Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-18 / 219. szám

GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 18., KEDD 6 5-8 forinttal csökken az üzemanyagok ára BRUTTÓ 8 FORINTTAL csök­kenti a benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagy­kereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból a távirati iro­da. A csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 439-440 forintra, a gázolajé pedig 438-439 forintra csökken. A Mol a múlt héten bruttó 8 forinttal emelte a benzin és 4 forinttal a gázolaj lite­renkénti nagykereskedelmi árát. Élelmiszeráfa: 130 milliárdnyi adó folyik el az élelmiszerek kereske­delménél négy adóforintból egy nem folyik be a költség- vetésbe, az ágazatban 130 milliárd forint adót csalnak el évente - írta a Magyar Nemzet az Ernst and Young adótanácsadó elemzését is­mertetve. A cég szerint az áfacsalás költsége viszony­lag magas, így 10 százalékos áfakulcsnál már nem érné meg a visszaélés. Ha nincs mód az áfa mérséklésére, akkor a fordított adózás bevezetését javasolják leg­később a jövő év elejétől - áll a tanulmányban. A TÖOSZ lazítást kér a hitelezés szabályain Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök a települési Önkormányza­tok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint ha az Országgyűlés megvál­toztatná a jelenlegi jogsza­bályokat, és lehetővé tenné a nem naptári évhez kötött, hanem például márciustól márciusig tartó önkormány­zati hiteleket, akkor a tele­pülések jövőre hitelképesek maradhatnak, és törleszte­ni tudnák a kölcsöneiket. Schmidt lenő TÖOSZ-elnök azt mondta, javaslataikat még augusztus 28-án a Bel­ügyminisztériumban tartott találkozón ismertették a bankszövetséggel. Nagy mennyiségű kétes élelmiszert találtak összesen több mint 25 ton­na kétes eredetű élelmiszert találtak az adóhatóság és az élelmiszer-biztonsági hiva­tal ellenőrei egy kőbányai telephelyen. Egyebek mellett 2004-ben és 2007-ben lejárt szavatosságú termékeket, jelöletlen, ismeretlen erede­tű, szennyezett élelmiszert, továbbá átcímkézésre és átcsomagolásra utaló jeleket találtak. A cég távol-keleti származású üzemeltetője feljelentésre és többmilliós bírságra számíthat. Költsegvetes: IMF-re varva parlament Elhalasztották a szavazást a jövő évi büdzsé módosítóiról Rogán Antal és Varga Mihály sajtótájékoztatón jelentik be a költségvetési módosítók elhalasztását. Változó álláspontok. Elhalasztották a költségvetés szavazását, hogy a végső vál­tozat megfelelhessen az IMF kéréseinek. A tárgyalásokért felelős Varga Mihály azt ígér­te: a további intézkedések is illeszkednek az elmúlt két év gazdaságpolitikájához. Sztojcsev Iván Elmaradt az e heti parlamen­ti ülés legfontosabb napirendi pontja: a Fidesz-frakció a kor­mány kérésére úgy döntött, mégsem szavaznak egyelőre a költségvetés módosító javas­latairól. A lépésre azért kerül sor, hogy ha az IMF/EU-meg- állapodás ezt szükségessé teszi, változtatni lehessen a 2013-as büdzsén - jelentette be Rogán Antal frakcióvezető. Arról, hogy mikor lehet így szavazást tarta­ni, két lehetőséget vázolt fel. Ha hamar megindulnak a tárgyalá­sok, akkor akár október elején is elfogadhatják a büdzsét. Ha vi­szont csak az év végén ülnének tárgyalóasztalhoz, akkor utólag változtathatnak az addig meg­szavazott költségvetés számain. Az, hogy a javaslat megjelent a parlamenti napirenden, sőt, a vitát gyorsított tempóban már be is fejezték, komoly megle­petést okozott a múlt héten. Többen figyelmeztettek, hogy ha a nemzetközi tárgyalópart­nerek kéréseit meghallgatná a kormány, akkor szükséges le­het átírni a büdzsét - ezt nyi­latkozta korábban maga Rogán is. Hivatalosan nem mondta ki senki, de a folyosói pletykák azt a magyarázatot valószínű­sítették, hogy a kormány sze­rette volna kész tények elé ál­lítani az EU-t és az IMF-et egy elfogadott büdzsével. Abban az esetben viszont, ha a zárósza­vazás után módosítani kellett volna a számokon, az politikai kommunikációban azt jelentet­te volna, hogy a költségvetés még azelőtt megbukik, hogy életbe lép. A tárgyalásokról ejtett szót Varga Mihály tárca nélküli miniszter is a Fidesz parla­Munkahelyvédelem és alkotmánymódosítás A KÖLTSÉGVETÉSRŐL Ugyan nem szavaztak tegnap, ám a viták közt a gazdasági ügyek kerültek többségbe az ülés esti óráiban. Ekkor zajlott le egye­bek mellett a munkahelyvédel­mi intézkedésekhez kapcsolódó törvénymódosítások, valamint a kisadóról, illetve az önkormány­zati közös hivatalok határairól szóló javaslatok részletes vitája. új, véglegesen elfogadott tör­vényjavaslattal ezen a héten ezúttal nem kell ismerkedniük a gazdasági szereplőknek. Ma Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter pénzügyi törvénycsomagjának vitája lesz napirenden, és lezajlik az álta­lános vita a megyéktől először államosított, majd - kéretlenül - a városoknak átadott múzeu­mok, könyvtárak anyagi támo­gatásáról is. nem vették napirendre a Si- micska Lajos és Nyerges Zsolt körüli cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét vizsgáló eseti bizottság felállítá­sáról szóló ellenzéki javaslatot. menti frakcióülése után. Mint mondta: a kormány csak olyan intézkedéseket támogat, ame­lyek nem érintik közvetlenül az embereket, és illeszkednek az elmúlt két év gazdaságpoli­tikai gyakorlatához. Vagyis a kormánynak a nyugdíj- és jöve­delemcsökkentés helyett, „ame­lyek mind a tárgyalásokon szó­ban, mind az írásos anyagban előfordultak", másfajta javasla­tai lesznek - tette hozzá konk­rétumok említése nélkül. Meg­erősítette, hogy a kormány ma vagy holnap elküldi válaszát a valutaalapnak. így sem maradt persze gaz­dasági témák nélkül a plenáris ülés. Az MSZP-s Józsa István ar­ról interpellált, miért a Wizzair nyerte el a Malév repülési joga­it; Fónagy János államtitkár vá­lasza szerint nincs szó eladás­ról, sem átjátszásról. Az LMP-s Szilágyi Péter kritizálta a járási rendszer kialakítását. A kor­mány részéről Navracsics Tibor azt mondta, ez csupán területi lobbi. Egy másik kérdésre vá­laszolva Navracsics arról is be­szélt: a válság hatásainak tom­pítása a kormány célja. Állami cégvezér lehet, akit ettől a magánszférában eltiltottak elhelyezkedhetne az állami szférában vezető tisztségvise­lőként az, akit köztartozásai miatt a magánszférában el­tiltottak a cégalapítástól - az erről szóló törvényjavaslatot Lázár János, a Miniszterelnök­séget vezető államtitkár ter­jesztette a parlament elé. A mostani szabályozás sze­rint ha egy gazdasági társaság vezetője korábban egy másik cégnél jelentős adó- és vámtar­tozást halmozott fel, akkor az | új cége nem kaphat adószámot, vagyis gyakorlatilag nem ala­píthat vállalkozást. Lázár János törvényjavaslata az állami tu­lajdonú - azaz a Magyar Nem­zeti Vagyonkezelő által alapí­tott, illetve vásárolt - cégekbe | azonban beengedné őket: ha egy többségi állami tulajdonú cég vezető tisztségviselőjének vagy többségi tulajdonosának köztartozása miatt nem kap­hatna adószámot a cég, akkor az érintett kérésére az adóható­ság köteles lenne mégis enge­délyezni a működést. A hatályos szabályok szerint aki felszámolásba vitt koráb­ban egy céget, azt a bíróság el­tiltja attól, hogy öt évig vezető tisztségviselő vagy pedig több­ségi tulajdonos legyen másik cégben. A javaslat szerint ezt a szabályt sem kell alkalmazni az állami cégekre. ■ Az Indoklás szerint az állami szférában fel sem merül a csalárd cégalapí­tás, így nem kell a tiltás. Az államtitkár a törvény- javaslat indoklásában azzal érvel, hogy a jogalkotó célja a csalárd cégalapítás megaka­dályozása volt. Márpedig az államnál az ilyen szándék „fel sem merülhet”, így azt ki kell venni a vonatkozó szabályok alól. Az értékhatár, amely felett a magánszférában eltiltás jár, az államiban viszont a tervek sze­rint nem, 180 napon át fenn­álló 15 millió forintos tartozást jelent, ez az összeghatár a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégeknél 30 millió forint. Kizárja az adószám ki­adását az is, ha az új vállalko­zás ötven százalék feletti tulaj­donosa halmozott fel hasonló nagyságú köztartozást. ■ SZ. I. Orvosszakmai elvekkel ellenkezik az állami spórolás tb Ha költségvetési elvárások alapján gyógyítanának, több amputáció lenne - állítja a gyártószövetség Látszólag megtakarítást ered­ményez, valójában a betegek életét nehezíti meg, és a ter­heiket növeli azon intézkedé­sek egy része, amelyekkel a gyógyászati segédeszközökre (gyse) szánt kiadásokat igyek­szik megzabolázni a kormány. Ez a véleménye a legújabb rendeletmódosítási tervekről az Orvostechnikai Eszközöket Gyártók és Forgalmazók Szö­vetségének. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem tartható a tavalyi tényle­ges költésnél 8 milliárddal szű- kebbre, 43,3 milliárd forintosra tervezett éves keret. Az év első hét hónapjában az időarányos mértéknél 4,5 milliárd forinttal Vagy drágábban, vagy hosszabb ideig gyógyulnak majd több, 29,8 milliárd ment gyógy- eszköz-támogatásra. Rásky László, a szövetség főtitkára a VG-nek azt mond­ta, a spórolás érdekében a mi­nisztérium ismét támogatná a sebellátásnál az úgynevezett mull-lapokat, mégpedig úgy, hogy a jövőben csak ezeket le­hetne használni a krónikus sebeknél, hónapokig gyógyuló sebeknél. A javaslat szerint az intézkedés nem rontja az ellá­tás színvonalát, ugyanakkor a Sebészeti Szakmai Kollé­gium irányelve egyértelműen kimondja, hogy a mullalapú kötszerek nem használhatók a nem gyógyuló, krónikus sebek kezelésekor. „Ha a jogalkotó ezt fiskális szempontok miatt eről­teti, az a nem gyógyuló lábszár­fekély, diabéteszes láb esetében akár az amputálások növekedé­sét is eredményezheti” - hang­súlyozta a főtitkár. A tervezet szerint a mostani­nál szűkebb betegkör kaphat­na támogatással térdortézist. Azoknak, akik nem térdszalag- műtét után, hanem térdsérülé­sek miatt használnának ilyen térdrögzítőket, ez több tízezer forintos többletkiadást jelente­ne - jelezte a főtitkár, aki sze­rint akiknek erre nem futná, sokkal hosszabb idő alatt gyó­gyulnának meg. ■ H. É. TOVÁBBI RÉSZLETEK: VG.HU/GYOGYESZKOZ I A 4 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom