Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-27 / 175. szám

4 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 2012. JÚLIUS 27., PÉNTEK Évfordulót ünnepelt a nyugdíjasklub ÜNNEPELTEK ÁZ MSZOSZ Nyugdíjas Klub a közelmúlt­ban ünnepelte megalakulá­suk húszéves évfordulóját. A meghívott vendégek közül a rendezvényt megtisztelte Deák Jánosné, a Szolnok Vá­rosi Klubok és Nyugdíjsok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, vala­mint Radócz Zoltán, a VOKE ■ A jelenlévők hangulatos műsor részesei lehettek, köszönet a szervezőknek érte! Művelődési Központ képvi­selője. A klubvezető ünnepi köszöntője kapcsán megem­lékezett az alapító- és régi tagokról, részükre emlék­lapot és ajándékot adott át. A városi egyesület részéről a klubvezető is emléklapot és szerény ajándékot vehetett át. Ezt követően a jelenlévők hangulatos műsor részesei lehettek, melyet a Szépko- rúak Nyugdíjas Klub és Béke Nyugdíjas Klub, valamint az MSZOSZ Nyugdíjas Klub tag­jai adtak elő. A rendezvény vacsorával és zenés szórako­zással zárult. Sándorné Erdei Jolán, Szolnok Az Hiúság járta át lelkűket a látogatás végén látogatóban A Tószegi Szép- korúak meghívtak minket, 7. számú utókezelő napközis időseket vendégségbe a közel­múltban, ahol sok szépet és jót láttunk. Nagyon nagy sze­retettel láttak minket. Annyi szeretetet, kedvességet ritkán kapunk, főleg az utcai közleke­dés során. A vezetőségtől kezd­ve mindenki mindent megtett, hogy jól érezzük magunkat. Aranyos nénik csodálatos versekkel készültek nekünk, továbbá a vezetőség régi szép magyar nótákat állított össze nekünk. Látni kellett volna, ahogy a sok idős ember lelké­ben újra ifjan énekelte a nótá­kat. Fantasztikus élmény volt. Köszönjük! Droppa Ferencné ’■r&hh Rendhagyó gyereknap. A bölcsődék 160 éves évfordulója alkalmából nosztalgia-gyermeknapot tartottak a Temető úti bölcsődében, ahol a volt és jelenlegi gondozottak és szüleik vettek részt. Az ugrálóvár, a tűzoltóautó és a rendőrmotor emelte a rendezvény színvonalát. A bölcsőde dolgozói szeret­nék megköszönni a szülők odaadó támogatását, mellyel hozzájárultak a vidám délután hangulatához. A bölcsőde dolgozói A bevételt ajándékcsomagokra fordítják jótékonysági bál Minden ember kötelessége a lemaradókon segíteni Talán minden korosztály a saját korát ítéli leginkább fe­szültnek, veszélyekkel telített­nek, megromlottnak, egyszó­val azt a korszakot, amelyben él. Kevésbé érzi biztonságos­nak az életét, biztosítottnak, utódai jövőjét. Úgy látja, hogy megosztottság, közömbösség, széthúzás jellemzi a társadal­mat. Nincs türelme a társada­lom „lassúbb” változásait meg­várni. Lázad: rohanó, alakuló világban, társadalmunkban. Kötelességünk a lemaradókon segítenünk! Minden negatív érzés, amely az emberi életet egyrészt beárnyékolja, más­részt sokakat arra ösztönöz, hogy „más” helytelen esz­méknek, hitnek adjon utat, az mind zsákutcába torkollik. Fo­gadd el és hidd: Isten megaján­dékozott minket megbocsá­tással, szeretettel. Hitet adott és segítséget a szenvedőknek, ami azóta is szilárdan állja az idők „tévhitek” ostromát. A kö­zelmúltban olyan Karitasz-bá- lon vehettünk részt, amelynek bevételét a gondozottak kará­csonyi ajándékcsomagja igé­nyesebb tartalmára, élelemre fordítanak. Köszönet minden szervezőnek. A Szent Erzsé­bet Karitász Szervezet vezető­jének, Szalontai Lászlónénak, Markót Józsefnek, a Katolikus Népkör vezetőjének, Menyhárt József főesperes úrnak, akik­nek a közreműködésével a bál lezajlott. Bangó János, Törökszentmiklós Baleset árnyékolta be a kirándulást barangolás A szépkorúak a Tiszakürti Arborétumban sétáltak A szolnoki Damjanich Mú­zeum Baráti Köre negyvenkét fővel kirándulást szervezett a közelmúltban. Először Martfű­re mentünk, ahol József atya, plébános fogadott bennünket. Mesélt a város múltjáról, jele­néről. Megnéztük a Szt Tamás katolikus templomot, melynek építésében szerepet játszott az ő tevékeny aktivitása is. Ezután átutaztunk Tiszaföldvárra. Itt is kalauzolt az atya minket. Megálltunk a templom mellet­ti emlékműnél, mely a tudós, pap Somogyi Károly, Tiszaföld- vár szülöttének van szentelve. A katolikus templomba is be­mentünk, mely több mint száz éves. Azután a tiszazugi föld­rajzi múzeum gazdag anyagát néztük meg múzeológus veze­tésével. A múzeum udvarán a nyitott foglalkoztatóban finom ebédet ettünk. Utunk követke­ző állomása a Tiszakürti Arbo­rétum volt. Az olasz származá­sú Bolza családnak köszönhető az 1800-as években kezdték meg a világ minden tájából származó növények telepíté­sét. Ma több mint kilencszáz faj található az arborétumban. 1971-ben lett természetvédelmi terület. Nagy sétát tettünk a csodálatos környezetben, szak­szerű vezetéssel. A hosszú séta után mindenkinek jólesett a borkóstoló. Hazafelé jövet nem volt zökkenőmentes az utunk. Buszunk ütközött egy szabály­talanul közlekedő személyautó­val és az árokban landoltunk. Szerencsére senki nem sérült meg a buszon. Az ütközés sem tudta a szép, élménydús napun­kat beárnyékolni. Almási Józsefné, Szolnok Utcát neveztek el a kiváló professzorról a tüdőkórház melletti körutat a Zagyva-hídtói a Városmajor utcáig dr. Sebestény Gyula se­bész professzorról, a magyar mellkassebészet alapítójáról nevezték el, aki e szakterü­letet egyetemi és nemzetközi rangra emelte. Sajnos nevét sorra pontatlanul dr. Sebes­tyén Gyula utcának mondják a szolnokiak. Sőt, telefonköny­vekben, utcanévlexikonokban és -táblákon, szolnoki térké­peken helytelenül így is írják. Sebestény professzor tanítvá­nya az a dr. Dávid Tivadar, aki a szolnoki Tüdőkórház tüdő­sebészeti osztályának megte­remtője volt. (Később az 1956- os forradalom után külföldre menekült). Sebestény profesz- szor támogatásának köszön­hetően, dr. Dávid Tivadar fő­orvos és az őt követő dr. Mécs János főorvos kiemelkedő szerepet vállalt megyénkben, a népbetegségnek számító tű- dőbaj sebészi gyógyításában. Tisztelegve a nagy magyar tüdősebész, dr. Sebestény Gyula emléke előtt, annak idején Mécs főorvos javasolta, hogy ezt az útszakaszt róla ne­vezzék el. 1966. április 30-án a Mellkassebész-Radiológus és Tüdőgyógyász Társaság közös tudományos ülést ren­dezett abból az alkalomból, hogy a város hozzájárult a névadáshoz. A konferencia üléselnöke dr. Rubányi Pál sebész professzor, az ünnepi szónok dr. Szűts István egye­temi docens és a névadótábla átadója Kapás Rezső szolnoki tanácselnök volt. Sebestény professzor emléke előtt mi is fejet hajtunk és tiszteljük meg azzal is, hogy nevét helyesen írjuk. Dr. Nemes András, Szolnok Dr. Sebestény Gyula (1887-1954) A levelekből válogatunk. A ki­választott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondani­valójának tiszteletben tartásá­val - szerkesztett, rövidített for­mában jelennek meg. Az itt ol­vasható vélemények nem feltét­lenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, ame­lyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Név­telen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztő­ségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@ axelspringer.hu e-mail cím­re, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vé­lemények találhatók még: Szol- jon.hu. Ötven év múlva is igent mondtak esküvő Méltóképpen megünnepelték az aranylakodalmat Napjainkban egyre kevesebb házasság köttetik, abból is egyre több végződik válás­sal, sajnos. Szerencsére még­is vannak olyan emberek, akik erre rácáfolnak, és hűek ötven évvel ezelőtt Isten há­zában tett esküjükhöz, példát mutatva ezzel is a mai nem­zedéknek. A jánoshidai Kobe- la Józsi bácsi és felesége, Ági néni méltóképpen megünne­pelték az aranylakodalmukat a közelmútban. A nagy év­fordulót családtagjaik, bará­taik és jó ismerőseik körében | rendezték meg. A hangulat ä nagyon jó volt, ezúton is na- J gyón sok boldogságot kívá- 1 nunk nekik! A pár a buszos kirándulócsapat által szervezett meglepetéshintón A Zagyva egy szakaszát szeretnék szebbé tenni fejlesztés Kellemesen meg­lepődtem egy telefonhíváson néhány nappal ezelőtt. Egy épí­tész keresett az egyik kft.-től, hogy olvasták a javaslatunkat, miként akarjuk használhatób­bá tenni a Zagyva szolnoki sza­kaszát. Mivel nekik ez tetszett, készítettek egy számítógépes prezentációt számunkra. Egy animációs videofilmen láthat­tam azt, amit három vízépítő mérnök segítségével szövege­sen kidolgoztunk pár évvel ez­előtt. A film még csak két vízte­raszra vonatkozólag készült el, a gyaloghíd és a közúti híd közöt­ti, illetve a közúti híd és vasúti híd közti „horgászparadicsom” látható rajta. Vidra úrék sza­badkoztak, hogy még nem volt idejük a vasúti híd feletti har­madik vízterasszal foglalkoz­niuk, ahol is vízi sportok helye lesz, egy drótköteles vízisípálya és egy nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas evezős­pálya. Amíg csodáltam a filmet, azon járt az eszem, vajon meny­nyi pénzt fognak ezért kérni. Rá is kérdeztem és majd elhűltem, amikor mondták, hogy mind­ezt ingyen készítették az egye­sületünknek. Ha a terv komp­lett lesz, akkor kopogtatunk a döntést hozó szerveknél, hogy minél több minden valósuljon meg elgondolásunkból. És le­gyen még élhetőbb Szolnok! Vass György, Szolnok %■

Next

/
Oldalképek
Tartalom