Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-21 / 222. szám
2012. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 13 A pápai bullát váljak a szolnoki vértanú ügyében boldoggá avatás A szolnoki Sándor Istvánt koncepciós perben ítélte el és végezte ki a kommunista diktatúra. Féltek a fiatal szalézi szerzetestől, mert az ifjúságot szolgálta a diktatúrával szemben. Vértanúságáért boldoggá avatását kezdeményezte a katolikus egyház.- Ha nem lenne a fiatalok védőszentje Imre herceg, őt ajánlanánk bátor szívvel - mondta P. Ábrahám Béla SDB szalézi tartományfőnök szolnoki szentmiséje alkalmából. Az atya örömhírt is hozott a városba. Róma tájékoztatása szerint felgyorsult Sándor István boldoggá avatása, talán már jövőre, a szaléziek hazai megtelepedésének 100. évfordulója alkalmából kihirdethetik az erről szóló pápai bullát.- Sándor Istvánt példaképnek tekintettük, de nem reméltük, hogy el tudjuk indítani a boldoggá avatást - szólt Béla atya a kezdetekről. Végül a 2006-ban elindult folyamat már Rómában zajlik, bizonyítva, hogy Sándor István nem kereste, de vállalta a vértanúságot hitéért, a magyar fiatalokért és Krisztusért. Amikor le akartak számolni vele, a rend próbálta őt nyugatra juttatva menteni, de nem menekült sorsa elől.- Élettörténetének üzenete van a fiatalok számára - mondja Béla atya. Például, hogy sohasem vagyunk elveszve, közösségben élünk, mert ő közösséget tudott alakítani. Sándor István árva fiatalokat nevelt és tanított a hitre, akiket a kommunista hatalomátvételkor besoroztak az ávóba. Úgy gondolták, belőlük lehet legjobban kinevelni a „párt öklét”. Nem hagyta cserben őket, s ők is a Klarisszeum templomi közösségéhez, Sándor Istvánhoz is tartozónak tekintették magukat. Végül emiatt több más szalézi rendtársával együtt koncepciós perben elítélték és 1953-ban kivégezték.- Sorsát a hivatása megéléseként tekintette. Jézus mondja, „a jó pásztor nem menekül el, ha jön a farkas” - idézi fel a fiatal vértanú életének vezérfonalát Béla atya. - Várjuk a boldoggá avatást elrendelő pápai bullát, itt Szolnokon is, hogy Sándor Istvánt megismerjék az emberek, élete megerősítő, bátorító példa legyen a mai keresztényekben. ■ SZATHMÁRY ISTVÁN Egy távol-keleti pagodát és a párizsi Eiffel-tornyot is megalkotta már gyufából, jégkrémpálcikából és többféle fahulladékból idősebb Borsi József Gyufaszálakból építkezik makettek Házakat, neves épületeket alkot idősebb Borsi József Gyufából és kisebb fahulladékokból - pálcikákból, vékony dobozokból - készít csodálatos házakat, emellett templomot, pagodát és tornyot idősebb Borsi József. Az észak-békési településen rengetegen gyűjtik is számára az alapanyagot. A makettek elsősorban családi körben maradnak, de a betérő ismerősök sem távoznak ajándék nélkül. Licska Balázs- Még a ’80-as években volt egy próbálkozás, de aztán abbamaradt a hobbi. Később leszázalékoltak, és néhány évvel ezelőtt, 2009 körül úgy döntöttem, folytatom - kezdte idősebb Borsi József. A bucsai férfi egy naplót is vezet, hogy eddig hány darabot készített. Mint mutatta, 2010- ben már az ötvenedik került ki gondos kezei közül. Lassan nehéz számon tartani, de ha minden igaz, összesen több mint nyolcvanat készített.- Látható, hogy a1 háromszög alakú tető egy-egy oldala egy-egy gyufaszál hosszúságú, mint ahogy a gangrész is gyufaszálnyi széles. A házat körülvevő telekhatár szélessége is egy gyufaszálnak felel meg - magyarázta. Egy titkot is elárult: vastag kartonpapír van a gyufaszálak alatt, azok adnak stabilitást az építményeknek. A többség hátterében pedig vékony fadeszka húzódik, melyet narancsosdobozból vágott ki. Ezért aztán könnyen forgathatók, emelhetők a házak.- A tervek, hogy mit szeretnék csinálni, a fejemben vannak meg, nem rajzolom le előre őket - folytatta idősebb Borsi József. Egy esetben ragad „ceruzát”: egy vékony drótdarabot a konvektoron felmelegít, azzal karcol utána ablakot, ajtót és Mostanában kakukkos órát is készít különböző díszítőelemeket a már felépített házakra. A telket körülölelő kerítést Dallas-ke- rítésnek nevezte. A vastagabb - ám alig pár milliméteres - léceket asztalos ismerősétől szerezte be, onnan is többféle alapanyagot kap.- A bejárati ajtó kivehető - tette hozzá, én pedig félve néztem, miként emelte ki a kis gyufaszálakból készült kaput a helyéről. A helyi történelembe is betekinthet, aki rápillant idősebb Borsi József házaira. Bu- csatelepen eleinte gang nélküli, nagy- kéményes parasztházakat építettek, utána került mellé a fedett előtér. A kocka, sátortetős otthonok váltak később divattá, az utóbbi pár évben, évtizedben pedig a tetőtér-beépítéses emeletes házak. Ahogy saját és gyermekei otthonát, úgy az 1925-ben épült helyi református templomot is elkészítette már gyufából - háromezer szálat használt fel hozzá -, ugyanolyan díszítéssel, mint az eredetin is látható. A helyi gyülekezetnek ajándékozza. A gyönyörű pagodára, melyre egyébként egy távol-keleti tévésorozatban figyelt fel, már vevő is akadt. Itt is háromezer gyufaszálat használt fel. Fogyott a jégkrém is, ugyanis a fapálcikák adták a legfőbb díszítést.- A munka négy egész hónapig tartott, naponta három-négy órát foglalkoztam az építéssel - mondta, miközben elhúzott egy asztalt, és előkerült kis műhelye, ahol az alapanyagok - fahulladékok, pálcikák, ragasztók - rejtőznek. A párizsi Eiffel-tornyot fénykép alapján álmodta meg, három hónap alatt mintegy 1800 gyufaszálat használt fel hozzá. Itt is rengeteget kellett méregetnie, hogy íves legyen a szerkezet, a vázra pedig külön-külön húzta fel a szinteket, szó szerint. Az alkotások főleg a családon belül és baráti társaságban kötnek ki, de megesik, hogy a szerelő vagy a háziorvos is ajándékkal távozik. Legújabban már nem is épületeket alkot idősebb Borsi József, hanem kulcstartókat és kakukkos „órát”, amelyek remekül díszítik az otthonokat. A terveivel kapcsolatban elmondta, kötelességének érzi a bucsai katolikus templomot is megalkotni, illetve nagyon tetszik neki a Szarvason tavaly átadott gyaloghíd is. ■ A katolikus templomot és a hidat is megépíti. Külföldi diplomaták a Vidék Mustrán agrárium Magyarországra akkreditált külföldi diplomatákat látott vendégül az agrártárca a fővárosban, a Vidék Mustra piacon. Az eseményen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Budai Gyula államtitkár fogadta a diplomatákat. Tizenöt ország nagykövetei, illetve diplomatái vettek részt az első piaci mustrán, melyet több hasonló bemutató követ majd a külképviseletek részére. Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar vidék legjavát szeretnék megmutatni és megismertetni a diplomatákkal ezeken a különleges rendezvényeken. Budai Gyula parlamenti államtitkár beszámolt arról, hogy az ország minden területéről érkeznek a Vidék Mustra piacra kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. Arra is kitért, hogy a termelői piacok a közösségi élet fontos részei is. A Vidékfejlesztési Minisztérium örömmel vállalta, hogy a Vidék Mustra elnevezésű vásár házigazdája legyen, ahol a magyar vidék ízei, értékei a főváros szívében, a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt kapnak helyet. Az agrártárca minden erejével és rendelkezésre álló forrással támogatja a helyi termékek előállítását és piacra jutását, valamint a magas szinten feldolgozott magyar termékek értékesítését. Cél, hogy a termelőtől a vásárlóig lerövidüljön az élelmiszerlánc. A Vidékfejlesztési Minisztérium sikeresnek tartja a Vidéki Mustrát, hiszen eddig több mint húszezren látogatták meg, köztük sok turista is. Az árkádok alatt egyszerre több mint 50 termelő, köztük népviseletbe öltözött árusok is kínálják portékáikat. A júniusban elindított termelői piacon eddig mintegy 10 ezer liter tejterméket és közel ezer kilogramm háztáji húskészítményt vásároltak a bel- és külföldi érdeklődők, amely messze felülmúlta az előzetes elvárásokat, tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. ■ Egy szárnyaló szerelmi történet a Szigligeti színpadán premier Nem először mutatják be Heltai Jenő A néma levente című drámáját a szolnoki teátrumban Egy költői, csodálatos, emberi, kortalan szerelmi történet. így jellemzi a rendező A néma levente című drámát, melyet ma este mutatnak be szolnoki Szigligeti Színházban. Kiss József Heltai Jenő darabját állította színpadra, mely egy szerelmi fogadalom okán megnémult vitéz hadnagy történetét meséli el. - Mert mese ez, mely versek szárnyán szárnyal - hangsúlyozta Kiss József. Heltai verses formában elbeszélt széphistóriáját több ízben előadták már városunkban, legendás szolnoki színészek emlékezetes alakításai fűződnek ehhez a darabhoz. Agárdi Pétert, Mátyás király fekete seregének leventéjét, akit végzetesen rabul ejt a szerelem, 1957-ben a nagyszerű Iványi József játszotta. Most Barabás Botondnak lesz alkalma bizonyságot tenni arról, hogy a színészi jelenlét ereje nem a szöveg mennyiségétől függ. Ami az epizodistáknak csupán sovány vigasz, egy főszereplőnek komoly kihívás, ugyanakkor lehetőség arra, hogy bravúros alakítást nyújtson. Mátyás király egyike volt Czi- bulás Péter fontos szerepeinek Szolnokon, ezúttal Kautzky Armand kelti életre a szigorú, de ; igazságos uralkodót. 1 Molnár Nikolett Ziliaként | olyan szülésznők nyomdokaiba J lép, mint a szolnoki Lóránd Han- £ na vagy Bajor Gizi és Ruttkai A darab két főszereplője: Molnár Nikolett és Barabás Botond Éva, akik igazi sztárokként csillogtak a gőgös olasz özvegy ziccerszerepében. A gyönyörű Ziliát csábító, csacsogó, sürgő-forgó nőszemélyekkel veszi körül Heltai, de fellép Mátyás király felesége, Beatrix, és maga a híres olasz humanista, Galeotto Marzio is. A vígjátékok régi olasz hagyományait idézi az udvari bolond, Ti- ribi alakja, aki embertársai gyarlóságait bölcsen, s egyszersmind maró gúnnyal állítja pellengérre. A kicsi, fürge Halász László egykori szerepét a mai előadásban Molnár László játssza. A reneszánsz kosztümök, a klasszikus forma, amelyhez Heltai visszanyúlt és a frenetikus humor azért ne tévesszenek meg senkit. A néma levente jellegzetesen huszadik századi elemzése egy férfi és egy nő viszontagságokkal teli kapcsolatának. Az egymásra találásig rögös út vezet, amely mind a szereplők, mind a nézők számára sok-sok meglepetést tartogat.- Sőt, reményeim szerint olyan lesz, mint egy utazás... A néző csodás utazást tehet a lelkében és az időben egyaránt. A nézőtéren ülő felnőttek úgy érezhetik majd magukat, mint a gyerekek, akiknek esti mesét olvas az édesanyjuk. A rendező, vagyis én pedig arra törekedtem, hogy visszaadjam a meseszerűség lélekemelő mivoltát - emelte ki Kiss József. ■