Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-13 / 137. szám

2012. JÚNIUS 13., SZERDA 5 KARCAG ÉS KÖRNYÉKE Anyakönyvi hírek a karcagi Kátai Gábor Kórházból Az elmúlt hetekben ők születtek a karcagi Kátai Gábor Kórház­ban: május 21.: Szabó Attila Kár­oly (édesanyja neve: Penti Valé­ria) Abádszalók, május 22.: La­katos Nóra (Vigh Tünde ) Kisúj­szállás, Nagy Péter Kevin (Szécsi Mária) Tiszafüred, Vig László (Molnár Anita) Kisújszállás, má­jus 23.: Karácsonyi Norbert Já­nos (Karácsonyi Mária) Karcag, Osváth Edit Judit (Zámbók Edit) Kisújszállás, május 25.: Boldi­zsár Kitti és Boldizsár Botond (Jakab Zsuzsanna) Karcag, Pen­ti Natália Erzsébet (Csák Teréz) Kunmadaras, Botos János (Ba­logh Katalin) Kunmadaras, Kizman Viktória Zoé (Méhes Anita) Karcag, Nyerlucz Leven­te (Garai Mónika) Tiszaszőlős, május 26.: Soltész János (Imre Edina) Tiszaszőlős, Nagy Kinga (Zuzman Szilvia) Kunmadaras, május 27.: Szabó Dániel (Bodó Anikó) Tiszafüred, május 29.: Tóth Csenge (Szabó Zsuzsanna) Kisújszállás, június 4.: Tóth Im­re (Kerekes Margit) Kunmada­ras, június 5:. Rácz Emma (Csákfalu Katalin) Tiszafüred, Balogh Vivien Anna (Csízi Móni­ka) Kisújszállás, június 7.: Varga Leonóra (Poncók Krisztina) Tiszaörs, Kentési Mira Emma (Varga Renáta) Karcag. (Az adatokat a kórház újszülött- osztályától kaptuk, és azt az édes­anyák hozzájárulásával közöl­jük.) m Kapós volt a nagykunságiak birkapörköltje A magyar szellemi kulturális örök­ség listáján szereplő összes hagyo­mány megelevenedett a napokban a Szentendrei Szabadtéri Múzeum rendezvényén. Többek között az ér­deklődők megleshették, micsoda aprólékos munkát kíván a halasi csipkevarrás, az agyagozást pedig a mezőtúri fazekashagyományok jóvoltából próbálhatták ki az érdek­lődők. Talán a leghosszabb sor még­is a Karcagi Birkafőzők Baráti Tár­sasága kondérjai előtt volt, a jóvoltukból ugyanis sokan megkós­tolhatták a karcagi birkapörköltet A kunsági birkapörkölt karcagi ha­gyománya 2009-ben került fel a nemzeti jegyzékre. ■ Modellek - fotók nyomán tervezés Vonatokra „vadászik”, amelyeket aztán el is készít SZ0U0N.hu További karcagi és Karcag környéki hí­rek a SZOUON.hu hírportálon. Ha utazik, mérőszalag, i fényképezőgép, látható- | sági mellény, vasútfotó- | zási engedély nélkül el sem indul Tóth Attila, egy berekfürdői turiszti­kában érdekelt kft. ügy­vezető igazgatója. Hiszen nem tudni, mikor kaphat lencsevégre egy moz­donyt, amit modellként elkészít. Munkatársunktól Négy bereki diák is bejutott a programba kapta. Kunsági csellósok játszottak Kisvárdán A karcagi Erkel Ferenc Alap­fokú Művészetoktatási Intéz­mény cselló tanszakosai sike­resen szerepeltek a kisvárdai regionális versenyen, Ered­mények: Tótkomlósi Edina Eszter előképző - kiemelt ní­vódíj, Czinege Lajos 1. osztály — kiemelt nívódíj, Kovács Ba­lázs 1. osztály - nívódíj, Tóth Tina 3. osztály - kiemelt ní­vódíj, Kovács Luca 4. osztály- nívódíj, K. Nagy Rebeka 6. osztály — dicséret. Felkészítő­jük Urbánné Tóth Klára. Berekfürdőben is lesz múzeumok éjszakája A múzeumok éjszakája or­szágos programja sorában június 16-án interaktív nap lesz a berekfürdői „A szovjet repülőtér titkai” című kiállí­táson. Tíz órától kezdődik a tárlatvezetés, és az utolsó szovjet csapat kivonulásá­nak évfordulója alkalmából lehetőség lesz a kunmadara- si volt szovjet repülőtér megtekintésére is. Tóth Attila kezében egy vagonnal, lányai: Hanna és Luca az általa készített CD-diorámával Amikor Tóth Attilával a szolno­ki állomáson vártuk a Karcag­ra induló vonatot, s meglátott í egy beérkező szerelvényt, .- azonnal ment, hogy lefotózza. Hiába, egy szenvedélyes vasút- modell-építő mindenre képes egy fotóért. Tóth Attila a karcagi Arany Já­nos Úti Általános Iskola után a szolnoki 10. számú honvéd­kollégiumba járt, majd másfél év repülőtiszti főis­kola következett. Közben jött rá, a repülőgépeket in­kább csak makettként szereti, így váltott, a zsámbéki tanítókép­ző főiskolán szerzett diplomát. Itt ismerte meg feleségét, Juditot, akivel két kislányt nevelnek. Lu­ca most fejezi be a negyediket, s öt dicsérete lesz a kitűnő bizo­nyítványában, Hanna az elsőt járja ki, hasonlóan szép ered­ménnyel. — Nyolcévesen kezdtem ma- kettezni, a főiskola alatt már ko­moly nemzetközi versenyekre jártam. 1995-ben egy országos versenyen diorámával második lettem. Ez volt számomra a csúcs, a repülőktől a vasút felé fordultam, a VI-os korszakot, napjaink mozdonyait, vagonja­it készítem l:87-es arányban. Tíz éve egy cég magyar kiegé­szítőket gyárt, az első így készí­tett modelljeimet publikáltam, amikor megkeresett egy cég Szombathelyről, akiknek ötda­rabos szériát készítettem, újab­bakat is kértek. Emellett ha­zánk egyik legnagyobb kisszé­riás vasútmodell-készítő cége tanácsadója lettem. Attila szerint kétféle modelle­ző van. Egyik megveszi a kész modellt, rárakja a sínekre, és já­ratja. Ő azonban átalakítja az alapmodellt.- A koszt, a rozsdát, az olajfo­lyást, a festéklepattogzódást is ráfestem a vagonra, így lesz élet­hű — magyarázza Attila, akinek fanatizmusát jellemzi, hogy ké­pes egy fotóért órákat utazni. Elő­fordult, hogy Nagykanizsára Za- laszentmihály-Pacsán keresztül jutott el, mert ott állt egy „halál­sor” (ahogy szakmailag hívják a selejtes vagönsorokat), amit meg Névjegy: Tóth Attila született: Karcag, 1973. ok­tóber 10. családi állapot: nős, lányai Luca és Hanna végzettség: tanítóképző főis­kola hobbi: repülőmakettek és vasúd modellek építése ALKOTÓI HITVALLÁSA: „A Való­ság 1:87-ben. ” kellett fotózni. A kuriózumokért böngészi az elektronikus moz­dony- és vonatkövetőt, így tudja melyik vonat hol jár. Télen az Aranycsapat képével felmatricá- zott vonatra vadászott, majd a Csíksomlyóra menő különvona- tot Püspökladányban fotózta. Sokszor azonban helybe jön a különlegesség. Ha Murakeresz- túrra a nagyszülőkhöz hazamen­nek, kiül a kert végébe, s onnan nézi a vasútforgalmat, az állomá­son lévő felüljáróról pedig a moz­donyok tetejét fotózza. Vasutas soha nem akart lenni, mert állí­tása szerint rajongónak köny- nyebb kívülről lenni. Ennek elle­nére modelljeivel a vasúti közle­kedést szeretné népszerűsíteni. A berekfürdői Veress Zol­tán Általános Iskola nyolca­dikosai közül mindenki to­vább tanul. Elsősorban szak- középiskolában és gimnázi­umban folytatják ősztől ta­nulmányaikat - tudtuk meg Székely liszló iskolaigazga­tótól. Négy tehetséges bereki diák bejutott a szolnoki Var­ga Katalin Gimnázium Arany János Tehetséggondo­zó Programjába is. Miniszteri elismerést kapott a tanárnő A napokban dr. Kenyeresné Zagyva Ágnes karcagi festő­művész, a Szentannai Sá­muel Gimnázium, Szakkö­zépiskola és Kollégium művész tanára dr. Fa­zekas Sándor vidékfej­lesztési miniszter „Mi­niszteri Elismerés Oklevél a 2012. évi Pedagógusnap Alkalmából” elismerését Klárika néni szívében mindig is karcagi maradt ötven év Tanítói aranydiplomáját vehette át dr. Sütő Mihályné Bállá Klára a pedagógusnapon Versenyeznek a legszebb konyhakertek Ötven éve diplomázott a Szegedi Tanítóképző Intézetben dr. Sütő Mihályné Bállá Klára. Aranydip­lomáját Karcagon, a városi peda­gógusnapon vette át.- Nagy boldogság számomra, hogy itt vehettem ezt át. Megha­tódva állok itt, ebben a felejthetet­len pillanatban — mondta könnyeivel küszködve Klárika néni. - Azért kértem, hogy Kar­cagon adják át, mert bár csupán másfél évet töltöttem pedagógus­ként itt, de szívemben mindig karcagi maradtam—jelentette ki dr. Sütő Mihályné, aki Kunma­darason háromgyermekes csa­ládba született, azonban Karca­gon nevelőszülei, Sípos József és felesége, Tóth Mária nevelték fel. A gimnáziumi érettségi után pedagógus lett, férje a karcagi születésű dr. Sütő Mihály volt, akivel évekig Szegeden éltek. Klárika az orvostudományi egye­tem gazdasági hivatalában dol­gozott, majd tanítói, később Sze­geden tanári diplomát is szerzett, s az egyetem Apáthy Kollégiumá­ban volt nevelő. Amikor 1980-ban férje lett Karcag tiszti főorvosa, hazaköl­töztek, s ő a Zádor úti iskolában és a gimnázium kollégiumában lett nevelő, majd a diákotthon­ban igazgatóhelyettes. Két év után Kiskunfélegyházára költöz­tek, ahol a Batthyányi Lajos Ének-zenei Tagozatos Általános Iskolában napközis vezető, váro­si munkaközösség-vezető, majd nyugdíjazásáig a Közgazdasági Szakközép-iskolai Kollégiumve­zetője. Karcaggal azonban soha nem szakította meg a kapcsolatot, fér­je halála után, 2003-ban hazaköl­tözött a nevelőszüleitől örökölt házba, ahol érintetlenül megma­radt az egykori köves daráló.- Szerettem volna, ha mások is megismerik a nevelőapukám, Sípos József munkásságát, így a darálórészt a városnak ajándé­koztam, hogy sokan megnézhes­sék ezt az országos védettségű köves darálót. Itt szívesen mesé­lek a látogatóknak az egykori malom működéséről, nevelőszü- Klárika néninek Dobos László polgármester adta át az aranydiplomát leimről is. ■ Már tizennégyen jelentkeztek a Legszebb karcagi konyhakertek címmel meghirdetett versenyre — tudtuk meg ötletgazdától, Kovács Szüvia alpolgármester­től. A program célja a lakosság ösztönzése arra, hogy saját, ro­konai vagy barátai udvarán ala­kítson ki és termesszen maga és családja számára minél több konyhakerti növényt A verseny­re három kategóriában - bal­kon: erkélyen kialakított, mini: 10-50 négyzetméternyi, nor­mál: 50 négyzetméternyi felett- lehet még nevezni. A kerteket, melyekben legalább ötféle kony­hakerti növényt kell termelni, a szakmai zsűri augusztus végéig kétszer tekinti meg. ■ í f i i I EBhHiS ISÍgjTO WmSmm ySEE^Slfi^MdJáLűk MMMIM Tóth Attila munka közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom