Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-11 / 213. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 11., KEDD Fekete év a hitelintézeteknél mérleg Százmilliárd forintos veszteségek is voltak tavaly a pénzügyi szektorban Adózott eredmény (milliárd forint) 2010 I 2011 Bankok -173,0 -282,5 Szövetkezetek 5,95 4,06 Fióktelepek 10,8 -12,96 Pénzügyi vállalkozások -44,7 -55,95 FORRÁS: PSZÁF HÍRSÁV Csere a MÁV Informatika élén leváltották Katus Gábort a MÁV Informatika Zrt. éléről. A MÁV sajtóosztályán annyit közöltek, hogy a MÁV vezetősége a távközlési osztály korábbi vezetőjével, Sánta Zoltánnal képzeli el cég működtetését a jövőben. Az Index szerint a cégen belül többek közt a Katus Gábor nevével fémjelzett szakmai kör is ellenezte azt a tűzfalbeszerzést, amelynek „megfúrása” miatt a vállalat kockázatmenedzsment osztálya is „elvérzett”. Olajkutatási tendert nyert a Mól Ománban kutatási és termelésmegosztási szerződést írt alá a Mól az ománi kormánnyal vasárnap, a társaság a sivatagi blokkot kutatási tenderen nyerte el - közölte a Mól Nyrt. A szerződés az ománi szultán rendeletével lép hatályba. A 4900 négyzet- kilométer területű 66. blokk Omán nyugati részén, a sza- úd-arábiai határ mentén helyezkedik el. A kutatási periódus hat év. Quaboos bin Said ománi szultán Itt maradnak a magyar piacon a sajtóban megjelent hírekkel szemben a Le Chéque Déjeuner a magyar piacon marad. Továbbra is kibocsátja a béren kívüli juttatások igénybevételéhez szükséges utalványait, illetve visszaváltja ezeket a rajtuk feltüntetett érvényességi idő lejártáig. A január 1-jén életbe lépett új cafeteriaszabályozás negatív hatással volt a cég forgalmára, bevételében csökkenést eredményezett. Minél inkább kulcsüzletágnak számított a devizalakáshitelezés egy cégnél a hitelpiacon, annál jobban szenvedett tavaly. Azok a hitelintézetek viszont, amelyek kimaradtak ebből, továbbra is képesek nyereséget termelni. Az autófinanszírozásban is termett babér a pénzügyi vállalkozásoknak. Herman Bernadett A legtöbb pénzügyi szektor számára rendkívül rosszul sikerült a tavalyi esztendő - így foglalható össze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tegnap közzétett Aranykönyv tanulsága. A valamennyi felügyelt cég beszámolóinak legfontosabb adatait összesítő dokumentum szerint a bankok tavaly 282,4 milliárd forintos veszteséget értek el. A hazai bankszektor így már zsinórban második éve kerül mínuszba, 2010-ben viszont még jóval szerényebb volt a deficit, az adók megfizetése után 17,3 milliárd forintos vesztesége volt a szektornak. A tavalyi legsúlyosabb veszteséget az Erste Bank szenvedte el, a hitelintézet 147,6 milliárd forintos mínuszban zárta az évet, holott 2010-ben még nyereséges volt. A második legnagyobb veszteség az MKB Banknál keletkezett: az adózás utáni eredmény rubrikában náluk mínusz 111,4 milliárd forint áll, ami alig valamivel kevesebb a 2010-es veszteségnél. A nagybankok többségénél, ha nem is ekkora, de több tíz milliárd forintos negatív összeg szerepelt az eredménykimutatások utolsó soraiban, a CIB-nél 52 milliárd, a Raiffeisennél 75 milliárd forintnyi veszteség keletkezett. Méretéhez képest a Magyarországi Volksbank 32 milliárd forintos vesztesége is hatalmasnak számít. Jellemző a szektorra, hogy miközben egyes szereplői súlyos mínuszokkal küzdenek, mások még mindig képesek komoly profitot termelni. Szokás szerint az OTP volt tavaly is a legnyereségesebb hazai bank: 136,6 milliárd forintos adózott eredménye 25 százalékkal múlta felül a 2010-est. Az UniCredit Bank is 12 milliárd forint fölötti adózott eredménnyel zárt, akárcsak egy évvel korábban, és csökkenő mértékben ugyan, de továbbra is nyereséges a Budapest Bank és a K&H. Kifejezetten jó évet zárt az áruhitelezéssel foglalkozó Magyar Cetelem Bank, melynek a profitja majdnem a háromszorosára, 9,2 milliárd forintra ugrott. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy a hitelintézetnek - lakáshitelei nem lévén - nem kellett veszteségeket elkönyvelnie a végtörlesztés miatt. A devizás lakáshitelezésből kimaradt hitelintézetek körében nem csak a hitelezésen, de a befektetéseken is egyre kevesebb a nyereség. A hazai befektetési alapkezelők tavalyi adózott eredménye 14 milliárd forint körül volt, ez 40 százalékkal alacsonyabb a 2010-esnél. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy a vagyonkezelők elveszítették a magán-nyugdíjpénztári vagyont és az ahhoz kapcsolódó vagyonkezelési díjakat. Ahol nagy nyugdíjpénztári mandátumok voltak, szembetűnőbb a nyereség csökkenése, az OTP Alapkezelő például csaknem a 60 százalékát bukta el a profitjának, az ING-nél a nyereség egyébként igen magas megtérülések vannak, a Cetelemnél saját tőkére vetítve 44 százalék körüli volt a nyereség, a kizárólag forinthitelekkel és -betétekkel foglalkozó Fundamenta Lakáskasszánál 37,4, az OTP Lakástakarékpénztárnál 87,1 százalékos volt ez az arány. A bankokhoz hasonlóan a szövetkezeti formában működő hitelintézetek is vegyes képet mutatnak. A szektor egészében véve nyereséges volt tavaly, de akad néhány komoly deficittel küzdő játékos is. A nyáron történt csőd után aligha meglepő, hogy a legvesz- teségésébb takarékszövetkezet több mint négyötöde tűnt el. volt példa persze ennek az ellenkezőjére is, különösen azoknál az alapkezelőknél fordult elő a nyereségnövekedése, amelyek nem kezeltek jelentősebb magán-nyugdíjpénztári vagyont. A K&H Alapkezelőnél csaknem 15 százalékkal nőtt a profit, és egyharmadával növelte a nyereségét a Brokernet csoportba tartozó Quantis is. Az alapokban kezelt vagyont illetően az OTP a piacvezető társaság csaknem 800 milliárd forintnyi befektetéssel, őt követi a K&H és az Erste 620, illetve 440 milliárd forinttal. tavaly a Soltvadkert és Vidéke volt, adózott eredménye mínusz 1,2 milliárd forint körül alakult. Több mint 600 millió forintos veszteséget halmoztak fel az Alföld Takaréknál, és csaknem 480 millió forintos mínuszban zárt a Széchenyi István Hitelszövetkezet is. Nyereséges takarékok is voltak persze, közülük a legnyereségesebb a Völgység-Hegyhát volt, náluk az adózás utáni eredmény megközelítette a 390 millió forintot. A takarékoknál a saját tőke és a kihelyezett hitelek arányában is igen nagyok az eltérések, a legrosszabbul tőkésített piaci szereplő a Széchenyi Hitelszövetkezet és a solt- vadkerti takarék volt. Vannak egyébként olyan takarékok is, ahol a saját tőke a kihelyezett kölcsönök tizedét sem fedezi, és olyanok is, melyeknek lényegesen több a saját tőkéjük, mint a teljes kihelyezett hitelállományuk. A Magyarországon fióktelep formában jelen lévő bankok szintén vegyesen teljesítettek tavaly. A fióktelepek összességében véve csaknem 13 milliárd forintos veszteséggel zárták az esztendőt, ez azonban leginkább csak az egyik szereplő, az Axa Bank katasztrofálisan rossz eredményének köszönhető. A jelzáloghitelezésben komoly szereplőnek számító hitelintézet 2011-ben 37,3 milliárd forintos veszteséget halmozott fel, vélhetően ennek is köszönhető, hogy tavaly bejelentette: egyelőre felfüggeszti Magyarországon a jelzálogkölcsönök forgalmazását. A fióktelepek többsége egyébként nyereséges hazánkban. Az ingatlanfedezetű hitelezést következetesen kerülő Citibank 10,8 milliárd forintos profittal zárta az évet, vagyis növelte nyereségét az előző esztendő óta, de növekedett a nyereség a BNP Paribas és az ING Bank magyarországi fióktelepeinél is. A pénzügyi vállalkozásoknak tavaly még a 2010-esnél is feketébb évük volt. A szektor 56 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a közterhek megfizetése után úgy, hogy néhány piaci szereplő vesztesége a 10 milliárd forintot is meghaladja. A legveszteségesebb cég az OTP Faktoring, ahol az eredmény megközelítette a mínusz 12,5 milliárd forintot, a második helyen az AEGON Hitel áll, náluk 11 milliárd forint volt a veszteség. A nagyobb pénzügyi csoportokhoz kapcsolódó lízingcégek többsége veszteséges, az ingatlanlízing szinte mindenhol csak vitte a pénzt. Az autófinanszírozásból azonban továbbra is lehet profitálni, a legnyereségesebb pénzügyi vállalkozások kizárólag ezzel foglalkoznak. Profitcsökkenés az alapkezelőknél is Romokban a szállodaipar, de a július sokat segített statisztika Megint a külföldi vendégek javítottak a hotelek eredményén - A hitelt nyújtó bankok lettek a fő tulajdonosok? A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 2,4 százalékkal nőtt júliusban az egy évvel korábbihoz mérve, míg a vendégéjszakáké 3,3 százalékkal emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyekre 8,6 százalékkal több külföldi vendég érkezett, akik 8,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, míg a belföldi vendégek száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakák száma 1,1 százalékkal csökkent - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szállodákban a vendégforgalom 8,2 százalékkal bővült, amiben a négycsillagos hotelek szerepe volt meghatározó. A KSH adatai szerint a külföldi vendégek 1458 ezer vendég- éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégéjszakákban mért vendég- forgalom 46, a szállásdíjbevétel csaknem 57 százaléka származott a külföldiektől. A legjelentősebb küldő országokból - Németország, Ausztria, Oroszország, Olaszország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Románia - érkező vendégek éjszakáinak száma Csehország kivételével nőtt. A kül- földivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül az egy- és kétcsillagos egységekben visszaesést, a többi Az ötcsillagos szállodáknak nem ment igazán jól kategóriában növekedést regisztráltak. A külföldi vendégek száma a turisztikai régiók többségében emelkedett. „Összességében romokban hever a szállodaipar, nehezen finanszírozható, ezért sok hotelnek már a hitelt nyújtó bank a tulajdonosa” - mondta lapunknak Kovács István, a Szállodaszövetség főtitkára. Júliusban a belföldi vendégek 1693 ezer vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, ez a teljes vendégforgalom 54 százaléka. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból hatot érintett. A bel- földivendég-forgalom több mint felét fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 4 százalékkal javult. A szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 9,6 százalékkal emelkedett tavaly júliushoz hasonlítva. A 30,1 milliárd forint bruttó árbevételen belül a szállásdíjbevétel 18,5 milliárd forintot tett ki. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fogyasztóiár-inde- xe az év hetedik hónapjában 5,1 százalék volt. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 57,5 százalék volt, míg egy évvel ezelőtt 54,9 százalék. Ebben az évben júliusban az ötcsillagos hotelek 74,5, a négycsillagosok 67 százalékos foglaltságot mutattak. ■ V. M. k * I í 4 J
