Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-09 / 237. szám

2 2012. OKTÓBER 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 68 millió forint volt a rekord topjövedelmek Megyénk csúcstartója elmarad a régiós toptársaitól 2011. évi legmagasabb jövedelmek a | 6 Adóbevallásban bevallott összes jövedelem 5 | Munkaviszonyból származó bérjövedelem Megyénkben a topjövedelem mellett eltörpülnek a fizetésekből származó jövedelmek, de még így is jól állunk régiós szinten e tekintetben Kevesebb munkanélkülit regisztráltak a megyében ÁLLÁSKERESŐK A Nemzeti Fog­lalkoztatási Szolgálat nyilván­tartott álláskeresőkre vonatko­zó adatai szerint ezév június végén Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 25,9 ezren kerestek állást, mintegy 12,5 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A pályakezdők elhelyezke­dési nehézségeit jelzi, hogy június végén 9,3 százalékkal többen szerepeltek a regiszt­ráltak között, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott álláskeresők közül 1878 fő álláskeresési járadékban, 341 fő pedig a kifutóban lévő állás- keresési segélyben részesült. A járadékosok száma 57 szá­zalékkal, a segélyben részesülő­ké 85 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Szoci­ális ellátást 11 ezer fő kapott. Mintegy kétezer bejelentett be­töltetlen álláshely várt kiközve­títésre a megyében, ami ötödé­vel volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Egy álláshelyre így 12-13 álláskereső jutott - derül ki a KSH jelentéséből. A foglalkoztatáspolitikai programokban 14 758 fő volt érintett a megyében, a közfog­lalkoztatás támogatásába pe­dig 9897 főt vontak be. ■ A kirajzott ősökről is megemlékeztek a találkozón régmúlt Hagyományos éves honismereti rendezvényét tar­totta a jászapáti Vándorfy lános Honismereti Szakkör, melyen a jászsági szakkörök mellett résztvettek a kocséri és kun­szentmártoni hagyományőrzők és közéleti személyiségek is, mint a városból hajdan kirajzot­tak utódai. Farkas Kristóf Vince jászfényszarui történész tartott vetített képes előadást Zarán- dokúton a Jászságban címmel a templomokról. A hozzászólások sorából kiemelkedett a mindig tartalmas információkat közlő ékes beszédű Józsa László. A kunszenti helytörténész meg­emlékezett Radics Istvánról, aki 7 év híján 300 évvel ezelőtt telepedett le a Jászapátiról ki­rajzottakkal a Körös partján. ■ Közel 70 millió forintot val­lott be tavalyi jövedelme gya­nánt az az adózó, aki ezzel a toplista élén végzett Jász- Nagykun-Szolnok megyé­ben. Ez lényegesen elmarad a többi alföldi megye rekord­jaitól, a megyei átlaghoz ké­pest azonban természetesen így is óriási tétel. Gedei Szilárd 68,4 millió forint - ennyi volt a bevétele egy Jász-Nagy­kun-Szolnok megyei adózónak 2011-ben. A „győztes” mögött nem sokkal maradt le a máso­dik helyezett 57,1 millióval. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig 55 milliós össz­jövedelemmel lehetett felállni - derült ki a NAV Észak-alföl­di Regionális Adó Főigazgató­ságának tájékoztatásából. Ha hozzátesszük, hogy a megyei átlag 1 millió 513 ezer forint volt, elképesztően soknak tűn­het ez a szám. Csakhogy a la­punk kérésére rendelkezésre bocsátott adatokból az is ki­derül, hogy a jászkun térség csúcstartója messze elmarad a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei listavezetőtől! aki - való­színűsíthetően árfolyamnye­reségből és osztalékból - 410 millió forintot keresett tavaly. Csak összehasonlításként: Hajdú-Bihar megyében 232,7, Bács-Kiskunban pedig 524 millióval lehetett a rekordlista élén végezni. Magyar Norbert, a regionális adóhatóság sajtóreferense arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az alföldi adatokon túl, or­szágos szinten még elképesz- tőbb számokkal találkozha­tunk a kimutatásban: 2011- ben a Magyarországon beval­lott legnagyobb forrásadós jövedelem 7,2 milliárd forint­ra rúgott. Ez természetesen nem klasszikus munkavi­szonnyal, hanem osztalékok­megyénkben a legmagasabb összjövedelem egyben a munka- viszonyból származó bérjöve­delmek rekordja is volt. Ezzel a 68,4 milliós összeggel az omi­nózus Szolnok megyei adózó ■ Munkából még kevésbé lehet megélni, az osztalék és a nyereség a nagy bevétel alapja. messze elmarad a hajdúsági „él- munkástól” (167,7 millió forint), a szabolcsi topjövedelem (405,1 millió) mellett pedig egyenesen eltörpül teljesítménye. bál és árfolyamnyereségekből származott. Persze, az a sze­mély sem panaszkodhat, aki­nek szigorúan a munkavi­szonyból származó bérjöve­delme egy picivel, de megha­ladta az 1 milliárd forintot - ezzel nyilvánvalóan az élen végzett a jövedelmek országos toplistáján. Talán a topjövedelmekénél is beszédesebb adatokkal szol­gálnak a munkaviszonyból származó jövedelmek megyei átlagai. Ebben a tekintetben a már említett Szolnok megyei 1 millió 528 ezer forint jobb a szabolcsi 1 millió 361 ezer­től, és csak kicsivel marad el a hajdúsági 1 millió 578 ezres átlagtól. Összességében egyébként valamivel több mint 628 ezer darab bevallást nyújtottak be az észak-alföldi régióban - ebből 166,5 ezer érkezett me­gyénkből. Érdekesség, hogy megyénk­ben a bevallások közül csak minden negyediket adták be hagyományos papír alapon, a többit elektronikusan, il­letve bevalláskitöltő program segítségével nyújtották be. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében egyébként a nettó ár­bevétel jelentős hányada (56 százalék) társadalombiztosí­tási, 17 százaléka az szja, 11 százaléka pedig az áfa bevéte­leiből folyt be. Törököt fognak Szolnokon, és bemutatják, mit adott a hódoltság múlidéző A Múzeumok Őszi Fesztiválja szolnoki rendez­vénysorozata idén a török hódoltság korát idézi fel. Dr. Bartha Júlia turkológus, a Damjanich János Múzeum sza­kembere nyilatkozott ennek kapcsán lapunknak.- Azért lett a török kor a ren­dezvény témája, mert a régész kolléga, dr. Kertész Róbert és korábbi kutatók szerint Szol­nok török kori hídja az idén 450 éves. Ezért igyekszünk képet adni arról, hogy a törökök mit is adtak az Alföldnek, Szolnok­nak, amikor éppen nem hábo­rúztunk. Nem az én tisztem megvédeni a törököket, de ami­kor a hódoltság 150 évéről sok szó esik, a Habsburg-elnyomás 400 évét mintha elfelejtettük volna. Most bemutatjuk egy szeletét annak, amivel a törö­kök hozzájárultak a magyar kultúrához. A hídon kívül meg­ismerkedhetnek az érdeklődők például az ország második leg­nagyobb egykori dzsámijával. A török kerámia is hatással volt a magyarra, színvilágának, motí­vumainak java részét átvettük, de kelméik is színessé tették a népviseletet. Fűszereink java része is tőlük származik - mondta a szakember. ■ SZ. I. Főleg a buszokat és a teherautókat ellenőrzik-•—»• FIGYELEM A TISPOL (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata) éves ellenőrzési ter­ve alapján 2012. harmincadik hetében kerül sor a Tispol „Eu­ropean Operation Truck & Bus” közlekedésbiztonsági ellen­őrzésre. A nemzetközi fokozott közúti ellenőrzés időpontja ha­zánk területén október 9-11. A kampány elsősorban a közúti forgalomban részt vevő tehergépjárművek és buszok ellenőrzésére irányul, azon­ban a személygépjárművekben utazók is számíthatnak ellen­őrzésre. Megyénkben a közle­kedési felügyelőséggel együtt­működve, a járművezetők ellenőrzésén túl a járművek műszaki állapotát is vizsgálni fogják a rendőrök. ■ Valaki 7,2 milliárd forintot „kaszált” az országban Jelentős projekt veszi kezdetét a Tisza-tónál beruházás Hamarosan elkez­dődhet a mintegy 6,6 milliárd forintot igénylő, több megyét érintő beruházás, a Komplex Ti- sza-tó Projekt. A Kiskörei-tározó áramlási viszonyait jelenleg 7 öblítő csa­torna és 4 természetes vízfo­lyás és csatorna határozza meg, ezek látják el friss vízzel a tó belső tereit. A vízpótlást, áram­lást segítő rendszerek azonban az elmúlt évtizedben különbö­ző mértékben feliszapolódtak. A nem megfelelő áramlási vi­szonyok következménye pedig az, hogy nem kívánt mérték­ben elterjedt a zöld növényzet, amely egyre nagyobb teret hódít a tározóban. A Tisza-tó egyes részein ennek mértéke a 70-80 százalékot is eléri. Ezért elengedhetetlen az érintett te­rületekhez kapcsolódóan a gyökérzónás kotrása, továbbá a beengedő torkolati művek kar­bantartása és korszerűsítése. A beruházás jelentőségét jól érzékelteti, hogy hat megye 48 települése (összesen mintegy 1 millió 200 ezer fős népesség) érintett benne, ezen felül a Ti- sza-tavat évente felkereső, meg­közelítően 600 ezer turista. A felszín alatti és feletti vízbázis biztosításában 136 ezer lakos, az öntözésben majdnem 1500 gazdálkodó érdekelt. A kivitelezés várhatóan októ­berben kezdődhet el. ■ MEHESZKEDNEK . A tiszaigari méhész közmunkások a télre az arboré­tumba költöztették a méhcsaládokat. A közmunkaprogram egyedi alkal­mazása okán a mintatelepülések közé sorolták e tekintetben Igart. Elszaporodtak a pockok és a repcebolhák is helyzetkép Csaknem teljesen befejeződött a napraforgó és a kukorica betakarítása me­gyénkben, a cuk- korrépáé, a rizsé és a burgonyáé viszont nemré­gen kezdődött - tájékoztatott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága. A vöröshagymát is felszedték, a termésátlagok 60-80 tonna kö­rüliek hektáronként, ami elfo­gadhatónak számít. A szőlőter­més viszont mindenhol gyenge lett az aszály és a téli-tavaszi fa­gyok miatt: mindösszesen csak 2-4 tonna gyümölcs termett egy hektáron. Jó hír, hogy a Jászság északi részén az áttelelő vörös­hagyma az öntözés hatására szépen kikelt, csakúgy, mint Kunszentmárton környékén az őszi káposzta­repceállománya, melyet azonban a nagy számú repcebolha károsít. Az elmúlt időszakban tartó száraz idő ha­tására elszaporodtak a mezei pockok is, az erősebb fertőzési gócok Jászdózsa-Jászjákóhal- ma-Jászárokszállás térségében figyelhetők meg. Mindeközben a szárazság hátráltatja a talaj­előkészítést, ezen azonban a hét végi eső kissé segített. ■ J. Zs. ■ Még mindig elég száraz a talaj, csak nehezen lehet dolgozni rajta. I t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom