Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-27 / 200. szám
6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 27., HÉTFŐ Részvény- kibocsátás az AXA-nál a munkatársaknak az axa - szokásához híven - az idén is meghirdette munkavállalói számára kedvezményes- részvény-kibocsátási programját. A lépés célja nem elsődlegesen a tőkeemelés, hanem az, hogy növeljék az alkalmazottak elhivatottságát a vállalat iránt. Az új részvények kibocsátására az áprilisi közgyűlés adott felhatalmazást a vezetőség számára. Összesen 110000 munkavállaló élhet a jegyzés lehetőségével függetlenül a munkavégzés országától. A diszkonttal megvalósuló tőkeemelés ellenére nem számolunk jelentős árfolyamhatással, hiszen a tranzakció hatását a jelenlegi árfolyam már tartalmazza, és évente sorra kerülő, limitált nagyságrendű tőkeemelésről van szó. A jegyzés során legfeljebb 58 951965 részvényt bocsáthatnak ki, ami a jelenlegi részvényállomány 3,7 százaléka. A vállalat 20 százalékos diszkont mellett valósítaná meg a jegyzést. ■ Nagy András A spanyol bankok Dél-Amerikát preferálják dél-amerikában rohamtempóban fejlődik a bankrendszer, és nagyrészt ennek köszönhetően jobbnál jobb eredményekről számoltak be az európai bankok kinti leányvállalatai. A népszerűséget igyekeznek is kihasználni: elsősorban a spanyol bankokra jellemző, hogy a terjeszkedés mellett már a tőke bevonását is a tengerentúlról tervezik, ha Európában jelenleg nem annyira népszerűek is. A Banco Santander mexikói leányvállalata összesen 100 milliárd dollár értékű részvénykibocsátásra készül a mexikói és a New York-i tőzsdén keresztül. Az első kibocsátásra szeptember 25-én kerül sor, amikor is a teljes összeg 25 százalékát tervezik piacra dobni. Ezzel párhuzamosan a Banco Bilbao brazil leányállata 10 éves, dollárban denominált 400 és 500 millió dollár közötti kötvényprogramot hirdetett. ■ Nagy András A Telefonica adóssága gátolja a terjeszkedést a telefonica eladósodottsága a magas finanszírozási költségek miatt már eddig is komoly eredménycsökkentő tényező volt, most egy újabb probléma kialakulását láthatjuk, ugyanis a cég 1,5 milliárd eurót költené frekvenciákra az Egyesült Királyságban. Az új frekvenciát a 4G hálózat fejlesztésére használná fel a spanyol telefon- társaság, azonban problémát okozhat a finanszírozás. A Telefonica adóssága a szolgáltatások versenyképességét is veszélyezteti. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS A Bevásároltak a külföldiek állampapírok Csaknem 400 milliárdnyit vettek a papírokból Külföldiek állampapír-állománya (milliárd forint) 4800 VG-GRAFIKA FORRÁS: ÁKK Élelmiszerárak: a bioetanol- szövetség visszavágott vita „A magyar bioetanol-gyár- tás nem felelős az élelmiszer- árak emelkedéséért” - reagált a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) a szakmát ért vádakra. Az európai méretű aszály és az élelmiszerárak globális emelkedésére hivatkozva támadják többen a bioetanol- gyártást és -felhasználást, de a szövetség szerint a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. Itt nem veszi el a kenyeret a bioüzem- anyag-ipar az éhezők elől Héjj Demeter, az MBSZ elnöke szerint, sőt a bioüzemanyag-gyár- tás biztos felvevőpiacot jelenthet az évtizedek óta túltermelő mezőgazdaságnak. A szövetség legfrissebb információi alapján a hazai bioe- tanol-gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba. Veszik a külföldiek magyar állampapírt, mint a cukrot, azt viszont nem tanácsolják a szakemberek, hogy az IMF-megállapodás előtt devizakötvény-kibocsátásba kezdjen az állam. Az azeri manatban denominált kötvényünk az ÁKK szerint nem lesz. Herman Bernadett Ismét gyors ütemben áramlik a külföldi tőke a magyar állampapírokba. Július elején még a 4300 milliárd forintot sem érte el a külföldi befektetők forint-, állampapírállománya, augusztus 21-én viszont az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint már 4726 milliárd forintnyi volt a kezükben, vagyis szűk két hónap alatt csaknem 400 milliárd forinttal növekedett az állomány. A jelenség legfőbb oka a feltörekvő piacok erősödő népszerűsége - mondják a szakértők. A múlt héten is hatalmas meny- nyiségű tőke áramlott ezekbe az országokba, JP Morgan elemzése szerint a feltörekvő piaci kötvényalapok augusztus 15. és 22. között 426 millió dollárt költöttek el, az azt megelőző hetekben pedig 586 millió 720 millió dollárnyi friss tőke került ezekre a piacokra. Bár a beáramlás már gyakorlatilag 11 hete folyamatosnak tűnik, a szakemberek szerint a trend még folytatódhat. „Ez okozza a magyar állampapírok népszerűségét is” - mondja Orbán Gábor, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A másik ok nyilván az, hogy az állam is igyekszik minél több hitelpapírt eladni. „A hazai befektetői szektor azonban gyenge, ezért a külföldiekhez kerülnek a papírok” - magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Jelenleg a külföldiek a hozamok is sokat csökkentek augusztusban, ebben is szerepe lehetett az állampapírok iránti fokozódó keresletnek. Az év nyolcadik hónapjában viszont viszonylag alacsony az állampapír-piaci forgalom, ezért Szalma Csaba szerint csak szeptemberben; amikor a kereskedők visszajöttek a szabadságukról, alakulhat ki egy egyensúlyi hozamszint a piacon. ezt megelőzően a jövő héten még egy kamatdöntés is lesz: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden határoz majd az alapkamat szintjéről, kezében lehet a hazai államkötvény-állomány legalább fele, de a szakértők szerint egyáltalán nincsenek még túlpozicionál- va a magyar papírok a külföldi alapokban. Azt azonban egyik szakember sem ajánlja, hogy a kormány használja ki a felfokozott vételi kedvet, és bocsásson ki például devizakötvényeket. „Ez rontaná a hitelességünket az IMF-tárgyalásokon” - mondja Szalma Csaba. Az igaz, hogy a pillanatnyi helyzet alkalmas lehet arra, hogy viszonylag kedvező hozamok mellett adjunk el állampapírokat, de ebben az esetben meginoghat a befektetők bizalma abban, hogy és egyre többen gondolják úgy, hogy enyhítésről is dönthetnek a tanácstagok. Ha a kamatvágás már holnap elkezdődik, az a rövid hozamok további csökkenését eredményezheti, ha viszont a jelenlegi 7 százalékos szinten marad az alapkamat, a rövid hozamok megemelkedhetnek, és ezeket kisebb mértékben, de követhetik a hosszúak is - mondja az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A befektetők mindenesetre jelenleg körülbelül 100 bázispontos kamatvágást áraznak 9 hónapon belül. a kormány valóban akarja-e az IMF-programot. „Ez pedig azért is veszélyes lenne, mert a gazdaságpolitikánkba vetett bizalom jelenlegi fő tartópillére ennek a megállapodásnak az ígérete” - teszi ehhez hozzá Orbán Gábor. A múlt heti Figyelőben megjelent azerbajdzsáni kötvény- kibocsátás erőltetése is emiatt nem lenne szerencsés most - mondják a szakértők. Az ÁKK sem tervez ilyesmit egyelőre. „Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, hogy nyilvános devizakötvény-kibocsátást az IMF-fel történő megállapodás előtt nem tervezünk” - mondta lapunknak Borbély László András, az intézmény vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK több partnerrel is tárgyal egyébként devizakötvények forgalomba hozataláról, egyelőre azonban még egyik tárgyalás sem jutott olyan szakaszba, hogy arról a sajtót tájékoztatni lehessen. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyébként elméletileg nincs probléma azzal, hogy Azerbajdzsánban bocsásson ki a magyar állam hitelpapírokat, az az ötlet viszont, hogy mindezt azeri manatban tegye, nem tűnik életképesnek. Az azeri fizetőeszközben lévő kötvényeket ugyanis nem lenne könnyű „használható” devizára cserélni. ■ A hazai bioetanol-gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba. A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács a bioeta- ) nollal és a biodízellel egyértelműen mint környezetbarát termékekkel számol. A vonatkozó [ irányelv elfogadása 2009-ben lezárta a vitát a megújuló erőforrások jótékony környezeti hatásairól és mértékéről, melyek folyamatos megkérdőjelezése addig az ellenlábas szervezetek kedvelt gyakorlata volt. „Úgy tűnik azonban, hogy az anyagilag súlyosan ellen- érdekelt felek nem nyugszanak bele dollármilliárdos profitjuk csökkenésébe, és folytatják a bioüzemanyagok lejáratására indított kampányukat. Az j élelmiszerárak világméretű emelkedését igyekeznek összekapcsolni a bioüzemanyagok biztató terjedésével, noha az élelmiszerár-növekedésben más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak”- olvasható. Az egyik tényező az, hogy a nemzetközi búza- és kukoricatermelés csökkent az elmúlt három évtizedben, a másik pedig, hogy jelentősen drágul az energia. ■ Az MNB-re figyel az állampapírpiac Múzeumok: elodázták a legfontosabb döntést Önkormányzatok A kormány időt nyert a most beterjesztett törvényjavaslattal Benyújtotta Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője azt a törvénytervezetet, amely a korábban megyei, 2013-ban a városi önkormányzatokhoz átkerülő múzeumok és könyvtárak sorsát hivatott rendezni. A tervből azonban kihagyták a fő konfliktus megoldását: a döntést arról, mennyi pénzt és milyen módon elosztva kapjanak a városok, amelyeknek kéretlenül is odaadták az intézményeket. A régebben megyei könyvtárakat és múzeumokat a tömegesen csődveszélybe sodródott megyéktől gyakorlatilag minden más feladattal együtt elvették 2011 végén, és az állam Balog Zoltán miniszter Hivatalok és választás az önkormányzati törvényen változtatna Lázár János: az államtitkár törvényjavaslata azokat a kistelepüléseket érintené, ahol a külön álló, egész önkormányzat helyett csak egybefogva, közös hivatalban intézik az ügyeket 2013-tól. Az indítvány a választáshoz kötné a beosztást: csak azonos választókörzethez tartozó települések alkothatnak közös hivatalt. E törvényt csak kétharmaddal lehetne megváltoztatni. Hogy mi történne, ha a választókörzet határait megváltoztatják - arról Lázár nem ír. magára vállalta a működtetést. Néhány hónap elteltével kiderült, hogy az államnak sem éri meg ez, ezért megszületett a döntés, hogy 2013-tól a városoké a feladat. A vita arról folyik azóta is, hogy milyen módon segítse ki az állam a településeket. A költségvetésben szerepel egy 5 milliárdos összeg, ám ez az országos összesítés. Jóval fontosabb kérdés az, hogyan osszák el az érintett városok között ezt. Az új törvényjavaslat nem sokkal oszlatta a ködöt. Két pontosítás történt a korábbiakhoz képest: egyrészt leírták, amit sejteni lehetett, hogy az intézmények teljes személyi és tárgyi állománya, valamint pénze térítésmentesen a városoké lesz, másrészt tisztázták, hogy 18 megyében a megye- székhely, illetve Pest megyében Szentendre önkormányzatának feladata lesz a fenntartás. Ám a pénz elosztásáról csak annyi derül ki, hogy a büdzsé végleges változatában kell szerepelnie a kérdés rendezésének. A kormány így időt nyert, ám a fő kérdés nyílt maradt. Úgy tudjuk, tárgyalások zajlanak a megyeszékhelyekkel. Megegyezést a nyár végéig ígértek - de akár ősszel is vitázhatnak. Megyénként 100-150, de a legtöbb múzeumot fenntartóknál akár 3-400 millió forint sorsa lehet a tét évente. ■ SZ. I. i 4
