Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-04 / 207. szám
4 2012. SZEPTEMBER 4., KEDD ABONY ÉS KÖRNYÉKE Várhatóan jövőre felújítják a 3122-es út tönkrement abonyi részét bár már javult az állapota a 3122-es jelű, abony-újszászi összekötő út Pest megyei szakaszának, ám tennivaló még akad bőven. Mint korábban megírtuk, ezen útszakasz Abonytól a Pest megyei határig vezető része igencsak hepehupás, hatalmas mélyedésekkel, közlekedésre szinte már alkalmatlan volt. Ezért is várják évek óta a térségben élők, hogy felújítsák ezt a részt is. Ugyanis az út Újszásztól a megyehatárig tartó szakaszára néhány éve a Magyar Közút pályázaton ■ A projekt terveit az idei év tavaszán felülvizsgáltatták, pontosították. nyert a felújításhoz pénzt, így első körben Újszásztól a megyehatárig megújult az út, s a tervek szerint tovább is folytatták volna a rekonstrukciót. A kilátásokról kérdeztük Pécsi Norbert Sándort, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivőjét, aki az alábbiakat közölte érdeklődésünkre: - A 3122 jelű abony-újszászi összekötő út Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszának felújítása 2009- ben történt meg a Regionális Operatív Program keretében. De közben már elkezdtük a Pest megyei szakasz megvalósításának is az előkészületeit, illetve a kivitelezési tervek kidolgozását. A projekt terveit 2012 tavaszán felülvizsgáltattuk, pontosítottuk. Jelenleg a támogatási szerződés előkészítése van folyamatban, várhatóan 2013 folyamán megvalósul a felújítás, erre a fedezetet az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Program immár biztosítja. Addig is fenntartási módszerekkel próbáljuk az út járhatóságát megőrizni, ez történt júliusban is, amikor körülbelül kétszáz tonna mart aszfaltot dolgoztunk be. Az út forgalmának nagysága egyébként relatív, 2700 egységjármű/nap, ami a Pest megyei átlag kétharmada, noha az út valóban jó rövidítési lehetőség Szolnok elkerülésével Cegléd térsége és a Jászság között. A felújítást követően számításaink szerint a forgalom várhatóan nőni fog az útszakaszon - hangsúlyozta a szóvivő. ■ Uj pásztor a gyülekezet élén hivatás Jászkarajenőn és Tiszajenőn is már nagyon várták Ismét van állandó pap Jászkarajenőn. Augusztus 1-jétől Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke ugyanis ide helyezte szolgálatra Varga Sándort. A plébániai kormányzó éppen krisztusi korban jár: 33 éves. Baranyi György Varga Sándor tett egy vargabetűt - hogy stílusosak legyünk -, míg újra visszatért az Alföldre. A csépai születésű plébániai kormányzót ugyanis három éve, 2009. június 20-án szentelték pappá. Az első szolgálati helye Szolnok volt, két évet töltött Máté György atya mellett, és onnan tavaly augusztus 1-jétől Nógrád megyébe, Karancske- szibe helyezték át káplánnak. Nyolc falu tartozott hozzá, és érdekesség, hogy a nyolc falunak kilenc temploma volt...- A feladat ellátására ketten voltunk. Ha a nógrádiak vallásosságát nézzük, valóban többen vannak a vasárnap templomba járók, mint ahogy ezt megszoktuk. Én úgy láttam, hogy attól különös ez a vallá■ Megkönnyíti a helyzetemet, hogy nem teljesen idegenbe csöppentem bele. sósság, hogy egyébként a közösségi egyházra olyan nagy igényük nincsen. Most augusztus 1-jétől aztán Jászkarajenőre nevezte ki Beer Miklós püspök plébániai kormányzónak. Hozzá tartozik még Tiszajenő is, ahol nemrég szentelték fel az új, Szent László-templo- mot, s mindehhez jött, hogy az óvoda és az iskola is a katolikus egyház fenntartásába került, amelynek a lelki vezetése, irányítása is Sándor feladata.- Duplán jó érzéssel jöttem ide. Egyrészt hazajöttem az Alföldre, másrészt nem idegen helyre érkeztem, mert a Tisza- menti Ifjúsági Közösség révén már voltak itt kapcsolataim - sorolja Varga Sándor. - Megkönnyíti a helyzetemet, hogy nem teljesen idegenbe csöppentem bele. Máris nagyon nagy szeretetet tapasztaltam a hívek részéről. Egy évig Tószegről Varga Sándor a jász- karajenői templom előtt. A csépai születésű, harminchárom éves plébániai kormányzót 2009-ben szentelték pappá. Becenevéből ered hobbija, a kaktuszgyűjtés varga Sándor hobbija a kaktuszgyűjtés. Mint meséli, ez igazából abból ered, hogy a Kaktusz először becenévként ragadt rá. Martfűn a cipőgyárban ter- mésztesen ragasztóval dolgoztak, és le kellett vágnia a haját jó rövidre ahhoz, hogy ez a szálló ragasztó ne okozzon kínokat, afésülködésnél ne tépje ki az ember haját.- ennek kapcsán kezdtem el a baráti körből kaktuszokat kapni, amelyek száma immár mintegy 33-35-ig terjed különbözőfajokban. így maradt meg ez aztán hobbiként számomra. Itt, Karán a plébánián most csak kettő van belőlük, mert az előző helyen, Karancskeszin nem volt olyan napfényes szoba, ahol jól érezték volna magukat. Ott ugyanis egy domb alján volt a plébániahivatal, és az udvarában álló, nagy, szétterülő fenyőfák pedig leárnyékolták az épületet, ezért ott hideg volt. Úgyhogy most napkúrán vannak otthon, Csépán, anyunál a kaktuszok. Itt, a jászkarajenői, részben fel is újított plébánián már van olyan helyiség, ahol kimondottan jól fogják érezni magukat a kaktuszaim. Széles László atya látta el ezt a két települést, és tényleg megérződik az evangélium szelleme, hogy olyanok voltak a hívek, mint a pásztor nélküli juhok. Nagyon hiányzott nekik, hogy nem volt saját papjuk, érződött a lelkületükön, és nagyon értékelik, hogy itt vagyok. Ez alatt az egy hónap alatt máris érzem a bizalmat, a közeledést, becsöngetnek, felkeresnek. Jászkarajenőn mintegy hetvenen jönnek el vasárnap a szentmisére, Tiszajenőn pedig 45- 50-en. Utóbbi településen sokat számít, hogy központi helyre került az új templom, s így máris megduplázódott a templomba járók száma. Ez Sándor atya reményei szerint erősödni fog az óvodás-iskolás gyerekekkel, szülőkkel, családtagokkal. Annak idején egyébként Sándor nem úgy indult az életnek, hogy majd pap lesz belőle. Cipő■ Nagyjából tanulmányaim felén kértem püspök atyától egy hivatástisztázó évet. gyártó szamunkásként végzett Martfűn 1996-ban. Utána két évet dolgozott egy tiszaugi cipőüzemben, majd ezt követően egy évet Kecskeméten a konzervgyárban. Ezután nappali tagozaton még leérettségiztem, majd következett a katonaság Szombathelyen és Szentesen, s csak ezután kezdte el a teológiai tanulmányokat 2002-ben.- Úgy éreztem, hogy erre hívott a Jóisten, de úgy indultam neki, hogy nem kötelező nekem onnan papként kijönni. A legfontosabb érték az, hogy az ember életcélját, az élete értelmét megtalálja, s úgy gondoltam, hogy abban ez mindenképpen segíteni fog. Aztán nagyjából úgy félúton kértem püspök atyától egy hivatástisztázó évet, azaz hogy elgondolkodjam azon, merre is induljak, mi legyen. Nyilván ehhez kellett az is, hogy más impulzusok egyaránt érjenek, például a szerelem, de az benne a jó, hogy ha ezt szépen éli meg az ember, akkor annyira érzi a gondviselő Istennek a kezét, hogy az melyik úton vezeti, hogy tényleg meg tudja találni az ember a hivatását. így aztán világos volt, hogy a papság az, ami az én utam. HIRSAV Közzéteszik Abonyban a helyi adósok listáját az adózás rendjéről szóló törvény szerint: „Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a tízezer - magánszemélyek esetében az ezer - forintot elérő adótarozással rendelkező adózó nevét, címét és az adótartozás összegét az esedékességet követő 10. nap 0 órától a helyben szokásos módon közzéteheti.” E jogszabályi rendelkezés alapján Abony adóhatósága az adótartozással rendelkező adózó nevét, címét és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon, két ütemben (szeptember 17-én és október 29-én) közzéteszi. Cegléd lesz a partnere Kőröstetétlennek? nem döntöttek Kőröstetétle- nen arról, hogy január l-jével mely településsel társulnak „önkormányzatilag”, mert még nem tudható, hogy hogyan kell választani, ugyanis a végrehajtási rendeletek nem jelentek meg. „Amikor tisztábban látunk ez ügyben, az október vége lehet” - mondta Pásztor Imre polgármester, hozzátéve: „Ceglédet néztük ki, ezt már említettem is a polgármesternek úrnak és a jegyző asszonynak.” Kocséron is javul az ivóvíz minősége A DÉL PEST MEGYEI település sikeres pályázatot nyújtott be ivóvízminőség-javításra tavaly novemberben. Az első forduló szeptember 15-én ér véget. Elkészült a programhoz kapcsolódó elvi vízjogi létesítési dokumentáció, valamint a részletes megvalósíthatósági tanulmányterv. Abony elbúcsúzott András atyától AZ ELMÚLT VASÁRNAP tartotta meg búcsúmiséjét huszonkilenc évi abonyi szolgálatot követően Nagy András címzetes esperes plébános, a város díszpolgára. Az eseményen személyesen köszönte meg dr. Beer Miklós váci megyéspüspök András atya szolgálatát. A köztiszteletben álló, 79 éves plébános más településre költözik, gyakorlatilag nyugállományba vonul. Az óvoda is a református egyházé lett Tetétlenen mint az ismert, a kőröstetétleni általános iskolát a ceglédi református általános iskola működteti, tulajdonképpen annak kihelyezett tagozataként. Most pedig már az óvoda is a református egyház fenntartásába került.- Minden működési engedélyt megkapott a református egyház, úgyhogy indulhatott az óvoda szeptembertől - mondta Pásztor Imre polgármester. - Az iskolánkkal már négyéves tapasztalat van a hátuk mögött, s innentől kezdve elméletileg ötven évre szól mindkettő szerződése. Ez azt jelenti, hogy az iskola szerződését, amely húsz évre szólt, hozzáigazítottuk az óvoda ötven évre szóló szerződési idejéhez. Az óvodánkba most harmincöt gyerek jár, ám 44 a megengedett létszám. Ha az föl van töltve, pótolja az iskola első osztályának létszámát. A polgármester hangsúlyozta: Abonyból is sokan járnak az iskolába - mintegy húszán -, de már jönnek onnan az oviba is. Törteiről is vannak tanulók, Jászkarajenőről negyvenen járnak ide. Az egyház minden évben végez valamilyen felújítást az iskolán. Most teljesen felújította, bővítette avizesblokkot, költött rá mintegy kétmillió forintot. Ugyanis a megnövekedett tanulólétszámot már a vizesblokk kapacitása nem bírta el. ■ Megújul a főtér. Továbbra is tartanak az abonyi főtér és környéke fel- és megújításának a munkálatai. Az egyre szépülő és átalakuló tér a városháza körül több helyütt már új díszburkolatot kapott, s van, ahol most fektetik azt le a kivitelező munkásai (képünkön). Immár írásban rögzítettek, hogy lesz rendőrőrs továbbra is kérdéses, mikor lesz ismét rendőrőrs Jászkarajenőn, amely három települést látna el: Karán kívül Törteit és Kőröstetétlent. Időközben ugyanis - mint megírtuk - járt fenn Budapesten ez ügyben a három település polgármestere (Palya István, Godó János és Pásztor Imre) dr. Hatala József országos rendőrfőkapitánynál. Akkor az altábornagy meg is ígérte az őrs újbóli felállítását. Ám a polgármesterek időközben írtak egy emlékeztető levelet, hogy írja le mindazt, amiről szó esett, mert írásban még nincsen nyoma. Ebben a levélben - mint megtudtuk -, rögzítette azt az országos rendőrfőkapitány, hogy ha a települések megcsinálják közösen az épületet Jászkarajenőn, akkor biztosítja oda a rendőri létszámot. Ugyan ezt már többször kijelentették, de így immár „papíron is rögzítve van”. Bár eddig úgy volt, hogy Karán a régi épületet teszik rendőrőrsnek újra alkalmassá, de ehelyett a megszűnt OTP épületébe - amely önkormányzati ingatlan - fog beleköltözni az őrs. Szakemberek már meg is nézték az épületet, s meghatározták, hogy hol kell átalakítást végezni belül, hogy megfeleljen a célnak. A munkálatok körülbelül kétmillió forintba kerülnének. ■ t i I i
