Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-13 / 189. szám

2012. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ MOZAIK 11 Kis kedvenceink, a békés deák harmada valójában kegyetlen gyilkos A macskák több vadon élő ál­lattal végeznek, mint eddig hit­tük, a lábtörlőkre tett madarak és egerek csupán a jéghegy csúcsa - derül ki egy amerikai tanulmányból. A macska (tudományos ne­vén Felis silvestris catus) egy kis termetű húsevő emlősállat, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett vadmacská­tól. Ügyes ragadozó, több mint ezer faj tekinthető a zsákmá­nyának. Emellett meglehető­sen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehaj­tására vagy szerkezetek mű­ködtetésére. Körülbelül tízezer évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításá­nak első ábrázolása i. e. 4000- ből, Egyiptomból származik. Napjainkban a legtöbb cica békésnek tűnik, és ideje javát alvással tölti, ám egyharma- duk rendszeresen vadászik, és hetente átlagosan két állatot öl meg. Sok macskatulajdonos a háza bejárati ajtajának láb­törlőjén szembesül reggelente a zsákmánnyal, ám kedvence áldozatainak összlétszáma ötszöröse a „beszolgáltatott- nak”. A megfigyelések szerint a macskák vadászzsákmánya­ik harmadát azonnal felfalják, felét pedig hátrahagyják meg­rothadni. Karrie Anne Lloyd, a Georgiái Egyetem kutatója hatvan házimacska nyakára rögzített kamerát a georgiai Athénban, és tíz napon át fi­gyelte ténykedésüket. Az ered­mény meghökkentő: a macs­kák egyharmada ölt vadon élő állatokat. Zsákmányuk 40 szá­zalékát gyíkok, kígyók, békák tették ki, 25 százalékát egerek, pockok, mókusok. A madarak pedig a macskák összáldoza- tainak csupán a 12 százalékát „adják”. ■ A madarakra is vadásznak Elválik az tíz év után Szinetár Válik a Szinetár Dóra-Berecz- ki Zoltán musicalénekes há­zaspár tízévi közös élet után! „Három hónappal ezelőtt úgy döntöttünk, hogy a magán­életünk közös útjai szétvál­nak. Mindketten úgy gondol­juk, hogy tartozunk annyival a minket szerető és támogató közönségnek, akik életünk bol­dog pillanatainak is tanúi vol­tak, hogy ezen tényről is tájé­koztatjuk őket. A döntésünket teljes egyetértésben hoztuk, kapcsolatunk továbbra is egy­más tiszteletén és megértésén alapul, gyermekeinkről kö­zösen gondoskodunk" - szól a szűkszavú közlemény az egyelőre még házaspártól. ■ Figyelemzavar szünidőben adhd Szakértői segítséggel sokra vihetik a hiperaktív gyerekek A figyelemzavarral küzdő, hiperaktív gyerekek köztu­dottan nehezebben boldogul­nak az oktatásban, de már az is bebizonyosodott, hogy a szünidő kifejezetten veszé­lyes lehet a számukra. Nógrádi László A legtöbbször egyszerűen „rossz gyereknek” elkönyvelt kicsik problémái mögött a leg­több esetben a figyelemzavar és a hiperaktivitás áll, ame­lyet szakszóval ADHD-tünet- együttesnek is neveznek. Ha­zánkban mintegy hetvenezer családot érint a probléma, így érdemes figyelembe venni azt a közelmúltban megjelent ame­rikai tanulmányt, amely az érintett csoportban vizsgálta a fizikai sérülések előfordulá­sának gyakoriságát. Az MTI ál­tal idézett kutatás megállapítá­sai szerint sokkal sűrűbben sé­rülnek meg a figyelemzavaros gyerekek, mint azok, akik nem küzdenek ilyen problémával. Az Egyesült Államokban öt­milliónál is több azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél figyelemzavart diagnosztizál­tak. A viselkedéskutatók azt eddig is tudták, hogy az ilyen gyerekek nehezebben koncent­rálnak bármire is, gyakran túlzottan aktívak, ezért az is­kolai eredményeik is gyengéb­bek. Azonban most az is kide­rült, hogy azoknál a gyerekek­nél, akiknél a figyelemzavar tüneteinek kilencven százalé­ka jelen volt, kétszer gyakrab­ban fordultak elő balesetek az előző év során, mint azoknál, \ A hiperaktív gyerekeket gyakran éri különböző sérülés, gyakoriak a törések, ficamok, zúzódások is A szülő és a tanár szerepe is fontos akiknél a tüneteknek csupán tíz százaléka jelentkezett. A sérülések között legna­gyobb arányban a csonttörés fordult elő, de a ficam, a rán­dulás, a vágás és a horzsolás is gyakorinak számított - állapí­tották meg a kutatók. Főleg a nyári időszak a ve­szélyes, amikor a gyerekek többet vannak a szabadban, egyedül, ellenőrizetlen, és az is jellemző, hogy a fiúk több­ször sérülnek meg, mint a lá­nyok. Aggasztó a statisztika, amely szerint a tizenegy éves fiúk körében az ilyen sérülé­sek a vezető halálokok közt ta­lálhatók. A figyelemhiányos hiperaktivi- tás-zavar (Attention Deficit Hy­peractivity Disorder** ADHD) ne­urológiai természetű fejlődési rendellenesség, fő tünete a figye­lemzavar, ezt kísérheti hiperakti­vitás, feledékenység, gyenge im- pulzuskontroll. A megítélése vál­tozó, betegségnek, részképesség­zavarnak és néha fogyatékos ál­lapotnak is tekintik. a figyelemzavaros gyerekek nem tudnak a részletekre vagy utasításokra figyelni, a külső ingerek könnyen elvonják a fi­gyelmüket. A hiperaktivitással az jár, hogy szüntelenül mozognak, sokat beszélnek, tü­relmetlenek. FONTOS UGYANAKKOR, hogy ez általában jó képességű, kreatív gyerekeket érint, de akadályozza lehetőségeik kibontakoztatását. gyanú esetén szükséges, hogy pszichológus vizsgálja ki a gye­reket, és a szülők, oktatók együt­tesen fordítsák a lehető legna­gyobb figyelmet a fejlődésére. A szabályok, korlátok és motivá­ciók rendszerének kidolgozása és pontos követése segíti a gyere­keket, akikből kreatív munkát végző, kitartó és sikeres felnőttek is lehetnek. Magyarórán a tanító néni Józsikát korholja:- Józsika, a kutyádról írt fogalmazásod szó szerint ugyanaz, mint a testvéredé.- Igen, tanító néni, mert a kutya is ugyanaz. ■ Az ausztrál bemegy a kocs­mába, s maga mögött lán­con vezet egy krokodilt. Megkérdezi a csapostól:- Úriembereket kiszolgál­nak?- Természetesen!- Akkor kérek egy pint sört, meg a krokodilnak egy úriembert. ■ A gyerekeket arról kérdi a tanárnő, mivel foglalko­zik a papájuk.- Az én apám ügyvéd! - mondja az első kisgyerek.- Az én apám orvos, em­bereket gyógyít! - mondja a második.- Az én apám meghalt - mondja Pistike.- Ezt sajnálattal hallom - mondja a tanárnő. - És mit csinált, mielőtt meghalt volna?- Először elvörösödött, majd összeseit a szőnyegen... ■ A hitoktató a gyerekekkel szeretné megértetni azt, hogy mi a csoda.- Például földrengés van, valakire rádőlnek a tízeme­letes ház falai, és ő mégis épségben bújik ki a romok közül: az mi?- Az véletlen - jön a válasz.- Jó, de ha másodszor is rá­omolnak a falak, és ő még most sem sérül meg?- Nagy mázli.- És ha harmadszor is ugyanez történik, akkor az micsoda?- Megszokás. Visszaesett a vendégforgalom országos spórolás A tenger még így is vonzóbb a Balatonnál Lenyelte az injekciós tű egy részét a fogorvosnál A belföldi vendégek adták a teljes forgalom felét az év el­ső részében a kereskedelmi szálláshelyeken, és kismérték­ben csökkent a vendégszám és a vendégéjszakáké is az egy év­vel ezelőttihez képest a Közpon­ti Statisztikai Hivatal legfris­sebb adatai szerint. Az is sokat elárul, hogy a vendégforgalom visszaesése Magyarország ki­lenc turisztikai régiójából hetet érint. Szakértők szerint tovább ront a nyári értékeken, hogy a futball-Eb és az olimpia is a fo­telhez szögezte a családokat. A nyári Balatonról például az a visszajelzés, hogy bár sokan választották, azért nem volt tumultus. Az utasok jó része, összehasonlítva a balatoni 3-4 csillagos szállodák kínálatát, sokszor inkább a horvát tenger­part mellett dönt. Teljes költés­ben a tengerparti tartózkodás drágább, ám a vonzereje na­gyobb - sokan úgy spórolnak, hogy egy hét helyett csak 5-6 éjszakát foglalnak. ■ Szó szerint eltűnt az injekciós tű egy része egy hetvenéves páciens szájában a fogorvosi székben: a bácsi lenyelte. Az in­cidens a romániai Slobozia Co- nachi településen történt. „Nyálas volt a kesztyű, ami­kor a páciens kicsit megmoz­dította a fejét, az injekciós tű markolata kiszakadt, ráesett a nyelvére, ő pedig egy reflex­szerű mozdulattal lenyelte”, szá­molt be az eseményről dr. Ale­xandra Iacob. Az orvos azonnal hívta a mentőket, aztán a sebé­szeten bukkantak rá a lenyelt alkatrészre. Műtét nem volt, két nappal az incidens után a beteg­ből természetes úton távozott az orvosi eszköz. ■ énekes házaspár )óra és Bereczki Zoltán külön utakon Optimista afrikai országok jövőkép Hazánk a tíz legpesszimistább nemzet között van Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán - már csak a színpadon vannak együtt Tízből több mint négy görög tekint negatívan a jövőbe, és ezzel az aránnyal Görögország minősül a legpesszimistább ál­lamnak a Gallup nemzetközi felmérése szerint. Magyaror­szág a 148 vizsgált állam közül a tíz legpesszimistább között szerepel. A kérdés az volt, a kö­vetkező években jobb vagy rosz- szabb irányba változik-e az élet. Az adatok nem festenek túl vidám képet: Európában átla­gosan 36, világszerte 66 szá­zalék minősül optimistának. A felmérés szerint Görögor­szág a világ legpesszimistább országa, ahol a megkérdezet­tek 42 százaléka számít ar­ra, hogy élete a következő öt évben rosszabb lesz, mint je­lenleg. Görögországon kívül Szíriában, Csehországban és Portugáliában haladja meg a 30 százalékot a pesszimisták ■ Csehországban, Japán­ban, Portugáliában, Szlovéniában sem látják rózsásan a jövőt aránya, míg Japánban és Szlovéniában éppen 30 szá­zalékot mértek a kutatók. Hazánk Szingapúr, Mauritius és Ciprus társaságában a tíz legrosszabb mutatójú állam kö­zé tartozik. Míg az utóbbi két or­szágban 25, Szingapúr esetében pedig 26, addig Magyarországon az emberek 28 százaléka számít arra, hogy a következő öt év­ben rosszabbul fog élni. Az adatok szerint a magyaroknak 34 százaléka optimista, ennyien számítanak egyértelműen ja­vulásra a következő években. Európában a legoptimistáb­bak a litvánok 60, a lettek 53, az észtek 51, a britek 45 szá­zalékos pozitív várakozással.' Érdekesség, hogy azok az orszá­gok a legoptimistábbak, amelyek a lekérdezés idejében a legrosz- szabb értékelést adták aktuális életükről. Az afrikai övezet or­szágai, így Togo, Benin, Bots­wana, Ruanda lakosai mind 90 százalék fölötti arányban bíznak a jobb jövőben. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom