Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-22 / 223. szám
MOZAIK 11 2012. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT TV-JEGYZET Továbbra sincs szerencsénk van néhány olyan tévéműsor, amelyek tökéletesen megmutatják, miért is volt olyan szörnyű a magyar televíziózás bó' másfél évtizeddel ezelőtt. A képzeletbeli szégyenlistán minimum dobogós a Szerencsekerék. Olyan volt az egész, mintha a bécsi Mariahilferstrasse egy az egyben a tévére vándorolt volna: óriási színkavalkád, cápamosolyú műsorvezetők, vállalhatatlan ruhákba kény- szerített játékosok - és olyan feladványok, hogy egy lelkesebb másodikos is azonnal vágja a megfejtést két mássalhangzó kipörgetése után. Mégis nézte boldog-boldogtalan - talán mert az egészet körüllengte a Nyugat érzése, a burzsoázia diszkrét bája. ma már nincs olyan mesz- sze a Nyugat, a burzsoázia meg pláne nincs, a retro viszont virágzik, így bizonyos szempontból érthető volt, hogy feltámad a Szerencsekerék. A Story4 már tavaly elkezdte nyomni az új részeket, Árpa Attila és a régi arc, Klausmann Viktor műsorvezetésével azonban csak mérsékelt sikert aratott az új Szerencsekerék, úgyhogy valószínűleg összeült a válságstáb, és megszületett a megoldás: jöjjön Szulák Andrea! Akivel alapban nincs baj: mivel már rutinos tévés, tudja, merre kell fordulni, ha felvillan a piros fény, és ordenáré nagy parasztságok sem csusszannak ki a száján unos, untalan. Csak hát ez nem az ő műfaja. Itt ugyanis könnyednek kellene lenni, hogy mindenki érezze: azért ez nem halálosan komoly, ez valójában csak egy vicc. Legalábbis egy normális világban így lenne. ■ F.Z. (SZERENCSEKERÉK, ST0RY4, HÉTKÖZNAPONKÉNT, 19.05) Z — Szulákra bízták a pörgetést Az élhetőbb közlekedésért autómentes nap Nem a kitiltás, hanem a legjobb mix megtalálása a cél Az egyre tömegesebb biciklisfelvonulások már régen nem az autók kiszorításáról, hanem az utakon való együttélés megteremtéséről szólnak Több mint egy évtizedes hagyomány Európában az alternatív közlekedési módok népszerűsítése, amely már jó ideje nem az autók ellen, hanem az ésszerű kompromisszumok megtalálásáért küzd. Nógrádi László A múlt század kilencvenes éveiben kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a városok egyre növekvő autóforgalmát nem lehet a végtelenségig kiszolgálni szélesebb utakkal és több parkolóhellyel. Az egyre súlyosabb környezeti terhelés, a szaporodó balesetek és a városképi problémák hívták életre az Európai Autómentes Nap mozgalmát, amely 1998 óta az évről-évre megrendezett Mobilitási hét zárását jelenti szeptember 22-én. Érdemes koncentrálni a „mobilitási”, azaz a közlekedést jelentő kulcsszóra, ez jelzi ugyanis, hogy már régen nem az a cél, hogy eltűnjenek az autók a városokból - ez nem is lenne reális. A forgalom csökkentése, ésszerű keretek közé terelése azonban megvalósítható, ezt az évente megválasztott mottók is mutatják. Idén a „Mozdulj a jó irányba” a fő üzenet, a megoldás pedig a helyes „mix” megtalálása lehet. A városi forgalomban ugyanis szerepe van minden közlekedési eszköznek: a személyautó, a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedési eszközök mind rendelkeznek előnyökkel - olyan rendszerre van tehát szükség, amelyben mindegyik a pozitívumai alapján kap szerepet. De vajon ebbe az irányba tartunk? Bár a hazai városokban érzékelhető a kerékpározás növekvő népszerűsége és a tömegközlekedés is mindinkább vállalható alternatívát jelent a dugókban való araszoláshoz képest, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyarok jelentős része a felfelé kúszó üzemanyagárak miatt mond le az autózásról, nem a környezetért érzett aggodalomból. Felvonulás, térfoglalás A nemzetközi akciónap célja, hogy felmutassa az autón túli lehetőségeket - bár ezt idén, mivel szombatra esik, mérsékelten tudja éppen az autósok felé kommunikálni. Az idehaza hivatalosan résztvevő több mint száz településen ezért inkább a családias, szórakoztató jellegű programok dominálnak - a teljes kínálatot az emh.kormany. hu webcímen lehet megtekinteni. A kerékpáros közelekdést népszerűsítő tömeges felvonulásokat tucatnyi városban megrendezik, a legtöbb helyen pedig központi utakat és tereket foglalnak vissza egy időre az autóforgalomtól. FOÉNPERCEK Az iskolában Pistikének óriási piros folt van az arcán. Megkérdezi a tanárnő:- Pistike, mitől olyan piros az arcod?- Megcsípett egy szúnyog.- Ne hazudj, egy szúnyogcsípéstől nem lehet olyan piros!- Igen, de a bátyám az ásóval akarta lecsapni. ■ Bíróságon a vádlott nem akar leülni, ezért a bíró megkérdezi:- Vádlott, nem ül le?- Köszönöm, bíró úr, de fogok én még eleget ülni. ■- Apu! Találtam egy elveszett labdát.- Honnan tudod, hogy elveszett?- Onnan, hogy a gyerekek az udvaron még most is keresik... ■ Egy megvert és kirabolt férfi bejelentést tesz a rendőrségen. Az ügyeletes tiszt felveszi a jegyzőkönyvet, s közben kérdezgeti az áldozatot:- El tudná mondani, milyen volt a támadója?- Dőlt belőle az alkoholszag.- Mégis, valami pontosabbat nem tud mondani?- Azt hiszem, körtepálinka volt... ■ Egy férfi mondja a barátjának tűnődve:- Ha az a kis bajusz nem lenne, pont úgy néznél ki mint az anyósom...- Nincs is bajuszom!- De neki van... ■ Két őrült a diliházban pókerezik. Az egyik megszólal: -Sakk!- Te hülye! A dominóban mióta van szabadrúgás? A múltból jött a gáztámadás lelet A frontra szánt ideggázt egy építkezésen ásták ki Dinót talált a földben a cementgyári markoló Az első világháborúból származó mérgező gáz okozott rosszul- létet Ausztriában - írja az ORF tudósítása alapján az MTI. A vegyi anyagot tartalmazó tartályokat a karintiai Klagenfurtban egy építkezésen ásták ki még két hete. A helyszínre hívott szakértők nem ismerték fel, hogy veszélyes gázpatronokról van szó, kulacsnak vagy fegyverolajos flakonnak vélték a tárgyakat, és az építkezésen hagyták heverni őket egészen keddig. Amikor el akarták szállítani a tartályokat, az egyikből folyadék szivárgott ki, ez a levegővel érintkezve gázt fejleszett, amitől az egyik szállítómunkás rosszul lett. Mint kiderült, az I. Világháborúban használt harci gáz volt a patronokban, amelyek valószínűleg egy beomlott lövészárokban temetődtek el. Korábban ilyen lelet nem került elő, mert a pusztító gáztámadásokban használt fegyverek maradékait a háború után gondosan begyűjtötték. ■ Egy 13 méter hosszú őshüllő csontváza bukkant elő egy holland cementgyár kőfejtőjében - írja az MTI. A Mosaurus fajba tartozó állat 68 millió évvel ezelőtt élt Maastricht közelében a tengerben, a felszín közelében vadászott úszó állatokra. A hatalmas csontvázhoz tartozó fogakat egy kotrógép vezetője vette észre markolójában munka közben. A vállalkozó leállíttatta a munkát és értesítette a múzeumot. Azóta a szakértők feltárták a koponyát és a törzs nagy részét. A maradványokat a következő hónapokban konzerválják és megvizsgálják, majd az vége felé várhatóan ki is állítják. ■ Megdönthetetlen gatyarekord szoros Egy angol építész 302 alsót húzott fel egyszerre Medvevész jöhet Romániában kilövés A környezetvédők szerint nincs túlszaporodás Visszahódította a világelsőséget alsónemű-viselésben az 53 éves Gary Craig: az angol férfi 302 alsónadrágot húzott magára egyszerre - írja az MTI. A Whitburn városában élő férfi egy utcai futófesztivál közönsége előtt vállalkozott a több tíz kilós ruhatömeg viselésére, de már volt rutinja az elképesztő kalandban. A háromgyermekes apa ugyanis 2010-ben már Guinness-rekor- der lett ebben a kategóriában, akkor 211 alsógatya borította az altestét. Idén februárban azonban elveszítette elsőségét, mivel az amerikai lanine Keb- lish 252 bugyit és gatyát halmozott fel magán. Az egyébként építészként sikeres rekorder nem tűrhette letaszítását a csúcsról, és mintegy ezer fős, ujjongó közönségtábor előtt - átlépve a 300-as „lélektani határt” -, 302 darabos kollekciót feszegetett fel egymás után a testére. „A művelet sokkal nehezebb, mint amilyennek tűnik, mert hihetetlenül nagy súllyal kell megbirkózni” - nyilatkozta Craig, aki bízik benne, hogy megdönthetetlennek bizonyul a valóban elképesztő öltözködési teljesítménye. „Úgy túlhaladni az amerikai rekordját, hogy ezt már senki ne akarja megdönteni” - mondta a férfi. Tíz hónapra elég alsót vett magára Több mint háromszáz medve kilövését engedélyezte a héten Rovana Plumb, román környezetvédelmi és erdészeti miniszter, miután néhány nap alatt két halálos áldozatot és két sérültet követeltek medvetámadások a Bucsecs-hegység déli részén - írja az MTI. Romániában becslések szerint mintegy hatezer medve él, több mint Európa többi országában együttvéve. A védett állatok kilövését csak a szaktárca engedélyezheti. Az idei évre megszabott, 335 példányról szóló kvóta nem nagyobb mint a tavalyi, amelynek csak kétharmadát használták ki a vadásztársaságok. Egy medvetrófea mérete függvényében több ezer euróba kerül, és a jelek szerint nincs rá fizetőképes kereslet. Szakemberek szerint a romániai állomány már másfélszer akkora, mint ahány medvének az egyre ■ A medvék túlbecslését tartják sokan a probléma alapvető okának fogyatkozó erdők természetes életteret tudnának biztosítani. A domb- és hegyvidéken gazdálkodó emberek életét ezért évek óta megkeserítik a településekre bemerészkedő, a termést és háziállatokat módszeresen pusztító medvék. Panaszaikkal nem sokat törődtek a hatóságok, de a Dambovita megyében történt véres tragédiák miatt hirtelen a medve-kérdés vált a román média egyik legfontosabb témájává. A környezetvédők szerint nem a medvék szaporodtak el, hanem az életterüket foglalja el az ember: kivágja az erdőt, leszedi az erdei gyümölcsöt, minden tisztásra házat épít. Arra is gyanakodnak, hogy - mivel a medvék létszámát sosem mértek fel kellő alapossággal - a a vadászegyesületek, akik a trófeák értékesítésében érdekeltek, „felfújt” adatokat jelentenek le a medveállományról, hogy nagyobb kilövési kereteket kapjanak. ■
