Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-03 / 206. szám
6 GAZDASÁG HÍRSÁV Kilencszáz cég kért bérköltség-támogatást egy híján kilencszáz munkáltató kért a pályakezdő fiatalok munkába állását segítő Első munkahely garancia című program keretében bérköltség-támogatást - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca adatai szerint ez összesen 1452 munkavállalót érint. Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a munkaadók a regisztrált pályakezdő álláskeresők után támogatásként megkapják a bér és a szociális hozzájárulási adó összegét a minimálbér kétszereséig. E-továbbképzés jöhet a könyvelőknél A NEMZETGAZDASÁGI MiniSZtérium szerint is időszerű a könyvelők továbbképzési rendszerének átalakítása, a tárca az elektronikus képzési forma bevezetését támogatja - közölték. A minisztérium nyilatkozatában hozzátették: a szakmai szervezetek bevonásával a tárca már előkészítette a szabályozások átalakítását. A már előkészített előterjesztésben szereplő e-learning oktatás bármely regisztrált könyvviteli szolgáltatást végző számára választható lenne, mint elektronikus továbbképzési lehetőség. Nőtt a külkereskedelmi forgalom a külkereskedelmi termék- forgalom júniusban is bővült, a kivitel volumene 9,3, a behozatalé 4,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a KSH. Az export 5,9, az import 2,6 százalékkal nőtt tavaly júniushoz hasonlítva, az első fél évben 0,5, illetve 1,1 százalékos volt a növekedés. 2012 első hat hónapjában a kivitel volumene 2,9, a behozatalé 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. Csökkentek az ipari termelői árak az idén júliusban az ipari termelői árak 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző havinál, az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,2 százalékkal nőttek - derül ki a KSH adataiból. Január-júliusban az ipari termelői árak 6,9 százalékkal emelkedtek 2011 azonos időszakához képest. Júliusban az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal, 2011 júliusához viszonyítva pedig 6,1 százalékkal emelkedtek. Az ipar árai (változás az előző év azonos hónapjához képest, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A i 2012. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ Félhomályban az egységes kártyarendszer tervei Lobbizás a valutaalapnál adó Ágazati szereplők az élelmiszeráfáról egyeztetnek az IMF-fel Az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalásokra készül az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért küzdő ágazati szereplőkből álló csoport. Azt szeretnék elérni, hogy az IMF tárgyaló- delegációja ne legyen gátja a felvetésben szereplő 7-8 százalék körüli áfakulcs bevezetésének. Braunmüller Lajos „Van egy beütemezett találkozónk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi delegációjával. A cél, hogy a majdan elkészülő hatástanulmányt részletesen bemutassuk az IMF képviselőinek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Torba Tamás. A Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért elnevezésű csoport szóvivője hozzátette: „a kérésünk az lesz, hogy ha a későbbiekben az IMF-fel kapcsolatos tárgyalásokon felvetné a magyar fél az élelmiszerek áfájának csökkentését, akkor a valutaalap azt jóváhagyólag támogassa.” Néhány hete a legfontosabb tejtermékek általános forgalmi adójának az 5 százalékos sávba sorolását javasolta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöksége is. A terméktanács ugyan tagja a fórumnak, a javaslatot a készülő tanulmánytól függetlenül tette meg. Részben ennek hatására az áfacsökkentés kérdésével a kormány is foglalkozott múlt szerdai ülésén, ám - mint azt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ülést követő sajtótájékoztatón közölte: döntés nem született, a kabinet további hatástanulmányok készítését kéri az ügyben. Torba szerint erre válasz a legkésőbb szeptember közepéig nyilvánossá váló, az Ernst & Young által készített anyag, amely reményei szerint az IMF-deleMakrogazdasági hatások mivel az intézkedés célja a termelők veszteségeinek mérséklése, a termelői árak emelkedése várhatóan ellensúlyozni fogja az áfacsökkentés hatását, így az inflációtérdemben nem fogja csökkenteni - mondta el lapuknak Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. A szakember szerint a tervekben szereplő élelmiszeráfa-csökkentés az átlagos fogyasztói árszintet nem befolyásolja, így monetáris politikai következménye sem lesz. gációt is meggyőzi majd. „A tanulmány számszakilag fogja bizonyítani, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklése végső soron nem csökkenti a költségvetési bevételeket, hanem növeli” - mondta. A fórum tagjai azt várják a kormánytól, hogy akár már január elsejétől csökkentett áfát vessen ki az alapvető élelmiszerekre, addig pedig a csalásokat elkerülendő alkalmazza a fordított áfa rendszerét - „ahol ez lehetséges”. A tanulmány szerint a fórum által kívánatosnak tartott áfakulcs az alapvető élelmiszerek esetében 10 százalék alatt lenne, információink szerint 7-8 a büdzsére gyakorolt hatás azonban már erőteljesebb lehet. A csökkentés a termelők számítása szerint nagyjából 60 milliárd forintos, a GDP mintegy 0,2 százalékára rúgó kormányzati bevételkiesést jelenthet, márpedig Gárgyán Eszter szerint is a 2013-as büdzsé tervezetében már enélkül is szükség van egy 1,7-2,0 százalékos kiigazításra. Ennek fényében nem véletlen, hogy az IMF-fel is tárgyalnának az ágazat képviselői. százalék körüli teher lenne az a mérték az ágazat szereplői szerint, amely elfogadható lenne az élelmiszeriparnak, fehérítené a gazdaságot, és a költségvetés számára sem járna középtávon bevételcsökkenéssel - legalábbis az áfacsökkentés pártolói szerint. „Egy mindenki számára elfogadható mértékű áfacsökkentés az elképzeléseink szerint nem rontaná a költségvetés egyenlegét, hanem végül még többletbevételt is eredményezne azáltal, hogy a feketegazdaság ellen hatna” - jelentette ki Torba. Hozzátette: „az áfafizetés nélküli kereskedelem ma ugyanis rendkívüli mértékben elterjedt Magyarországon. Bár időnként nagy nyilvánosságot kap egy-egy feketéző csoporttal szembeni fellépés, mára az élelmiszerekkel kapcsolatos áfacsalás akkora kárt okoz, mint a kilencvenes években az olajszőkítés” - emelte ki Torba Tamás. Azt korábban a NAV is megerősítette, hogy az élelmiszer- termékekkel kapcsolatos áfacsalás mértéke elérheti az évi egymilliárd eurót. Ez a tavalyi áfabevétel mintegy hetede. Az áfával kapcsolatos legtöbb visszaélés is ebben az ágazatban van. kétségek Az ígéret elhangzott a Nemzeti Egységes Kártya- rendszer bevezetésére, ám konkrétumot egyelőre keveset adtak közzé a döntéshozók. Ugyan létezett olyan terv is, hogy már idén elkezdték volna az új rendszer bevezetését, egyelőre pontos időpont nincs, mikor jöhetnek a kártyák. A rendszert Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) elnöke ismertette sajtótájékoztatóján; a rendszer későbbi bevezetését ő felügyeli miniszteri biztosként. A konkrétumokról annyit közölt, hogy az új kártya több funkcióra lesz használható egyszerre: kiváltja például a közlekedési bérleteket, az étkezési utalványokat, valamint a diákigazolványt is. A fővárossal megállapodtak: a város vezetése 2014-től tervezi bevezetni az elektronikus jegy- és bérletrendszert. Most eldőlt, hogy ez is része lesz ■ Az új kártya kiváltja például a közlekedési bérleteket, az étkezési utalványokat, valamint a diákigazolványt is. a Nemzeti Egységes Kártya- rendszernek, a két kártyarendszert műszakilag és szabályozásban is összehangolják. Megkerestük a KEK KH-t, hogy pontosan mikor vezetnék be az új kártyarendszert, valamint hogy készült-e becslés, mennyibe kerülne mindez, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Annyi biztos, hogy tavaly novemberben, amikor a tervek a parlamenti bizottságok előtt is szóba kerültek, Vetési Iván arról beszélt, hogy 2012 elején adhatják ki az első új kártyát, a teljes lakosság körében pedig 8-10 évig tarthat a csere. A sajtótájékoztatón adták közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttéranyagát a közigazgatás minőségéről. Eszerint „korántsem tekinthető teljesültnek számos, a közigazgatás reformjában eddig kitűzött cél”, például „nem kellő gyorsaságú a fejlesztési források lehívása, a XXI. század adta fejlett eszközök nehezen bevezethetők a közigazgatásba”. ■ VG ASZ; az uniós pénz a tavalyi büdzsé gyenge pontja zárszámadás A költségvetés végrehajtási hatékonysága javult, de a vártnál kevesebb az adóbevétel Alulteljesültek az adóbevételek előirányzatai, az EU-s források felhasználása kockázatot jelent - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-es büdzsé zárszámadási jelentésében. Az ÁSZ pénteken közölte jelentését, a kormány aznap nyújtotta be a zárszámadást a parlamentnek. Az ÁSZ szerint 1741,6 milliárd forint lett a tavalyi hiány, ez GDP-arányosan 2,6 százalék. A deficit alakulását elsősorban egyszeri kiadási tételek befolyásolták. Ilyen volt a Mol-részvényvásárlás, az Európai Bíróság ítélete miatti áfavisszatérítés, valamint a hitelek átvállalása az önkormányzati alrendszertől és a MÁV-tól. Domokos László ÁSZ-elnök. Nem mindennel elégedett Csökkentette az adósságállományt a magánnyugdíjpénztárak állami átvétele. Az adók és adójellegű bevételek előirányzatai 270 milliárd forinttal alulteljesültek. A társasági adó, a hitelintézeti járadékok, illetékbevételek okozták az eltérés nagyobb részét. Kiadási oldalon a rendkívüli kormányzati tartalék volt problémás: a 93,7 milliárdos keret 20,8 százalékát szabálytalanul használták fel a tárcák többletigényeinek kielégítésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gazdálkodása és az uniós fejlesztési források felhasználása az a két pont, melyet korlátozott minősítéssel fogadott el, illetve nem fogadott el az ÁSZ. Több uniós operatív programnál magasak a kockázatok. A 2007 és 2011 között teljesített összes kötelezettségvállalás elmaradt az időarányostól, még jelentősebb az elmaradás a kifizetéseknél. 2322,9 milliárd forint, az összes forrás 28 százaléka van elmaradásban. A kormány tenne egyensúlyjavító intézkedéseket, ám ezek hatása 2012-től érvényesülhet. Csak részben teljesült, amit tavalyra irányoztak elő. A rokkantsági ellátási rendszer átalakításából 12 helyett 2,2 milliárdos megtakarítás lett, a táppénzkiadások csökkentése viszont túlteljesült. ■ SZ. I. i é I é >
