Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-13 / 189. szám

3 2012. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Csak petiteken jár farmerban hivatali élet Bori már idehaza is gyakran beszél az időjárásról Szathmáry Borbála szerint néha képtelenségnek tűnik Londonban élni Magyar csak magyarnak szurkolhat Útalap készül a támogatásból ÖSSZESEN több mint 3,5 mil­liárd forint támogatást ítélt meg 837 településnek a Bel­ügyminisztérium az önkor­mányzati felzárkóztatási tá­mogatás keretéből. Jászkisér ebből összesen 11 millió Ft támogatást nyert. Ebből a te­lepülés észak-nyugati részén található útjainak (Kinizsi, Nyúl és Tompa M. utcák) út­alap készítéséhez szükséges anyagszükségletének meg­vásárlása és útalap készítése valósul meg. ■ T. A. Elment a legidősebb szakmabeli elhunyt Farkas László, aranykoszorús férfi-női fodrász, a jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör legöregebb tagja. A mester 12 éves kora óta- 78 éven át - gyakorolta szakmáját 90 éves koráig, az elmúlt évig, bejelentett adófizetőként. ■ T. A. Országos versenyen ért el szép eredményt NEGYEDIK HELYEZÉST ért el kategóriájában Fodor István Ferenc a jászapáti könyvtár rejtvényfejtő klubjának jász­jákóhalmi tagja a martfűi országos versenyen. A hibát­lan megfejtés mellett a leadás sorrendje döntött. ■ T. A. Erdélyi gyerekek nyaralnak nálunk az erdélyi Dévai Szent Fe­renc Alapítványtól érkeztek gyermekek Pest megyébe. A diákok ceglédi és tápiósze- lei családoknál laknak - írta az Orientpress.hu. A fiatalok- 45-en - főként a gyergyó- szentmiklósi és a parajdi ott­honokból jöttek. ■ T. A. HIRDETÉS BETŰTOTÓ FOLYTATÓDIK A VADÁSZAT, NE HAGYJON KI EGYET SEM! Végre hazajöhettem egy ki­csit az őrültek házából! - só­hajt fel a szolnoki Szathmáry Borbála, majd leül mellém. Ruhája, mozdulatai letisztult eleganciáról tanúskodnak. Londonból érkezett szabad­ságra haza nemrégiben, két napja még az ottani kormányhivatalban védte az angol fogyasztók érdekeit. Joó Zsuzsa- London olyan, mint egy túl­zsúfolt méhkas, a tízmillió em­ber reggeltől estig hömpölyög a város utcáin, a szűk és kicsi metrókban. Néha arra gondo­lok, képtelenség itt élni. De mégiscsak lehet, sőt, az ango­lok viszonylag türelmesen is viselik az ezzel járó megpró­báltatásokat! - mondja a fiatal nő, majd elmeséli, ha késik egy vonat, az ottaniak nem kiabál­nak, nem szidják a rendszert, de még a mozdonyvezető anyu­■ London előnye a sokszínűsége és a beilleszkedés könnyebbsége. káját sem, inkább előveszik a híres fanyar angol humoru­kat. Bori az angol versenyhi­vatalban közgazdasági tanács­adóként dolgozik, ő minden nap 50 perces utat kénytelen meg­tenni a munkahelyéig. - És fő­leg gyalog, az utóbbi egy évben | ettől egészen kicombosodtam! §- neveti el magát. Kérdésem- J re, hogy a nagy távolságokat J hivatali kiskosztümben meg £ tűsarkúban gyűri-e le, Bori el­mondja, ő aztán nem veszi fel a 10 centis tűsarkút!- Szerencsére nem merevek az öltözködési elvárások a mun­kahelyen, pénteken például még a farmer is engedélyezett, az a lazulós nap! - feleli, majd hozzáteszi, a londoni nők be­vett szokása, hogy reggelente a méregdrága elegáns ruhához sportcipőt vesznek fel, a magas sarkút pedig beteszik a táská­jukba, azt csak épületen belül viselik.- Nos, ebben nem fogom kö­vetni az angol hagyományokát, az biztos! Sőt, a kintiek ebédelé- si szokását sem veszem át! magyarnak lenni Angliában az olimpia idején, egy kicsit meghasonlott érzés. Kinek szur­koljon az ember? - Természete­sen a magyaroknak! - vágja rá az egykori vargás diák, Szath­máry Borbála. - A világverseny ideje alatt az egyik kocsmában külön magyar szurkolói klub alakult. Persze, hogy én is tagja voltam! Még lángost is sütöt­tünk. Ha egy versenyszámban nem indult magyar, akkor az angoloknak szurkoltam ­meséli Bori, akinek persze a hi­vatali munka mellett a kikap­csolódásra is jut ideje. - Este számos szórakozóhelyen lehet a gőzt kiereszteni. Akik napköz­ben kosztümben jártak,'szigorú arckifejezéssel, azok éjjel erős sminkkel, miniszoknyában, ki­vágott blúzban kelletik magukat - mosolyog Bori, aki pedig már sok mindent látott fiatal kora ellenére, hiszen dolgozott és ta­nult Barcelonában, Brüsszelben és természetesen Budapesten is. Kérdő tekintetemre elárul­ja, hogy Londonban hiába van ebédszünet, az nem olyan, mint nálunk, a dolgozók ugyanis fel sem állnak a gép mellől, a vá­sárolt vagy otthonról hozott szendvicseket, chipseket a he­lyükön rágcsálják el.- Valahogy az egész város erre van berendezve: szend­vicsboltok és egy-két talponálló várja csak a londoniakat. Meg­fogadtam, forradalmat indítok és megmutatom a kollégák­nak, máshogy is lehet étkezni!- mosolyog. Hogy ez sikerül-e Borinak, igencsak kérdéses, a szigetország lakói ugyanis cseppet sem hajlíthatok és si- mulékonyak.- Udvariasak, de hiányzik belőlük az őszinte érdeklődés­magyarázza a lány. - Legin­kább az időjárásról beszélnek meg a tévéműsorokról, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Komolyan mondom, el kel­lett kezdenem tévét nézni, hogy be tudjak kapcsolódni a társal­gásukba. Lassan kezdek profi­vá válni a „beszéljünk egy jó­ízűt a semmiről” témában, csak arra kell vigyáznom, itthon ezt ne alkalmazzam! - nevet rám. A brit kormányzati szer­veknél hisznek a sokszínűség erejében, ezért is vállalhatott munkát a tehetséges, képzett, angolul kiválóan beszélő ma­gyar lány a versenyhivatalnál.- Több olasz, spanyol, ázsiai kollégám is van. Itt az sem nem probléma, ha valaki zsidó, mu­zulmán vagy homoszexuális. London előnye a sokszínűsége és a beilleszkedés könnyebbsé­ge. De ki tudja, lehet, hogy ez lesz a város későbbi problémája is majdan? - gondolkodik han­gosan Bori, aki elárulja, remek dolog kint dolgozni és élni, de megfizeti az árát is:- Minden nap áldozatot ho­zok. Mert bármennyire is be­fogadó London, én mégis ide­gen leszek a szigetországban. Hiányzik a család, a barátok, jó érzés, hogy tudok kötődni hozzájuk. És hát... - bocsánatot kérek a gazdáktól -, de kifeje­zetten örülök, hogy itthon vég­re jó idő van és nem esik az eső, nem úgy, mint odakint. Na tes­sék, már megint az időjárásról beszélek, úgy tűnik, túl jól si­került a beilleszkedésem oda­kint... - neveti el magát. Csak ülünk a pádon látszott a palin, hogy ideges. Zömök ember volt, fel-alá járkált, s a telefon­jába beszélt. Valakivel nagy vitája volt. Nő lehetett a másik készüléknél, mert a fickó igyekezett vissza­fogni magát. Nem volt kér­dés azonban, hogy nehezen megy neki. Nem maradt azért úriember, s ahogy dü­hösen lépkedett, a feje vörö- södött. Mint azokban a régi kabarétréfákban, amikor a hivatalnok az értetlentől próbál kicsikarni valamit. Izzadt, néha fújtatott, ingje egyre inkább összegyűrő­dött. Kicsit teátrálisnak is tűnt, ahogy hergeli magát. egyszer aztán taktikát váltott: leült, s higgadtan kezdett beszélni. Akkor azonban már mindegy volt. Vihar előtti csend. A robba­nást egy másik férfi hozta el. Ő hátizsákkal jött, kevés­bé volt konszolidált. Koszos rövidnadrágját tegnapelőtti foltok mintázták, arca vö­röslőit, de nem a méregtől, hanem a naptól. Végtelen nyugodtsággal lépdelt, kezé­ben az alufóliába csomagolt szendviccsel. Nem tudni miért, de a dühös mellet­ti helyet szúrta ki. Odaült a padra. a telefonáló eltartotta szájától a készüléket, szeme kikerekedett. A vihar eljött, üvöltve. „Nem látod, hogy itt vagyok?” - ordította. Nem csak a hátizsákosnak, az egész világnak. Amaz lenyelte a falatot, s minden­féle indulat nélkül, végtelen nyugalommal válaszolt: „de hát ez egy pad.” a haragos felpattant, el- viharzott. Órákkal később gondolt vissza csak a törté­netre. A teljesen lényegtelen vitára, a fölösleges dühre, s az üvöltésre. „Ez egy pad”- mormogta maga elé, belát­va: a szendvicset majszoló- nak volt igaza. Pofonegysze­rű minden. Elmosolyodott, s tovább mormogott. „Ez egy pad. Ez meg egy élet.” Honfoglaláskori időutazás Bugacon találkozó Huszonnégy nemzet képviselői jöttek el az idei Kurultajra Jelentős felújítás kezdődött a 1 / ijitas kórházban A honfoglalás korát idézték fel a hét végén Bugacon megrende­zett, immár negyedik Kurultá- jon. A jelképes időutazáson hu­szonnégy nép hagyományőrzőit ismerhette meg az érdeklődő közönség. A Kurultajt - a hun és a türk rokontudatú népek törzsi gyű­lését - Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye­ként tartják számon. Az első magyarországi Kurultajt 2008- ban, Bösztörpusztán rendezték. Főszervezője a Magyar-Túrán Alapítvány, melynek elnöke Bíró András Zsolt, antropoló- gus-humánbiológus. A ren­dezvény fővédnöke ezúttal is Lezsák Sándor, az Országgyű­Lovon érzik igazán jól magukat a Kurultaj résztvevői lés alelnöke volt. Megnyitó be­szédében köszöntötte azokat a hagyományőrzőket, lovasokat, harcosokat, kézműveseket, tán­cosokat, zenészeket, régésze­ket, történészeket, akiket nem tévesztenek meg a hamis dog­mák, féligazságok. Hozzátette: megállíthatatlan az a történelmi folyamat, melynek hatására a hun rokontudatú népek egymás iránti érdeklődése, kapcsolata, együvétartozása megerősöd­het. Bejelentette: a Kelet- és Kö- zép-Európa kutatásért és kép­zésért elnevezésű alapítvány egymillió forinttal járul hozzá a Budapestre tervezett, hun nagy­király, Attila emlékművének megvalósításához. ■ takarékos Megkezdődött a Szolnoki MÁV Kórház átfogó energetikai rekonstrukciója. A munkálatokat úgy végzik el, hogy mindeközben a betegek el­látása folyamatos és zavartalan. A beruházás két elemből áll, az egyik az épületeket érinti. Korszerűsítik a fűtést, kicse­rélik a nyílászárókat, szigete­lik a födémeket, valamint fel­újítják a műtő légtechnikai és a konyha gépészeti berendezé­seit. Ugyanakkor - ha minden jól megy -, néhány napon belül elkezdődik a termálkút fúrása - írta a szolnoktv.hu. A feltörő meleg vizet azonban nem csak fűtésre kívánja hasznosítani az intézmény. Dr. Rudner Er­vin főigazgató-főorvos elmodta, hogy a „mozgásszervi szak­kórházi funkciónkhoz most már csak a vizes kezelések, a hidroterápiás kezelési lehe­tőségek hiányoznak. Ezáltal, hogy itt a geotermikus hőt ki fogjuk emelni, azt hasznosítjuk energetikai célra, a gyógyásza­ti célú hasznosítása is elérhető közelségbe fog kerülni és ak­kor lesz komplett a MÁV Kór­ház mozgásszervi, szakkórházi funkciója.” Az év végéig tartó munkálatokat úgy oldják meg, hogy az évente hatezer fekvő-, és mintegy kétszázezer járó­beteget fogadó intézményben az ellátás zavartalan és folya­matos legyen. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom