Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-06 / 157. szám

6 GAZDASAG 2012. JÚLIUS 6., PÉNTEK Eltűnő pénzkiadó gepek pénzforgalom Sorra szerelik le az automatáikat a bankok Bankjegykiadó automaták FORRÁS: MNB Egyre többet vásárolunk bankkártyával, ezért kevesebbszer használjuk a pénzkiadó automatákat HÍRSÁV Kivárás jellemzi a kkv-szektort tovább javultak a máso­dik negyedévben a magyar kis- és középvállalati szektor várakozásai, a cégvezetők nagy része ugyanakkor még így sem vár a következő hat hónapban jelentős válto­zást, továbbra is elsősorban a kivárás jellemzi a cége­ket - derül ki az OTP KKV Konjunktúra Index 2012 má­sodik negyedévi eredményé­ből, amelyet a Policy Agenda készített 700 cégvezető meg­kérdezésével. A kereskedők üdvözlik Orbán akciótervét szakértők szerint a keres­kedelemben a költségek közül a bér a legnagyobb, így számukra különösen előnyös lehet a kormány­fő által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi intézke­déscsomag. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az intézkedéscsomag munkahelyeket menthet meg, és az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán szerint is „lekerülhet­nek a napirendről” a terve­zett elbocsátások. Uniós agrárreform: szinten maradunk Magyarország helyzete az unió Közös Agrárpolitikájá­nak (KAP) reformfolyama­tában 2014 és 2020 között lényegében nem változik a közvetlen támogatásokat tekintve - mondta Czerván György államtitkár. A for­rásokat a tervek szerint a jövő évi nominálértéken fagyasztják be. A KAP-költ- ségvetés a következő uniós költségvetési időszakra 386,9 milliárd euró. Czerván György VM-államtitkár Pontosan 100 bankjegykiadó automatával kevesebbet üze­meltet a Világgazdaságnak válaszoló 13 kereskedelmi bank, mint fél évvel koráb­ban. A pénzkiadó készü­lékek száma már tavaly is elsősorban a takarékszövet­kezetek fejlesztései miatt emelkedett. Giczi József Az utóbbi három évben le­lassult, majd tavaly megállt a bankjegykiadó automaták te­lepítése Magyarországon. Jú­niusban 100 pénzkiadó készü­lékkel működtetett kevesebbet a lapunk által megkérdezett 13 bank, mint az előző év végén. Ha a TakarékPontok 21 géppel bővülő hálózatát is figyelem­be vesszük, akkor is 79 géppel kevesebbet működtetnek most, mint fél évvel korábban. A pénzkiadó automaták szá­mának csökkenését regiszt­rálta a Magyar Nemzeti Bank is. Az intézmény honlapján a pénzforgalmi adatok között a chipmigrációról közzétett számok alapján, június végén 4830 bankjegykiadó működött; ami 121-gyel kevesebb a hat hónappal korábban regisztrált­nál. Ez az adat - bár az összes hitelintézettől származik ­ugyanúgy önbevallás alapján készült, mint lapunk össze­állítása. Az ellenőrzött adat nyilvánosságra hozataláig még várni kell. A fél év során a legtöbb, 40 pénzkiadó automatát az Ers­te bank szerelte le. A második legnagyobb hálózatszűkítést 25 gép leszerelésével az OTP Bank hajtotta végre. A har­madik legjelentősebb, 18 auto­matát érintő visszafejlesztés a K&H Banknál történt. Az MKB Bank 8, az FHB Bank 6, a CIB Bank 3, a TakarékBank 1 gép­pel működtet kevesebbet, mint fél évvel korábban. A Takarék- Pont hálózata 21, a Citibanké 1 automatával bővült. így az előző év végén a leg­több, 2023 bankjegykiadó gépe az OTP Banknak volt. A máso­dik legnagyobb, 1006 tagú há­lózatot a TakarékPont üzemel­tette. A K&H Bank 431, az Erste Bank 429, a CIB Bank 183, a Raiffeisen Bank 139, a Buda­pest Bank 123 pénzkiadó auto­matával szolgálta ki ügyfeleit. Már tavaly elsősorban a ta­karékszövetkezetek fejlesztései miatt emelkedett a pénzkiadó gépek száma. Akkor a takaré­koknál 217, a lapunknak vála­szoló kereskedelmi bankoknál azonban csak 35-tel nőtt az automaták száma. A bővülés kis mértéke azzal magyarázha­tó, hogy a K&H Bank és a CIB bank 25-25 géppel szűkítet­te hálózatát. Emellett az FHB Bank magába olvasztotta az 50 automatát működtető Allianz Bankot, ám az év végén csak 35-tel több gépe üzemelt. Az automaták telepítése azért torpant meg, mert a vál­ság miatt leszűkült hitelezési lehetőségek, a pénzügyi szol­gáltatókra kivetett különadó és a végtörlesztés okán a bankok többsége veszteségessé vált. Ezért azok a pénzkiadó készü­lékeknél is nagyobb mértékben csökkentették fiókjaik és alkal­mazottaik számát. A bankok azonban akár úgy is spórolhattak volna, hogy na­gyobb szerepet szánnak az au­tomatáknak. Erre viszont azért nincs, illetve nem is volt lehe­tőségük, mert a bankkártyás forgalom a készpénzfelvételről folyamatosan a vásárlásokra terelődik át. Nagy a fluktuáció a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban A nemzeti Fejlesztési Minisz­tériumból (NFM) megalaku­lása óta egy miniszter, három államtitkár és hét helyettes államtitkár távozott, ezen kí­vül pedig megszűnt 32 főosz­tályvezetői jogviszony is - írja a tárcától származó informá­ciók alapján a hvg.hu. 20Í1 második felében összesen 116 fő távozott a minisztériumból, 2012 eleje óta pedig több mint 80-an. Vízkelety Mariann köz- igazgatási államtitkár június végén jelentette be távozását, a szakember pályafutását a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyetteseként folytatja, ahol az új KSH-törvény előké­szítése lesz a feladata. Június elején mondott fel Molnár Ág­nes fejlesztéspolitikai koordi­nációért felelős államtitkár, aki immár a Miniszterelnöki Hivatalban felügyeli az uniós pénzek elosztását. ■ Több mint százan távoztak, megszűnt 32 főosztályvezetői poszt. Nyerges Attila időközben főtanácsadó lett. Az elmúlt fél évben távozott a minisztériumból Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért, valamint Kovács Tamás EU- és nemzetközi kapcsolatokért fe­lelős helyettes államtitkár is, utóbbi a Külügyminisztérium kötelékében, brüsszeli nagykö­vetként folytatja. A két politi­kus posztja azóta is betöltetlen az NFM-nél - igaz, a feladatkö­röket a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium részben átvette. Lecserélődött a klíma- és energiaügyekért felelős állam- titkárság vezetése is: Bencsik János államtitkár távozott, Olajos Péter zöldgazdaság-fej- lesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárral és Feiler Józseffel, a klímaosz­tály vezetőjével együtt. Ben­csik János utódja Kovács Pál, a korábbi energetikai helyettes államtitkár lett. Feiler József sem egyedül távozott: a klíma­osztályon 20-25 embernek mondtak fel. Az NFM-ben kapott feladatot időközben politikai főtanács­adóként Nyerges Attila, a többek között a Közgép elnö­keként is ismert Nyerges Zsolt testvére. ■ A nagyobb hálózatok pénzkiadó automatái (az időszak végén) Bank 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012* OTP Bank 1402 1504 1899 1990 1987 1987 1995 2028 2 003 TakarékPont** 377 456 547 628 715 766 803 985 1006 K&H Bank 269 296 326 372 416 453 474 449 431 Erste Bank 332 368 384 389 388 397 405 469 429 CIB Bank 58 77 108 134 228 221 211 186 183 Raiffeisen Bank 76 106 132 150 174 147 147 139 139 Budapest Bank 90 102 118 139 147 128 123 123 123 MKB Bank 53 61 77 84 93 98 99 100 92 FHB Bank 0 0 0 0 1 18 20 55 49 Citibank 19 21 22 23 25 30 29 37 38 KDB Bank 5 5 6 10 11 11 11 12 12 TakarékBank 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Allianz Bank 0 0 0 9 36 50 50 0 0 Inter-Európa Bank 30 32 36 39 0 0 0 0 0 Összesen 2 712 3029 3 656 3968 4222 4307 4 368 4 585 4 506 TakarékPontok nélkül 2335 2 573 3109 3340 3 507 3 541 3 565 3600 3500 * JÚNIUS VÉGÉN '* 2008-TÓL MŰKÖDIK HÁLÓZATKÉNT FORRÁS: CÉGKÖZLÉS Mégis kényszemyugdíjazhatják az egészségügyieket is spórolás Állami alkalmazottak lettek, ennek ihatják a levét - Az orvosok és ápolók tizede, tízezer ember elmúlt hatvan A kórházigazgatók esetében fe­jet hajtott a kormány kényszer­nyugdíjazási szándéka előtt az Egészségügyi Államtitkárság. Az igazgatói pályázatokon ugyanis egyetlen 62 éves vagy ahhoz közeli korú aspiránst sem hoztak ki nyertesnek. An­nak ellenére, hogy a néhány nappal ezelőtt kiszivárgott lis­tán még számos ilyen név sze­repelt. Végül a 35 meghirdetett főigazgatói álláshelyből 11-ben eredménytelennek nyilvánítot­ták a pályázatokat, amiket 30 napon belül újra kiírnak majd. Az Egészségügyi Államtit­kárságtól lapzártánkig nem kaptunk választ arra, vajon a gazdasági igazgatók esetében hasonlóan járnak-e majd el, illetve hogy hol tartanak az egyeztetések az egészségügyi­ek esetleges mentességéről a kényszernyugdíjazás alól. Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter néhány hete jelentette be, hogy a 62 év fe­letti állami alkalmazottakra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást. Szócska Miklós egészségügyi állam­titkár mentességért folyamo­dott a kormányhoz, mondván: „Az egészségügyi ágazatban a humánerőforrás-krízishelyzet­re tekintettel ez az intézkedés nem megvalósítható”. A statisztikák szerint akár ösz- sze is omolhat az egészségügy, Egészségügyi dolgozók életkor szerinti megoszlása-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60­■ Orvosok ■ Szakdolgozók VG-GRAF1KA FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL ha nyugdíjba küldenek min­den 62 év feletti dolgozót. Az orvosok és ápolók csaknem 10 százaléka, több mint tízezer ember elmúlt ugyanis már 60 éves. Miközben az orvosok átlag- életkora csökkenő tendenciát mutat - 2009-ről 2010-re 50,1 évről 49,6 évre csökkent - ad­dig a legnépesebb korcsoport egyre idősebb. 2009-ben az 50-54-es korosztály tagjai közül dolgoztak a legtöbben gyógyítóként, 2010-re már az 55-59 évesek vették át a ve­zetést. Az Egészségügyi Enge­délyezési Hivatal (EEKH) ada­tai egyértelművé teszik, hogy ennél is nagyobb problémát jelent a középkorú, 40-54 éves orvosok fogyása, ami az emlí­tett két év viszonylatában több mint tíz százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy - vélhetően első­sorban az elvándorlás miatt - egyre kevesebben vannak azok, akik az idősektől átve­hetnék a praxisokat. Az EEKH statisztikái szerint óvatos a Magyar Kórházszövet­ség elnökének becslése, amely szerint „ha 62 éves kornál húz­zák meg a korhatárt, akkor ötezer orvost veszítenének el egyik pillanatról a másikra”. Rácz Jenő szerint ha a kormány ragaszkodik az elhatározásá­hoz, az működésképtelenséget eredményezne. ■ H. É. 4 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom