Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-18 / 167. szám
2012. JÚLIUS 18., SZERDA GAZDASAG 7 Olimpiai rekord a 3D-s tévék piacán bővülés Az áttörést a szemüveg nélküli technológia elterjedése és a folyamatos adások hozhatják meg Újabb lökést adott a hazai 3D tv-értékesítésnek az olimpia, jelenleg már minden harmadik eladott készülékben van ilyen funkció. Az áttörésre azonban még várni kell, ehhez ugyanis folyamatos közvetítésre, és a szemüveg nélküli technológia elterjedésére lenne szükség. Jandó Zoltán Érezhetően növekszik hazánkban is a nagy képernyős háromdimenziós (3D) televíziók iránti kereslet. Míg egy évvel ezelőtt még csak minden tizedik eladott készülék volt ilyen, az idén júniusban a 3D tévék aránya a teljes hazai értékesítésen belül már a 30 százalékot is elérte, az internetes webáru- házakban pedig ennél is nagyobb volt a részesedésük. Az eladások ráadásul szakértők szerint az olimpia közeledésével tovább emelkedhetnek, hiszen a MTV 3D-ben is közvetíti az ötkarikás játékok bizonyos eseményeit, ez pedig számos fogyasztót arra késztethet, hogy a sportesemény előtti hetekre, napokra időzítse vásárlását. A hazai tévépiacot egyébként már a labdarúgó-Euró- pa-bajnokság is felpörgette: júniusban éves összevetésben 3D-arány (3D tévék aránya az összes LCD-panel értékesítésen belül, világszerte, százalék) FORRÁS: NPD DISPLAYSEARCH darabszámban 30, értékben 50 százalékkal nőtt a forgalom. Utóbbi két adat azt jelzi, hogy a vevők már az Eb idején is a A legfrissebb előrejelzések szerint az idén 90 százalékkal több 3D tévét értékesíthetnek világszerte, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly globálisan valamivel több mint 24 millió ilyen készülék talált gazdára, 2012-ben azonban a prognózis 46 millió eladott televíziót valószínűsít. Érdekes módon a piac növekedése Észak-Amerikában kissé később indult meg, mint más régiókban: drágább tévéket keresték, ekkor azonban még nem a 3D volt a legkeresettebb funkció, hiszen a kontinensviadalon csak a döntőt miközben a penetráció Nyu- gat-Európában és Kínában az idén már a 25 százalékot közelítheti, s térségünkben is elérheti a 20 százalékot, addig a tengerentúlon ez az arány év végére mindössze 19 százalék lesz. A következő években azonban Észak-Amerikában is megugorhat az értékesítés, s 2014-re már ez a régió lesz a legfontosabb piaca a gyártóknak. közvetítette m3D csatornáján az MTV Zrt. Bár az m3D 50 napos kísérleti adása az Eb-finálé óta is elérhető, piaci szereplők úgy számolnak, hogy a televíziók értékesítésére elsősorban az ideiglenes csatorna olimpiai közvetítései lehetnek nagy hatással, így a háromdimenziós televíziók eladásai a játékok kezdetének környékén tetőzhetnek. A háromdimenziós piac fejlődése ugyan igen impozáns, az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy a 3D tévék teljes értékesítésen belüli arányának növekedésében komoly szerepet játszott, hogy a gyártók ma már lényegében minden felső-közép kategóriás készülékükbe beépítik ezt a funkciót - hívta fel a figyelmet Várkonyi Balázs, az Extreme Digital ügyvezető igazgatója. A szakember a Világgazdaságnak elmondta: ez egyébként némileg a tv-piacot is átalakította, tavaly óta ugyanis lényegében eltűntek a korábbi értelemben vett középkategóriás tévék. Ennek eredményeként a korábban ilyen készüléket választó vevők - egyébként igen széles - köre kettéosztott, és a vásárlók vagy az olcsóbb termékek mellett döntenek, vagy olyan felső-közép kategóriás tévét vesznek, amelyen már háromdimenziós adást is nézhetnek. Megugró globális értékesítés Magánfogorvosokhoz járnak az adóellenőrök A nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásai szerint csaknem 5000 vállalkozás működik Magyarországon, amely fő tevékenységeként fogászati szolgáltatást jelentett be. Az adóalanyok több mint fele gazdasági társaság. Ezek 2010-ben összesen 428 millió forint társasági adót, míg az egyéni vállalkozói formában működő fogászati szolgáltatók több mint 885 millió forint személyi jövedelemadót vallottak be. Az Opten céginformációs szolgálat az év elején arról számolt be, hogy 2667 olyan cég működik, amely fő tevékenységként fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik. A tavaly leadott beszámolók alapján 65 százalékuk, 1802 rendelő tudott nyereséget elérni 2010-ben. Ezen hivatalos adatokhoz képest igencsak elgondolkodtató Szakonyi Gábor, a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete alelnöke becslése, amely szerint a fogászati kezelésre Magyarországra érkező külföldiek csak tavaly 65-70 milliárd forintot hagytak az egyre népszerűbb hazai rendelőkben. A NAV, mely évek óta végez ellenőrzéseket a fogászati magánszolgáltatók körében, 2011 óta azonban kiemelt figyelmet fordít erre a területre, ezek után valószínűleg még inkább megalapozottnak látja majd döntését. Melyet az alapozott meg, hogy - mint érdeklődésünkre fogalmaztak - az adóelkerülésre vonatkozó kockázatelemzések eredményei, a korábbi ellenőrzési tapasztalatok, a szolgáltatásokat igénybe vevők részéről érkező közérdekű bejelentések - mindinkább indokolttá teszik egyes humán-egészségügyi szolgáltatók, ezen belül a fog- | orvosok ellenőrzését. Tavaly 160 fogászati magánszolgáltatónál jelentek meg adóellenőrök, akik valamilyen beavatkozást igénybe véve élesben vizsgálták elsősorban a számlaadási fegyelmet, de a foglalkoztatást és azt is, hogy a nyilvántartásokat teljes körűen és szabályszerűen vezetik-e. Ha bármelyik területen mulasztást találtak, a helyszíni ellenőrzéseket utólagos adó- ellenőrzés követte. Az eddigi revíziók során NAV-nál azt tapasztalták, hogy leggyakrabban a számlaadásról feledkeznek meg a magánfogorvosok, akik közül sokan előszeretettel foglalkoztatnak be nem jelentett alkalmazottakat is. A bizonylatadás elmulasztása különösen a munkaidő utáni, esti konzultációk során végzett ellenőrzések alkalmával volt jellemző. Az ellenőrzésekkor előfordult olyan eset is, amikor az adózó által benyújtott bevallás j a rendelési napok számához viszonyítva jelentősen kevesebb bevételt tartalmazott. ■ H. É. ■ Ha a helyszíni szemlén mulasztást találnak, akkor jön az utólagos adóellenőrzés. Nincs már 3 millió sertésünk felmérés Tovább fogyhat az állomány a szakértők szerint Hogy lesz így több malac? Még az anyakocák is csak 205-ezren vannak Lélektani mélypontra, 3 millió alá csökkent a hazai sertéslétszám. A KSH állatállományt felmérő jelentéséből kiderül: a pillanatnyi sertéslétszám június elsején már csak 2 millió 913 ezer darab volt, míg egy évvel ezelőtt még 3 millió 142 ezer. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3 és 5,3 millió között változott; 2008 decem- J bere óta 3,5 millió alatti. A ma- § gyár mezőgazdaság mindenkori csúcsévében, 1984-ben még több mint 13 millió volt ez a szám, és a rendszerváltáskor is 10 milliós volt a hazai sertésállomány. Különösen aggasztó, hogy a majdani sertésállomány alapját képező anyakocák száma mindössze 205 ezer volt június elsején, ami egy év alatt 15 ezres létszámcsökkenést jelent. Az állomány döntő részét a gazdasági társaságok adják. Míg az agrárcégek több mint 2,1 millió sertést tartanak, addig az egyéni gazdaságok, családi gazdaságok és őstermelők már csak hozzávetőleg 800 ezret. A kisgazdaságok, családi gazdaságok által tartott állomány évek óta csökken, az ágazat szakértői szerint pillanatnyilag nem sok jele van annak, hogy ez a trend megforduljon, és várhatóan a nagygazdaságok is egyre kevesebb állatot fognak tartani. „Belföldön ma már nem lehet eladni malacot, az összesei exportra: bosnyák, olasz, horvát vevőknek adjuk el” - nyilatkozta lapunknak Raskó György agrár közgazdász. Hozzátette: „a magyar termelők nem vágnak bele a hizlalásba, ez pedig azt jelzi, hogy tovább fog csökkenni az állatállomány. Ez a magas takarmányárak miatt részben érthető is. Különösen aggályos emiatt, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium folyton az egyéni gazdáktól, családi gazdaságoktól várja a sertéstartás felfuttatását, hiszen jól látható, hogy részükről egyáltalán nincs hajlandóság, érdekeltség az állattartásra”. Raskó György hozzátette: „az új földtörvény tovább rontja majd az állatokat még tartó társas gazdálkodások helyzetét, A SZARVASMARHÁK Száma jÚnius 1-jén 733 ezer volt, egy év óta 41 ezerrel nőtt. A tehén- állomány (335 ezer) egy év alatt 8 ezerrel gyarapodott. A tyúkok száma júniusban 35 millió, 3,3 millióval kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A lúdállomány 3,3 millió, 225 ezerrel kevesebb volt, mint taés végső soron lenullázza majd a hazai állattállományt.” „Ez egy rendkívül szomorú hír a húsiparnak” - reagált a sertésállomány csökkenésére lapunknak Éder Tamás. A Hús- szövetség elnöke kifejtette: „ez azt jelenti, hogy a húsfeldolgozók még kevésbé tudják belső forrásból beszerezni az alapanyagot, és még inkább ki vannak téve az importkényszernek. A magyar sertésárak ugyan régóta a német sertésárakhoz igazodtak, ám a legbiztosabb és legközelebbi alapanyagbázis mégiscsak a magyarországi lenne.” ■ B. L. valy, míg a kacsaállomány 4,5 millió volt, vagyis 774 ezerrel zsugorodott egy év alatt. A pulykaállomány még viszonylag tartja magát, több mint 3 millió, ez csak 72 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A juhok száma 18 ezerrel, az anyajuhoké 11 ezerrel volt több a tavaly júniusinál. Több a juh és a marha, minden más kevesebb Bár az olimpia újabb egyszeri lökést adhat az eladásoknak, a 3D piacon a robbanás- szerű növekedéshez, illetve ahhoz, hogy a tévéválasztásnál ez a funkció legyen az elsődleges szempont, ennél több kell - jelezte lapunknak Dreiszker Péter, a Samsung fogyasztási elektronikai divíziójának marketingvezetője. A szakember szerint a területen az hozhatná meg az áttörést, ha elterjedne a szemüveg nélküli technológia, illetve folyamatossá válnának a háromdimenziós adások. Utóbbival egyébként itthon nem állunk rosszul, hazánkon kívül ugyanis világszerte mindössze 11 országban közvetítik 3D-ben az olimpiát, s még az sem kizárt, hogy az m3D hamarosan állandó, 3D tartatommal jelentkező tévécsatornaként üzemelhet. Dreiszker Péter hozzátette: habár ugrásszerű növekedés egyelőre nem is várható, a piac dinamikus bővülése minden bizonnyal így is folytatódik. A 3D tévéket eddig elsősorban a technológiai újdonságok iránt fogékony vásárlók vették, az árak csökkenésével azonban a fogyasztói kör folyamatosan bővül. A Samsungnál ennek megfelelően úgy számolnak, hogy az értékesítés az év hátralevő részében és jövőre is érezhetően emelkedni fog. ASZ: rosszul járt az állam a Múpa szerződésével több ponton közérdeket sértenek a Művészetek Palotája, illetve a felsőoktatási kollégiumok üzemeltetésére kötött szerződések - ezt állapította meg az Állami Számvevő- szék. A projektek úgynevezett PPP-konstrukcióban, magáncégek bevonásával jöttek létre 2004-2005-ben. Az ÁSZ szerint a szerződéseket az állam számára előnytelenül kötötték meg, így viszont nem gazdaságos a közpénzek felhasználása. A Müpa rendelkezésre állási díja és közműköltsége a 2005. évi átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj - 2011. évi átlagárfolyamon - várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent. A felsőoktatás kollégiumberuházási programja keretében a 2004-2011 közötti időszakban 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt - ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója - valósult meg PPP-konstrukcióban. A jellemzően 20 éves kötelezettségvállalással járó fejlesztések eredményeként az új diákotthonokban 4460 férőhelyet alakítottak ki, és közel 13 ezer kollégiumi férőhelyet korszerűsítettek. 2006-2010 között a létesítmények üzemeltetésére 10,3 milliárd forintot költött az állam, és a futamidő végéig várhatóan további 65,3 milliárd forint központi költségvetési forrásra lesz szükség - mutatott rá az ÁSZ felügyeleti vezetője. ■ VG » At I i I
