Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-29 / 202. szám

4 TISZAZUG 2012. AUGUSZTUS 29., SZERDA HÍREK Tiszta épületben várják az óvodasokat KIMESZELTÉK A NAGYRÉVI Óvo­dát, az új nevelési év tiszta, rendezett helyiségekben kez­dődhet. Az iskolaépület alsó szintjén lévő intézményben már csak az ablaktisztítás hiányzik, a napokban ezzel is végeznek. Az üzemi kony­hát is mostanában újítják fel, festik, mázolják, takarítják, a munkálatokkal négy nap alatt végeznek. Mostantól állatokat is tartanak Szelevényen új vállalkozásba kezdett Szelevény: a múlt héten négyszáz darab előnevelt csirke érkezett a kisközség­be, egy helyi majorba. Az ál­latokat kísérleti jelleggel vásárolta a település, ezeket az állami finanszírozású mezőgazdasági programban részt vevők gondozzák majd, akik most tanulják meg az állattenyésztés és -tar­tás alapjait. Pánczél Ferenc polgármester elmondta, úgy tervezik, a szárnyasok egy részét a helyi segítségre szo­ruló családok kapják meg, a többit értékesítik. Egyedi látványosság a színpadi háttér egy festett színpadi hát­térrel gazdagodott Cserke­szük), e különleges alkotást nemrég leplezték le abból az alkalomból, hogy a település éppen 60 esztendővel ezelőtt alakult. A községben lakó és dolgozó T. Varga Ilona amatőr képzőművész műve több mint tíz négyzetméter alapterületű, a település múltját és jelenét mutatja be. Az állandó, színes színpadi hátteret a fürdő mellett lehet megtekinteni. Hiába locsolták, alig lett paprikájuk alig lesz idén paprikája Szelevénynek, bár több száz négyzetméteren termelték azt. A növény annak elle­nére sem hozott elegendő termést, hogy locsolták a palántákat a közmunkások. A kevéske paprikát egyéb­ként a helyi óvodás és isko­lás gyermekek kapják meg ősztől a tízóraihoz és az uzsonnához. Kézműves szakmákkal ismerkedtek. Egész nyáron át tartottak azok a múzeumi foglalkozások, melyeket a városi óvodásoknak szerveztek a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban. A gyerekek minden második héten egy ősi kézműves szakmával ismerkedtek meg, ezen mesterségek szerszámait ki is próbálhatták. A fotón az érdeklődők rézlemezt kalapálnak, hajdanában is így formálták a fémet a mesterek. Összefogtak a tűzoltáskor segítség Kenyeret, gépet, gabonát ajánlottak fel a helyi vállalkozók Példátlan összefogást ta­pasztalhattak a tiszaföld- vári Révay György Iskola és Gyermekotthon dolgozói nemrégiben, amikor lángok pusztítottak tangazdasá­gukban. Többek között egy gazda, egy benzinkutas és egy boltos nyújtott segítő job­bot az intézmény lakóinak, munkatársainak és a tűz­oltóknak. Joó Zsuzsa Tűz ütött ki augusztus 14-én Tiszaföldváron, a tiszaföldvá- ri-homoki Révay György Isko­la és Gyermekotthon melletti nádasban, ahogy erről akkor lapunk is beszámolt. A lán­gok villámgyorsan terjedtek, a száraz aljnövényzet hamar felperzselődött több tíz méte­ren keresztül. Közben a szél is feltámadt, így a tűz átterjedt az iskola tangazdaságára is.- Azonnal hívtuk a tűzoltó­kat, akik nemcsak Földvárról, hanem Szarvasról, Szolnokról, Mezőtúrról és Kunszentraár- tonból is érkeztek - meséli az intézmény vezetője, Szabó Mihály. - A közelben lévő ál-, latokat ki kellett menekíteni az istállókból, egy épületet ko­molyan veszélyeztettek a lán­gok. Miközben a szakemberek oltották a tüzet, dolgozóink is kivették a részüket a munká­ból - fűzi hozzá. A munkatársak egymást riadóztatták, perceken belül ott voltak, hogy segítsenek, szó szfffint bármiben.- Ők voltak azok, akik bizton­ságos helyre terelték az állato­kat. Az egyik kolléganőm pedig egy helyi péknek szólt, hátha tudna kenyeret adni késő este a tűzoltóknak, hiszen éjszakába nyúló oltásra számítottunk - magyarázza Szabó Mihály.- Nyolc óra lehetett, amikor megcsörrent a telefonom - me­bár a tüzet órák alatt sikerült eloltani, a napelemes villany­pásztor, illetve a tangazdaság állatainak éves takarmánya megsemmisült, ezeknek értéke egymillió-hatszázötvenezer fo­rint. - Szerencsére épület nem égett le és személyi sérülés sem történt. Az elégett takar­séli Demény András, a pékség vezetője. - Egy, az iskolában dolgozó ismerősöm hívott, tud- nék-e segíteni. Elmondta, tűz ütött ki a gyermekotthon terü­letén, nagyon sokan próbálják megfékezni a lángokat. Mivel várhatóan egész éjjel tart a munka, szükség lenne pár kiló kenyérre. Nem gondolkodtam sokáig, valóban jobban megy a munka teli gyomorral, jgy hát húsz kiló kenyeret vitettem ki a gyermekotthonba.- Ebből készítettek a kollégák szendvicseket, a hozzávalókat mi adtuk össze - teszi hozzá az intézményvezető. Az éppen pi­henő tűzoltók valóban jobban érezték magukat a vacsorától, munkájukat azonban egy speci­ális gép hiánya nehezítette. mány viszont komoly vesztesé­ge az intézménynek - kom­mentálja Szabó Mihály. - Sze­rencsére egy cibakházi vállal­kozó azzal a jó hírrel keresett meg, hogy igen kedvező áron pótolni fogja a hiányzó takar­mányt, amit kéthavonta el­szállít majd hozzánk.- Éppen külföldön voltam, amikor telefonon keresett meg egy tűzoltó ismerősöm - mond­ja Nagy Ferenc. - A segítsége­met kérte, egészen pontosan a kinyúló gémes rakodógépemet. Nem ez volt az első megkere­sése a tűzoltóknak, korábban már a mentősök is kölcsönkér­ték több alkalommal. A környé­ken ez az egyetlen olyan gép ugyanis, mely tizenhárom mé­terre tud kinyúlni. Kérdésemre, hogy kér-e eze­kért ellenszolgáltatást, Nagy Ferenc azt válaszolja, ezt se a mentőszolgálat, se a tűzoltóság nem tudná megfizetni, de erre nincs is szükség. Az intézményvezető sze­rint ilyen összefogásra ritkán akad példa, ezért döntött úgy, hogy mindenkinek, aki az ol­tásban közvetve vagy közvetle­nül részt vett, levélben köszöni meg segítségét.- A napokban kaptam meg a levelet, bevallom, meglepőd­tem, de nagyon jólesett. Milyen szép is lenne a világ, ha min­denki csak ennyire figyelne oda a másikra, mint mi tettük ezt augusztusban! - vallotta be talán nem is utópisztikus vá­gyát Demény András. Egyre többen járnák Cserkére a környező településekről oktatás Szeptembertől már a tiszasasi ötödikesek és hato­dikosok is átjárnak a cserke- szőlői Petőfi Sándor Általános Iskolába.- Eddig csak a sasi hetedi­kesek, nyolcadikosok tanultak a gesztorintézményben, most a fiatalabbak is kénytelenek átbuszozni hozzánk - mondta Szombati Zoltánná, az iskola igazgatóhelyettese. A tisza­zugi kistelepüléseken évről évre csökken a gyermekek létszáma, így van ez Tiszasa- son is. - Településünkön csak három-négy fő járt volna egy osztályba, ezt már nem tudta volna idén az önkormányzat finanszírozni, kénytelenek vol­tunk az utaztatás mellett dön­teni - nyilatkozta Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. A cserkeszőlői iskolába ta­valy kétszázhatvanöt tiszai- nokai, szelevényi, tiszasasi és természetesen helyi kisdiák iratkozott be. - Idén még töb­ben leszünk, valószínűleg újabb 10-11 gyermek jár át hozzánk Tiszasasról, őket busz- szal hozzák-viszik minden reggel és délután - tette hozzá az igazgatóhelyettes. ■ Megszépült, kibővült a rendelő Tiszaföldváron KORSZgQpBß Hamarosan befe­jeződik Tiszaföldváron a Körö­si úti orvosi rendelő felújítása. A lakosok többször panaszkod­tak arra, a rendelő annyira ki­csi, hogy nem férnek el a váró­ban. Télen többször előfordult, hogy épületen kívül kellett várakozni a lázas, beteg em-' bereknek. - Szükségessé vált tehát a bővítés - mondta Hege­dűs István polgármester. - Vé­gül a rendelő melletti szolgála­ti lakásból vettünk el területet, több tíz négyzetméterrel szé­lesítve az eddigi várótermet. Természetesen közben fel is újítjuk a helyiségeket, festünk, mázolunk, sőt, a nyílászárókat is kicseréljük - tette hozzá a településvezető. A munkálatok hetekkel ezelőtt kezdődtek el, a napokban pedig már be is fejeződnek. ■ Még az állatok takarmányát is pótolják Habár kőolajat kerestek, de csak vizet találtak történelem Csigó József bányamérnöknek köszönheti Cserkeszőlő a felemelkedését, gazdagodását Egy századelőn született bá­nyamérnök, Csigó József tisz­teletére avattak emléktáblát Cserkeszőlőn a napokban.- Neki lehet köszönni a telepü­lés hírnevét és felemelkedését- mondta Szokolai Lajos polgár- mester, aki elárul­ta, a település mél­tó módon szeretett volna megemlékez­ni a szakemberről, ezért készíttettek egy kis táblát a fürdő falára. A termálvíz megtalálásának egyébként különös története van.- Még a harmincas években alakult egy amerikai-magyar részvénytársaság, amely olajat keresett Kunszentmárton kör­nyékén - árulja el Gulyás Orso­lya, a fürdő egyik munkatársa. - Csigó Józsefet 1942-ben vezé­nyelték Tiszakürt mellé, hátha rábukkan a fekete aranyra, ami a háborús időkben valóban kincsnek számított - fűzi hozzá Orso­lya. Cserkeszőlő akkortájt még nem is létezett, Kürt részeként Kisasz- szonyszőlő néven említették a területet. A fúrást még abban az évben megkezdték, de szén- hidrogén helyett csak termál­vízre bukkantak.- Ez nagy csalódás volt Csi- góéknak, így a kutat le is zár­■ Sokáig nem volt érték a víz, a kutat évekig nem használták. Az emléktábla készítésével Józsa Tibor (képünkön) kőfaragót bízták meg ták. Évek múlva, 1948-ban nyitotta meg valaki, valószí­nűleg kíváncsiságból. A 90 Celsius-fokos víz nagy erővel tört fel, veszélyeztetve a kör­nyék gyümölcsöseit és szőlőit. A gazdák igyekeztek elterelni a meleg vizet, csatornákat ásva neki. Közben persze térdig jár­tak a „dagonyában”. Néhányan azonban azt tapasztalták, ettől a víztől elmúlt a lábfájásuk, ezért többen földbe ásott me­dencéket hagytak meg, abba ültek bele, hogy gyógyítsák magukat - meséli. Hamarosan a település veze­tői is felismerték a víz jótékony hatását, végül 1955-ben meg­épült Cserkeszőlő első fürdője. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! JOÓ ZSUZSA elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, ész­revétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánk­kal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474699-es telefonszámot hétköznapokon! t 1 4 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom