aluli fiatalok­nak elsőlakás-szerzésük után az egyébként fizetendő illeték­nek csak a felét kellene megfi­zetniük, ha lakás értéke nem több 15 millió forintnál. Annak drágul a gáz, aki többet fogyaszt 3 ezer köbméternél januártól a lakosság 6 száza­lékának gáztarifája emelkedhet 18-26 százalékkal - közölte egy lapinterjúban Holoda Attila energiaügyért felelős helyettes államtitkár. A lakosság 94 szá­zalékánál nem változik a gázár, sőt a legkevesebbet fogyasztóké még csökkenhet is januárban, miközben a legtöbbet használó 6 százaléknál 18-26 százalékos tarifaemelés várható - mondta a Népszabadságnak. Elmondta: kidolgozás alatt van egy elképze­lés, melynek alapján az átlagos gázfelhasználás több mint két és félszeresénél, vagyis évi 3000 köbméternél húznának egy ha­tárt, mely felett a lakossági és az egyéb egyetemes szolgáltatásba tartozó ügyfelek számára nőne a tarifa. Hozzátette, a nagycsalá­dosok gázárkedvezménye meg­marad, igénylési feltételeiket tovább könnyítették. Továbbá vizsgálják azt is, hogyan csök­kenthetnék 800-1000 köbméter alatt a tarifákat. Ennek forrása a nagy fogyasztásúaktól befolyó többlet. Ha a rendszer beválik, mondta, hasonló felosztást mű­ködtethetnek a villamos ener­gia kapcsán is. ■ Biztonsági földgáztarolók állami kézben? biztonsági földgáztároló csak állami tulajdonban állhat, a tá­rolást végző cég pedig koncesszi­óban végezheti e tevékenységét - az erről szóló törvényjavaslatot Lázár János (Fidesz) nyújtotta be. Eszerint ha a gáztározót üze­meltető cég vagy a tulajdonos eladásra kínálja részesedését, arra elővásárlási joga lesz az államnak, mely eldöntheti: a vé­teli ajánlattal azonos kondíciók mellett megvásárolja-e az adott eszközt. Jelenleg az MMBF Föld­gáztároló Zrt. működik bizton­sági földgáztározóként. Jegyzett tőkéje 82 millió 637 ezer euró. Többségi tulajdonosa a Mól. ■ Kedvező fogadtatás a szakmában A kabinet megszünteti a régebben kötött zsebszerződéseket termőföld Orbán Viktor: ugyanazt fogjuk csinálni, mint az osztrákok és a franciák - vége a külföldiek földszerzésének Az új földtörvény véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi „a zsebszerződés­sel küopott földet”, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól, és korlátozza a nagybirtokot - mondta Orbán Viktor minisz­terelnök szombaton Cegléden, a Magosz ifjúgazda-kongresszu- sán. (A T. Ház kedden tárgyal a földtörvényről - a szerte.) A külföldiek termőföldszer­zéséről szólva nyomatékosí­totta: az új törvénnyel ez „be van fejezve, nincs, nem lesz”. Ugyanazokat a mechanizmu­sokat alkalmazzák majd, mint Franciaország és Ausztria. „Aki a nyugati határszélről jött, az az osztrák területen próbálkozzon meg” a földvásárlással; egy négyzetmétert nem tud majd venni - mondta. A célok között említette „a zsebszerződéssel kilopott földek” visszaszerzését is, ugyanis bár újakra nincs le­hetőség, de a régi zsebszerződé­seket is ellenőrzés alá veszik, és megszüntetik őket. A jogszabály harmadik eleme, hogy megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól, továbbá „visz- szametsszük a nagybirtokot”, a birtokarányok módosításának célja pedig a középbirtokosság megerősítése. Orbán szorgal­mazta az állami földbérletek megújítását is. „Tessék még több földet elvenni a hosszú tá­vú szerződésekből, és odaadni újaknak”. Példaként említette, hogy Csongrádban ma 45-ször, Győr-Moson-Sopronban pedig 20-szor annyi a földhasználó, mint 2012 előtt volt. ■ Gőgös Zoltán reagálása: ha győzünk, kidobjuk ezt a törvényt az MSZP szerint a tervezett földtörvény egyáltalán nem korlátozná a már Magyar- országon gazdálkodó külföl­diek földszerzését, de nem jut­hatnának saját földhöz azok a fiatal mezőgazdasági szak­emberek, akik jelenleg a tár­sas vállalkozások alkalma­zottjai. Gőgös Zoltán a Cegléden elhangzottakra re­agálva azt írta: a „miniszter- elnök azon kijelentése, hogy véget vetnek a külföldi vir- csaftnak, nem más, mint egy kommunikációs blöff". hozzátette: hiába védi Orbán Viktor és Fazekas Sándor a „fideszes bizniszt", az MSZP 2014 után felbontja a tisztes­ségtelen szerződéseket, és a felszabaduló területeket- átlátható módon - helyi gaz­dálkodók rendelkezésre bo­csátja. A földtörvényt pedig, amely csak 2014 májusában lépne hatályba, „azonnal a történelem szemétdombjára küldjük, a jelenlegi kormány­nyal együtt” - mondta. Persze ehhez az kell, hogy győzzön az MSZP 2014-ben, tehetnénk hozzá. ■da Kongresszus tr* MAGOSA' Orbán: célunk a középbirtokok megerősítése, a spekuláció elleni védelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom