Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-21 / 195. szám
6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 21., KEDD HÍRSÁV Aratás nagyobb kihágások nélkül a vizsgált 310 aratás egyharmadánál találtak hiányosságot a katasztrófa- védelem, a rendőrség és a munkaügyi hivatal szakemberei, de azok nem voltak kirívóak - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság. A szakemberek az általános tűzvédelmi előírások mellett kiemelt figyelmet fordítottak a gépek állapotára, arra, van-e dohányzásra kijelölt hely, és biztonságos helyre kerül-e a learatott kalászos termény. Tűzvédelmi bírságot 19 esetben szabtak ki. Működik már az átmeneti kamara megkezdte munkáját a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megszervezéséért felelős átmeneti elnökség, melynek fő feladata, hogy előkészítse és lebonyolítsa az új kamarai választásokat. A kamara mandátuma 2013. március 31-éig szól. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter augusztus 6-ai hatállyal nevezte ki az átmeneti elnökség 20 tagját, és Győrffy Balázs (Fidesz) Veszprém megyei ország- gyűlési képviselő, a Magosz alelnöke személyében az átmeneti elnököt. Kéményseprési díj: tiltakozik az LMP Vágó Gábor LMP-s képviselő az LMP arra kéri a kormányt, hogy ne léptesse hatályba azt a rendelkezést, amelynek alapján jövő januártól az eddigi, átlagosan 3-4 ezer forint helyett 14 ezret kellene fizetni a kémények ellenőrzéséért. Vágó Gábor, a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának LMP-s tagja szerint a szolgáltatással egyébként is sok baj van, hiszen az ellenőrzés sok esetben formális. Szavazhatnak a trafiktörvényről augusztus 17-éig nem emelt kifogást a trafiktörvénnyel szemben sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok - értesült a Népszabadság. A brüsszeli testület már júniusban jelezte, hogy nincs problémája a dohány- termékek forgalmazásának állami kézbe adásáról rendelkező, februárban elküldött törvényjavaslattal, a pénteki határidőig pedig a tagországok sem bíráltak uniós jogot érintő pontokat a tervezetben. A kormány korábban ehhez kötötte a záró- szavazást. I i Revizorok óvják a büdzsét felügyelet A főosztályvezetőkével azonos bérezés illeti meg őket A Semmelweis Egyetemen január óta dolgozik költségvetési felügyelő. Szakértők szerint kétséges, hogy megoldaná a finanszírozási gondokat. Havi félmillió forintért csaknem húsz felügyelő 34 állami intézmény büdzséjét vigyázza. Csodára ők sem lesznek képesek - nyilatkozták a lapunknak egykori revizorok. Haiman Éva Sem az egészségügyben, sem a klinikákat működtető egyetemeken nem várható csoda a büdzsék őreiként a kórházakhoz rendelt költségvetési felügyelőktől - mondták lapunknak hasonló munkakörben dolgozó szakemberek. Kató Gábor - aki több kórházban is dolgozott biztosként abban az időben, amikor a kórházi adósságok terjedése miatt a 2000-es évek elején egymás után kaptak ellenőröket állami és önkormányzati intézmények - az mondta, az egészségügyi intézmények rendkívül szűkre szabott büdzséje a felügyelőnek sem ad túl sok mozgásteret. A jelenlegi helyzet annyiban más, hogy míg egy évtizede a legtöbb felügyelőnek már csak a tűzoltás maradt, hiszen csak egy bizonyos mértékű eladósodás esetén írta elő a törvény a biztosok kinevezését, most prevenciós jelleggel is kirendelhetnek felügyelőket. A mostani szabályozás annyiban kedvezőtlenebb, hogy míg az egykori biztosok érdemi jogkörrel rendelkeztek, vagyis akár meg is akadályozhattak egy szerintük kedvezőtlen ügyletet, kötelezettségvállalást, kifizetést, ma legfeljebb csak véleményezhetnek, és probléma esetén a felügyelt intézmény felé kifogással, illetve az Államkincstár és a Nemzet- gazdasági Minisztérium felé jelzéssel élhetnek. Egy másik, a neve elhallgatását kérő egykori biztos sem gondolja, hogy a felügyelők meg 2010 szeptemberében neveztek ki először revizorokat három intézményhez, köztük a Budapesti Műszaki Egyetemre. 2011 áprilisában például a Pécsi Tudományegyetem, a Corvinus és a Nyugat-magyarországi Egyetem kapott revizort. Novemberben rendeltek ki felügyelőt a Szegedi Tudományegyetemre és több múzeumhoz. január óta működik felügyelettel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, több tudják oldani akár az egészség- ügyi intézmények vagy az orvosképzést folytató egyetemek problémáit, ez utóbbiak egyenlegét ugyanis döntően az alulfinanszírozott klinikák rontják le. Csak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja évente több mint 2 milliárd forint veszteséget termel. A korábbi tapasztalatok ellenére a kormány bízik a költség- vetési felügyelet intézményében, melyet az államháztartási kontroll a rendszer új elemeként hozott létre 2010-ben. Ezt mutatja, hogy egyre több intézmény kap revizort: már 34-re kórház és rehabilitációs intézet is. ősztől dolgozik revizor az ELTE-n és a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Gazdasági, a Dunaújvárosi, az Eötvös József, a Nyíregyházi Főiskolán és az Eszterházy Károly Főiskolán, a Gyermek- védelmi Szolgáltató Központban, az Esztergomi Gyermekotthon, Általános iskola és Szakiskolában, a Károlyi István Gyermekközpontban, az Országos Levéltárban. bővült az ellenőrzés alá vont egyetemek, kórházak, múzeumok száma. A felügyelők megbízatása határozott időre szól, ami az eddigi gyakorlat szerint általában egy év, de szintén rendszeres, hogy azokat általában újabb egy évvel meghosszabbítják. Fizetésük a minisztériumi főosztályvezetőkével, -helyettesekével azonos - tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Ez számításaink szerint azt jelenti, hogy - az illető korától, végzettségétől, munkatapasztalatától függően - alapilletményük 200-300 ezer forint között mozog. Ehhez 30 százalékos vezetőiillet- mény-pótlék jön, valamint kisebb pótlékok (például a beszélt nyelvekért járók) társulhatnak, így egy revizor havonta nagyjából félmillió forintot kereshet. Mivel egy felügyelőt egyszerre több intézmény felügyeletével is megbízhatnak, a 24, még augusztus előtt „felügyelősített” intézménynél 16-an dolgoznak, és a bővített körrel is várhatóan csak 2-3 fővel bővül a létszám - mondták az NGM-nél. A MÁK-nál egyébként jelenleg 30 fős létszámkeret van a felügyeleti tevékenység ellátására és szervezésére. JÓ TANÁCS Háromszáz- ezer forint a selejtért DRÁGA PÉNZ A VACAKÉRT Olvasónk több mint 300 ezer forintért ágyat vásárolt, ám az selejtes volt. A cég kicserélte, de a cseredarab ugyanúgy hibásnak bizonyult. Ennek hibáját már nem akarják elismerni. a fogyasztóvédelmi hatóságnak abban igaza van, hogy személyes kártérítési igényével az úr csak a bírósághoz fordulhat jogerős ítéletért. Itt ugyanis polgárjogi adásvétel történt, amelybe az állami hatóság nem szólhat bele. A bíróság előtt azonban van egy másik lehetőség. Ez pedig az úr lakóhelye szerint illetékes békéltetőtestület. Őket érdemes az összes dokumentummal felkeresni. Nekik pont az a feladatuk, hogy a hasonló eseteket díjtalanul kivizsgálják, és segítsenek a vitás feleknek megegyezni. Ajánlásuk nem bír kötelező érvénnyel a cégre nézve, de manapság azt a vállalkozások el szokták fogadni. Annál is inkább, mert egy ilyen békéltetői javaslat a bíróságon a felperes pozícióját erősítheti. Azt mutatja, hogy ő próbált peren kívül megegyezni, tehát nem akarta terhelni az üggyel a bíróságot. egy ilyen összegnél, ameny- nyibe az ágy került, már érdemes akár a bíróságig is elmenni. Mert ha az úr megnyeri a pert, akkor a vesztes félnek utólag ki kell fizetnie a perköltséget is. olvasónk azt is megteheti, hogy ügyvédhez fordul, szintén a peren kívüli megegyezés szándékával. A jogi szakember hivatalos felszólítást küld a cégnek, ami általában hatni szokott. Senkinek sem érdeke pereskedni, és a vállalkozásnak is éreznie kell, hogy vaj van a fején, tehát a bíróság előtt nem fog a lábán megállni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Szaporodnak a felügyelők Az erős forint csökkentette az államadósságot ÁLLAMHÁZTARTÁS A jelenlegi számok azt mutatják, hogy a kormányzat elérheti a jövő évi hiánycélt Részben a forint erősödésének köszönhetően a GDP 77,6 százalékára csökkent az állam- adósság mértéke a második negyedév végére az előző negyedév végi 79 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy sorozatban harmadik negyedéve csökken az adósság szintje a GDP arányában. Ennél alacsonyabb szinten utoljára 2009 második negyedének végén állt az adósságráta, akkor 77,4 százalékon. A jelenlegi számok azt mutatják, hogy a kormányzat elérheti a jövő évi költségvetésben megjelölt a célt, miszerint Államadósság (a GDP százalékában) 85 80 75 70 65 60 55 50 VfrGRAFIKA FORRÁS: MNB II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év 2010 2011 2012 2012 végére 78 százalékra esik az adósságráta, jövő év végére pedig 76,8 százalékra. A célok elérésében azonban a forint árfolyamának az év további részében történő alakulása is nagy szerepet játszhat majd. Összességében az államadósság június végén 22173 milliárd forintot tett ki. Az adósság- állományt a hazai fizetőeszköz második negyedévben tapasztalható erősödése 253 milliárd- dal csökkentette, a nettó adósságfelvétel pedig 27 milliárd forinttal növelte. Az államháztartás nettó hiánya a második negyedévvel záruló elmúlt egy évben a GDP 3,5 százalékát (1007 milliárd forint) tette ki, szemben az előző negyedévi 4,8 százalékkal. Április és június között az államháztartás nettó hiánya a negyedéves GDP 1,2 százaléka, 84 milliárd forint volt. A második negyedévben a központi kormányzat alacsonynak számító, 16 milliárd forintos nettó finanszírozási igényében az is szerepet játszott, hogy a vizsgált időszakban az újabb magán-nyugdíjpénztári átlépők 56,2 milliárd forintot vittek át az állami nyugdíjpillérbe. A gazdaság szektorait teljes körűen bemutató, 2012 második negyedévére vonatkozó pénzügyi számlákat október 1-jén közli a jegybank. ■ VG á f * 4
