Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-11 / 239. szám

6 GAZDASAG Büdzsé: alternatív javaslat az LMP-től A MUNKAHELYTEREMTÉSRE, a társadalmi felemelkedésre valamint a környezetvéde­lemre és az egészségre cso­portosítana át pluszforráso­kat az LMP - derül ki a párt tegnap bemutatott alternatív költségvetéséből. Az LMP háromkulcsos szja-rendszert vezetne be, amellyel az em­berek 80 százaléka jobban járna. A párt visszaállítaná az adójóváírást, a kedvezmé­nyes társasági adó alsó sáv­határát ötvenmillió forintra szállítaná le és felszámolná az adókedvezményeket, va­lamint környezetterhelési adókat vezetne be. Önerő Alap: publikusak a részletes szabályok hatályba lépett az EU Ön­erő Alap felhasználásának szabályairól szóló kormány- rendelet, a kérelmeket 14 nap múlva lehet benyújtani. Közszféra-szervezet akkor igényelhet önerő-támogatást, ha korábban nyilatkozott, hogy az önerő rendelkezé­sére áll, de nem vagy csak részben tudja biztosítani. A támogatás az önerő finan­szírozására felvett hitel ki­váltására is felhasználható. A támogatás odaítélése kére­lemre történik. 2013 elejéig kiírják a paksi tendert várhatóan az évvégén, a jö­vő évielején megjelenik a pá­lyázati kiírás a Paksi Atom­erőmű legfeljebb két blokkal történő bővítésére a jelenlegi telephelyen - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára Prágában. Közölte: a magyar sajátosságokra szabott ten­dert a Magyar Villamos Mű­vek írja majd ki. 0* Kaotikus szuperlézer szeged Elhalasztották a bejelentést a kormány döntéséről 06 H Z 5 5 (gy nézne ki a szegedi szuperlézerközpont. Az ELI a tervek szerint 2015-re készülne el, de egyre nagyobb a csúszás a beruházásban Összehívták, majd lefújták a tájékoztatót, melyen kide­rült volna, hogyan támogatja a kormány a szegedi szuper- lézerprojektet. A szegedi önkormányzat lapunktól tudta meg, hogy terveztek bejelentést. Mindenki a kor­mányra vár. Sztojcsev Iván A csehek visszaestek, a pályá­zatuk nem megfelelő, a beru­házás végére pedig sikerülni fog behozni a magyar hátrányt - nyugtatta a közvéleményt alig egy hete Földi Enikő, a szegedi szuperlézerprojektért is felelős helyettes államtitkár. Most már van mit ledolgozni: kedden Dől­ni Brezanyban, Prága mellett megkezdődött a cseh szuperlé­zer építése. De a beruházásban szintén részt vevő Bukarest is előrébb jár, nekik szeptember­ben ítélte meg az Európai Bizott­ság a 180 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást az építke­zésre. Szegeden egyelőre egy ígéret létezik, hogy a pályázat talán elkészülhet 2013 elejére. Történhetett volna pe­dig előrelépés. A hét elején az Extreme Light Infrastruc­ture (ELI) projektet megvaló­sító ELI-HU kommunikációs ügynöksége megküldte a meg­hívókat a szerdára tervezett sajtótájékoztatóra (Szeged he­lyett Budapestre), ahol arról lett volna szó, hogy a kormány milyen intézkedésekről döntött a lézer ügyében. Ezt azonban 24 órával az idő­pont előtt lefúj­ták. Az ELI úgy tájékoztatta la­punkat: arra vár­nak, hogy a Ma­gyar Közlönyben megjelenjen a határozat. Arra nem kaptunk választ, mi telik a szokásosnál több időbe a megjelenésben, van-e bármilyen oka a csúszás­nak. Értesülésünk szerint nem hivatalosan már létezik egy kormánydöntés, ezt az ELI nem kommentálta. Nem csak a sajtó van bizony­talanságban: amikor megke­restük a szegedi városházát, a szegedre tervezett központ­ban a világ mostani legna- gyobbjánál ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű lézer épülne, több száz szakember dolgozhatna ott, az eredménye­ket pedig a fizika, a számítás- technika és az orvostudomány is hasznosíthatná. Szeged mel­lett Prága és Bukarest épít szu­perlézert, a projektet az EU egy programként kezeli. A város­kiderült, ők tőlünk tudták meg, hogy az ELI egyáltalán terve­zett egy bejelentést. Szabó Sán­dor kabinetfőnök annyit mon­dott: úgy tudják, hogy a projekt a saját medrében halad, várják a kormány dön­tését. Egy hete már az ígéret is nagy előrelépés­nek számított. Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere akkor azt írta a Facebookon: „Amikor a Fidesz és a kormány a lézerközpontot támadta, nem Szegedet támadta, hanem ezt a közös európai érdeket. Most úgy láttam, eljutottak a falig, koppantak egyet, úgyhogy most már esetleg sürgősen folytatni kellene az előkészítő munkát”. A feladattal szakmai vélemények szerint nem is áll­nak nem csak a presztízs miatt éri mega beruházás: a kutatók mellett az ő nagy létszámú ki­szolgáló személyzetük is Sze­gedre költözne, és a helyi cé­gekkel is együtt dolgozhatná­nak. A finanszírozás döntően az EU feladata, ám a zökkenő- mentességhez a fideszes kor­mány és a szocialista városve­zetés együttműködésére is szükség van. tak rosszul, ám a politika irá­nyából erős kritikák érkeztek. Nyáron olyan kormányzati megszólalások is voltak, ame­lyek szerint akár veszélybe is kerülhet a projekt, a szegediek erre azzal vágtak vissza, hogy szerintük a kormány lassítja a munkát, az érdemi döntések pedig már nem is Szegeden születnek, hanem az egyik mi­nisztériumban. Az biztos, hogy az ELI szék­helye szegedi, két telephelye pedig budapesti. Tulajdonosa a Szegedi Tudományegyetem, a magyar állam, és 5 százalé­kos arányban Szeged önkor­mányzata. A projekt megvaló­sításához mintegy 61 milliárd forintnyi uniós támogatás kell, ebből 47 milliárdot kellene még a jövőre záruló EU-s költségve­tési ciklusban finanszírozni. Az ELI számokban- 800 millió eurós projekt Sze­ged, Prága és Bukarest részvéte­lével- 245 millió euró a szegedi fej­lesztés költsége- 300 millió euró a tervezett be­vétel- loo-iso kutató érkezhet Sze­gedre, több száz fős kisegítő sze­mélyzettel- 2015 a tervezett átadás idő­pontja ■ Csehországban már a projekt kezdetét jelentette be kedden a kormányfő. Nem csak a tudomány nyerne Orbán Viktor Berlinben: kényes ügyek is lehetnek vizit A gazdaságpolitika kiszámíthatóságának kérdését felvetheti Angela Merkel német kancellár Az EU előtt álló kihívások, a 2014-2020 közötti uniós költ­ségvetési keret, illetve a kohé­ziós források nagysága lesznek a fő témái Orbán Viktor kor­mányfő és Angela Merkel né­met kancellár mai berlini talál­kozójának - közölte lapunkkal Szijjártó Péter. A Miniszterel­nökség külügyi és külgazdasá­gi államtitkára elmondta: nem kíséri üzletemberi delegáció a kormányfői küldöttséget. Ettől függetlenül a találkozón szóba jöhetnek kétoldalú gaz­dasági kérdések, a kormányfő mostani útja előtt is tájékozó­dott a berlini kormányzat a Né­met-Magyar Ipari és Kereske­delmi Kamaránál (DUIHK). „A német befektetések mintegy felét kitevő feldolgozóipari ága­zatban elégedettek a német cé­gek az alapvető feltételekkel” - mondta el lapunknak Dirk Wölfer. A DUIHK kommuniká­ciós osztályvezetője azonban kiemelte: azt szeretnék, ha a kormányzat a befektetések másik felét kitevő ágazatok (szolgáltatások, kereskedelem) számára is hasonlóan kedvező üzleti környezetet teremtene. „Közös gond viszont, hogy to­vábbra sem megfelelő az intéz­ményes és jogi keretek kiszá­míthatósága” - mondta. „A tárgyalásokon a kancellár várhatóan kitér a DUIHK által képviselt kifogásokra, amelyek Orbán Viktor és Angela Merkel egy EU-csúcson döntő módon abból fakadnak; hogy a telephelyi költségeket érintő szabályozás kialakítása­kor, illetve változtatásakor nem kérik ki az itt működő s így Német befektetések Magyarországon (millió euró) 2008 2009 2010 2011 VG-GRAFIKA FORRÁS: BUNDESBANK t Villámlátogatáson járt Budapesten a Gazprom elnöke, Alekszej Miller gázimport Tegnap délután Orbán Viktor miniszterelnök­kel tárgyalt Alekszej Miller, az orosz Gazprom társaság igazgatósági elnöke Budapes­ten, tudta meg a Világgazdaság. A megbeszélést eredetileg négyszemköztire tervezték, utóbb kibővítették orosz részről a Gazprom további felsőveze­tőivel. Információink szerint a megbeszélés elsősorban poli­tikai, s csak másodsorban üz­leti tárgyú. A hangsúly hosszú - távú gázimportszerződésünk meghosszabbításán lehetett. A 2015-ben lejáró szerződést magyar részről a Mól kötötte, majd megörökölte tőle a gáz­üzletágát megvásárolt E.On tár­saság. A 2015 utáni szerződést azonban kormányzati, és így MVM-es tervek szerint is az ál­lami villamos ipari társaság fogja megkötni magyar részről. Szó lehetett a Déli Áramlat beruházás-előkészítéséről is, amelynek szakmai vonatkozá­sairól várhatóan a novemberi, siófoki gázkonferencián lehet komolyabb egyeztetés. A ren­dezvényen ugyanis előad majd Szergej Komlev, a Gazprom szerződéskötésekért felelős vezetője is, akinek alkalma nyílik majd - szintén elő­adó - felelős magyar politikai és nagyvállalati vezetőkkel egyeztetni. Szergej Komlev a gázárképzésről, a gázpiaci trendekről és a spotpiacról tart majd előadást. Á Gazprom november 15- ig meg kívánja hozni a Déli Áramlat egészére vonatkozó végső döntést, s még ebben az évben el kell indítania ma­gát az építkezést is. Előzetes értesülésünk szerint lapzár­tánk után közleményt adtak ki a megbeszélésekről. ■. B. H. L. 2012. OKTÓBER 11, CSÜTÖRTÖK Csökkenő nyereség 367,6 milliárd rubeles (11,32 milliárd dollár) adózott ered­ményt ért el az első negyedév­ben. Ez 23,2 százalékkal ki­sebb, mint egy évvel koráb­ban. 1,22 ezer milliárd rubeles volt az árbevétel, 7 százalékkal ma­radt el az egy évvel korábbitól. 162,3 milliárd köbméter gázt adott el, ebből 99,6 milliárd köbmétert Oroszországban. érintett német cégek vélemé­nyét” - mondta el lapunknak Rácz Margit. Az MTA Világ- gazdasági Kutatóintézetének kutatásvezetője szerint ezzel szemben a magyar belpolitikai kérdésekkel kapcsolatos aggo­dalmakat a kancellár várha­tóan nem fogja élesen felvetni, ugyanis a magyar demokrá­cia helyzetének ügye eltörpül az eurózóna gazdasági problé­máihoz képest. Merkel azért is üthet meg engedékenyebb han­got, mert a kormány a Berlin által az adósságválság leküz­désében fontosnak tartott uni­ós fiskális kritériumot, vagyis a három százalék alatti defici­tet idén teljesíteni fogja. ■ T. G. 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom