Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-15 / 242. szám

6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 15., HÉTFŐ HÍRSÁV Teljesen átírhatják a postatörvényt ma szavaznak a képviselők az új postatörvényhez be­nyújtott módosító indítvá­nyokról. Főleg a kormány- párti honatyák bizonyultak aktívnak, a vasárnap estig beérkezett 36 módosító ja­vaslatból 31-et jegyeznek. Akad olyan is, amely ala­posan átírná az eredetileg a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium által kidolgozott törvényt. „A miniszter megvizsgálhatja különösen annak lehetőségét, hogy az egyetemes postai szol­gáltatás (Magyar Posta) folyamatos biztosítása érde­kében az engedélyes postai szolgáltatókra a fizetendő hozzájárulás helyett milyen követelmények írhatók elő”- olvasható az egyik indít­ványban. Már a szállodák közel felének van csillaga újabb 15 szálloda csillagok szerinti besorolásáról dön­tött a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium, a Magyar Szállo­dák és Éttermek Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselői­ből álló bizottság. Egyebek mellett hat négycsillagos háznak adományoztak Ho­telstars védjegyet. A Conti­nental Hotel Budapest meg­kapta a 4 csillag superior besorolást, és a Hunguest két szállodája is örülhetett a csillagosztásnak. így az ed­dig regisztrált 471 szállodá­ból már 269-et minősítettek, ez a szállodai kapacitás 40 százalékát fedi le. Felszállt az utolsó debreceni charterjárat véget ért az idei chartersze­zon Debrecenben; az utolsó repülőgép, a Moskovia Airli­nes járata, a fedélzetén 148 utassal szombaton indult el Moszkvába - közölte az Air- port-Debrecen Kft. igazga­tója. Sápi Tamás hozzátette: tavalyhoz képest az idén 40 százalékkal, 13 ezerről 18 ezerre nőtt a debreceni repülőtéren a chartergépek utasforgalma. Míg 2011-ben 4 légitársaság 52 járata for­dult meg a reptéren, addig 2012-ben áprilistól októberig 7 légitársaság 77 járata szál­lította a utasokat. Az igaz­gató elmondta azt is, hogy a menetrendszerű járatok utasaival együtt az utasok száma várhatóan eléri az öt­venezret a debreceni repülő­téren. A Trenkwalder csomagol a Telenornak A TRENKWALDER KFT. meg­változott munkaképességű dolgozói csomagolják a Tele- nor feltöltőkártyás telefon­jainak egy részét, miután a személyzeti szolgáltató cég nyerte a mobiltársaság erre vonatkozó tenderét. Szep­tember óta 10 ezer dobozt állítottak össze és láttak el az értékesítéshez szüksé­ges kódokkal. A karácsonyi megnövekvő forgalmat fi­gyelembe véve arra számí­tanak, hogy munkatársaik az év végéig több tízezer da­rabot készítenek el. Külföldre mennek a mérnökeink hiány Nemzetgazdasági szempontból is veszélyes lehet a friss diplomások elvándorlása Egyre nagyobb problémát okoz a hazai IT-szektorban is a frissen végzett diplomá­sok elvándorlása, ami miatt beruházásoktól is eleshet Magyarország. Emellett a fiataloknál egyre gyako­ribb, hogy ilyen esetben már családot is külföldön alapíta­nak, így nem térnek vissza Magyarországra. landó Zoltán jelentősen megugrott az elmúlt egy-másfél évben a pályájukat külföldön kezdő magyar mér­nökök száma. A Telenor egy közelmúltban publikált felmé­rése szerint például jelenleg a végzős hallgatók 38 százalé­ka dolgozna szívesebben kül­földön, mint itthon, több mint nyolcaduk pedig már konkré­tan meg is szervezte külföldi munkavállalását. A legtöbben - minden bizonnyal a nyelvtu­dás miatt - Németországban, Nagy-Britanniában, az Egye­sült Államokban, Svájcban vagy Ausztriában szeretnének dolgozni, s bár a felmérésbe be­vont válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb visszatérne hazánkba, közel harmaduk öt évig biztosan a ha­táron túl élne, 10 százalékuk pedig végleg külföldön teleped­ne le. A fiatal mérnökök többsé­gét a magasabb fizetés és a jobb életkörülmények vonzzák Nyu- gat-Európába, illetve a tengeren túlra, de egyre többen véleked­nek úgy, hogy a külföldi cégek jobb karrierlehetőséget és szak­mai fejlődést is kínálnak, mint a magyarországiak. A tendencia és az indoklás azért lehet kissé meglepő, mert az informatikusok jellemzően itthon is jól keresnek, azaz a hazai és a nyugati bérek kö­zötti különbség sokkal kisebb, mint más szakmákban, ahol a tömeges elvándorlás gondot okoz - jelezte lapunknak Vin- nai Balázs, az IND Group ügy­vezető igazgatója, aki egyben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások (ÍVSZ) Szövetségének elnöksé­gi tagja. A szakember szerint éppen ezért nem is feltétle­nül a kezdő fizetésekkel van a probléma, sokkal inkább a hazai társaságok által kínált perspektívával. Ennek pedig elsődleges oka az, hogy itthon még igencsak gyerekcipőben jár a karriertervezés, s a cégek - különösen a kis- és középvál­lalatok - nem tudnak felmutat­ni a pályakezdőknek egy olyan karrierutat, amely versenyez­het a külföldi lehetőségekkel. Fontos ugyanakkor hangsú­lyozni, s ebben az ágazati sze­replők is egyetértenek, hogy nem elsősorban magával a kül­földi munkavállalással van a gond, hiszen ez a tapasztalat- szerzés révén - bizonyos mérté­kig, és ha az alkalmazottak idő­vel visszatérnek - még előnyös is lehet a hazai vállalatoknak. A problémát az okozza, hogy az elmúlt időszakban elsősor­ban a pályakezdők hagyják el az ELVÁNDORLÁS okozta problé­mákat felismerve idén nyáron az ÍVSZ létrehozott egy munka- csoportot a kedvezőtlen tenden­cia megfordítására. A csoport elsődleges célja, hogy meggyőz­ze a fiatalokat: itthon is vannak lehetőségek az IT-szektorban, amely nem mellesleg az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat. az országot, és a fiataloknál egy­re gyakoribb, hogy ilyen eset­ben már családot is külföldön alapítanak, s így nem térnek vissza Magyarországra - hívta fel a figyelmet Vinnai Balázs. Ráadásul a folyamat, ahogy ezt a fenti adatok is mutatják, folyamatosan gyorsul, ami az informatika területén azért jelenthet még más területekhez képest is nagyobb problémát, mert míg például közgazdász­ból, jogászból és orvosokból is túlképzés van hazánkban, ad­dig mérnökből kevesebb friss diplomás kerül ki a munka­erőpiacra, mint amennyire az IT-ágazat cégei igényt tarta­nának - hangsúlyozta az ÍVSZ elnökségi tagja. A munkaerőpiac keresleti ol­dala ráadásul ágazati szakértők A szövetség egyrészt különböző ma már nemzetközi piacokon működő hazai startup cégek sikertörténeteivel, másrészt az itthonról induló, de külföldi munkát is magukba foglaló karrierutak bemutatásával győzné meg a pályakezdőket a maradásról, felismerve, hogy a problémára hazai bázisú, de szerint a következő években tovább erősödhet. Az elmúlt években ugyanis globális ten­denciává vált, hogy a koráb­ban a feltörekvő országokba s elsősorban Indiába kihelyezett IT-tevékenységeket - s ezeknek is a nagy hozzáadott értékű, magasan kvalifikált elemeit - a multinacionális cégek szép fo­kozatosan elkezdték visszahoz­ni Európába. Ennek magyaráza­ta a kulturális különbségekben keresendő, amelyek kezelése sok esetben nagyobb ráfordítást követelt a vállalatoktól, mint amennyit az adott tevékenység kiszervezésével meg tudtak spórolni. Mivel a földrajzi ha­tárként jellemzően a Boszpo- rusz-Moszkva vonalat szokták emlegetni, ez komoly lehetősé­geket rejt a kelet-közép-európai külföldön is jelen lévő cégek kí­nálhatnak megoldást. EMELLETT KÉSZÍTENEK bizonyos elemzéseket az ágazatban tény­kedő kkv-knak, valamint a kor­mányzatnak, illetve igény sze­rint tanácsot is nyújtanak ab­ban, hogy milyen módon lehet­ne itthon tartani a frissen vég­zett informatikusokat. országok IT-ágazatának és így természetesen a hazai informa­tikusoknak is. Mindez egyben azt is jelzi, hogy az elvándorlás megállítá­sa akár nemzetgazdasági szem­pontból is fontos lehet, hiszen a multinacionális technológiai cégek a régiós országok közül minden bizonnyal azokban hoz­nak létre központokat a meg­szűnő indiai létesítmények helyett, ahol rendelkezésre áll a szükséges humánerőforrás. A trend nem csak az IT-szek- tort érinti - erősíti meg a Randstad friss felmérése is. E szerint a magyar munkaerő- piacról csaknem 150 ezer jól képzett diplomás szakember hiányzik majd 2020-ban, és az üzleti szolgáltatásoknál és az építőiparban munkaerőhi­ányra lehet számítani. Anne­marie Muntz, a Randstad Hol­ding PR-vezetője a cég közlemé­nyében kifejtette: a legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára az jelenti, hogy a középfokú végzettségűekből csaknem félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tud­nak helyezkedni. Míg az uniós országokban átlagosan 77 szá­zalék dolgozik a végzettségé­nek megfelelő területen, addig nálunk csak 71 százalék. Tanácsokkal és példákkal segítene az ÍVSZ Nagyon bízik az amerikai piacban a Diatron bővülés A csoporthoz tartozó argentin cégtől gyártói tevékenységet vesznek át Sikeres időszakát éli a hema­tológiai és klinikai kémiai elemző berendezéseket gyártó, fejlesztő és értékesítő Diatron, ennek megfelelően csoport- szinten az idén 26 millió eurós árbevételt várnak, amelyből a magyar egység 20 millió eu- róval veszi ki részét - jelentet­te ki lim Schepp vezérigazgató. A teljesítmény közel 20 száza­lékos árbevétel-növekedésnek felel meg, jövőre is hasonló mértékű emelkedéssel számol­nak. A Diatron célpiaca a fejlett és fejlődő országok orvosi ren­delői, kis- és közepes kórházai. A cégcsoport 110 országban értékesíti Magyarországon fej­lesztett berendezéseit, a jövőbe­li sikereit az amerikai piactól, a kapacitás- és hatékonyságnö­veléstől, valamint a folyamatos innovációtól várja. A társaság idén kapta meg az FDA 510(k) engedélyt az Abacus 5 és az Abacus 3CP típusú hematológiai készülé­keire. Az amerikai forgalomba- hozatali engedélyektől jelentős erősödést várnak az Amerikai Egyesült Államok piacán. A ve­zérigazgató szerint a fejlődés további lényeges eleme a ter­melési kapacitás és hatékony­ság folyamatos növelése, de en­nél azonban még fontosabb kér­dés, hogy a Diatron a jövőben is innovatív tudjon maradni. A Diatron fejlődésének az adott nagy lökést, hogy 2005 végén megvásárolta a River­side magántőke-társaság, mely több mint 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. „A Diatronnak azonban a mai napig erősek a magyar gyö­kerei, Magyarországon van a székhelyünk, az irodánk és Diatron Zrt. (millió forint) 2010 2011 Árbevétel 3 477 4266 Üzemi eredmény-239 438 Adózott eredmény-81 152 Saját tőke 1020 1219 Hosszú lej. kötelezettségek 8 13 Mérlegfőösszeg 2610 2686 FORRÁS: KIM az üzemünk. Alkalmazottaink száma 145 fő, ezen belül 30 ma­gyar fejlesztőmérnököt foglal­koztatunk, akik mind magasan képzett szakemberek. A beren­dezéseinkhez szükséges kö­rülbelül 3 ezer alkatrésznek pedig több mint 70 százalékát Magyarországról vásároljuk” - tette hozzá a vezető. A Riverside a Diatron profil- tisztítása után a bővítést két irányból - organikus növekedés útján és akvizíciók segítségével - képzelte el. Egy izraeli és egy argentin cég került a csoport­hoz. Az előbbi azóta önálló életet él, de az utóbbi integrálása meg­történt, sőt gyártói tevékeny­séget telepítenek át Magyar­országra, mert a tapasztalatok szerint a vevők az európai ter­mékekben jobban bíznak. „A Diatron a nemzetközi ver­senyben is megállja a helyét” - mondta Vidovszky Ferenc, a Diatron-tulajdonos Riverside magántőke-társaság senior partnere. „Az elmúlt hónapok voltak a Diatron legnehezebb hónapjai. A cég új telephelyre költözött, és az amerikai piacon is erőteljes bővülésre volt szük­ség, üzletileg mégis ezek voltak a cég fennállásának legjobb hó­napjai. A Diatron erős cég, és a Riverside befektetőként pon­tosan a Diatronhoz hasonló cé­geket keres a régióban” - tette hozzá Vidovszky Ferenc. ■ A.P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom