Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-08 / 133. szám

4 MENEDZSEROLDAL 2012. JUNIUS 8., PENTEK Kalózszoftverek: a magyaroknál 143 millió dollár értékben A BSA ez évi, a kalózkodás nemzetközi helyzetét vizsgá­I ló tanulmánya 41 százalékra becsüli Magyarországon a i kalózszoftverek arányát. Az idehaza érvényes licenc nél­kül használt programok ér­téke eléri a 143 millió dollárt. A 2011-es év adatait ösz- szegző Global Piracy Study világszerte 42, az Európai Unió tagállamaira nézve átla­gosan 33 százalékra becsüli a kalózkodás arányát - adta hírül a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért. A BSA közleménye szerint a tanulmány a licenc nélkül használt programok értékét is megbecsüli. Eszerint a nemzet­közi 42 százalékos kalózkodá- si arány több műit 63 milliárd dollár értékű illegális szoftver­nek felel meg. Az Európai Uni­óra nézve mintegy 14,4 milli­árd dollárra becsüük a kalóz­programok értékét Magyaror­szágon 2009 óta változatlan a szoftverkalózkodás aránya. Bár a ráta nem változott, az ü- legálisan használt programok értéke növekedett ■ Virtuális fitnesz i az irodában • Az Egyesült Államokban : egyre több irodában rendez- : nek be fitnesztermeket, de • súlyzók helyett óriáskijelzők • és játékvezérlők várják a : sportolni vágyókat. Az opti- i kai rendszernek köszönhető­• en a gépek érzékelik az előt- 1 tűk álló mozgását, és azt : megjelenítik a képernyőkön i is. A dolgozók számos edzés­• programból választhatnak, a | saját igényeinek megfelelő- : en. A tapasztalatok azt mu­• tátják, hogy a napi munka­• rendbe ütemezetten beépí- : tett testmozgás nagyban ja- : vítja a munkatársak kondí­• cióját, munkabírását, kon- | centrációs képességét, és : nem utolsósor- : ban oldja a nap • során felgyülem­• lő stresszt is. ■ Kevés a bejelentett piaci álláshely munkaerőpiac A pályakezdő munkanélküliek száma növekedett a megyében A gazdasági aktivitás rendkívül alacsony szint­je hazánk gondjainak egyik elsődleges forrása. A KSH idei negyedéves adatai szerint a megyé­ben a 15-64 éves korosz­tályban 154,5 ezer főt tett ki a gazdaságilag aktívak száma, miközben az inak­tívak tábora 102 ezres. Laczi Zoltán A gazdaság aktivitás aránya a megyében az év első negyedév­ében 60,3 százalékos volt, a fog­lalkoztatottsági ráta pedig 53,5 százalékot ért el a KSH kimutatá­sa szerint Ez kedvezőbb a régió többi megyéjének adatainál, ám rosszabb az országos átlagnál. A megyében az első negyed­évben 32 583 álláskeresőt tar­tottak nyilván. Számuk az előző év azonos időszakához viszo­nyítva 1918 fővel, 5,6 százalék­kal csökkent — közölte a megyei kormányhivatal munkaügyi központja. Az év első három hónapjában a munkáltatók összesen 10 882 új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központ­hoz, ami az előző év ugyan­ezen időszakához képest 37,7 százalékos növekedést jelent. A bejelentések több mint kilenctizedé támogatott álláshelyekre vonatkozott, míg a piaci, nem támogatott állások száma az elmúlt év ugyanezen időszakához képest mintegy a fe­lére, 921-re csökkent. Az álláskeresők között a férfi­ak szerepeltek nagyobb arány­ban, ők képviselték a teljes lét­szám 51 százalékát. Állománycsoportok szerint a nyilvántartottak döntő többsége fizikai foglalkozású volt, a szelle­miek aránya 13 százalék volt. Iskolai végzettség szerinti bontás alapján 17 465 ember, a teljes létszám 53,6 százaléka szakképzetlen álláskereső volt. Számuk közel öt százalék­kal csökkent az előző év első ne­gyedévéhez képest, azonban arányuk lényegében nem válto­zott. A pályakezdők 3302 fős tá­bora azonban 11,5 százalékkal haladta meg a tavalyi adatot. Kö­zülük 165 fiatal felsőfokú vég­zettséggel rendelkezett. Egyes gépipari szakmákban munkaerőhiány alakult ki. Képünk illusztráció A munkaügyi szervezet ada­tai szerint jelentősen javult a tartós álláskeresők helyzete. Az előző év első negyedévénél 27,3 százalékkal kevesebben, össze­sen 6529-en kerestek egy évnél hosszabb ideje állást Az összes álláskereső valamivel több mint fele kapott — a jogszabályi elő­írások teljesülése alapján - ellá­tást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerint illeté­Földeken, erdőkben is adnak munkát az idei Év első negyedében az országos közfoglalkoztatás ke­retében 12 munkáltató kapott támogatást a megyében. A programban részt vevő 3427 főt többek között a vízügyi igaz­gatóságok, erdészeti társasá­gok, magánerdészetek, rendőr­ség és a katasztrófavédők fog­lalkoztatják. Az erre fordítható keretösszeg négymilliárd forint. Ebben az esztendőben a rövid idejű közfoglalkoztatás meg­szűnt, a hosszabb idejű prog­ramban az első negyedévben 744 fő foglalkoztatása valósult meg. A Wekerle szociális föld­program keretében 35 fő foglal­koztatására nyílt lehetőség To- majmonostorán, Tiszaburán, Csépán, Nagykörűben és Be- senyszögön. A KISTÉRSÉGI Startmunka min­taprogramban hat kistérség mintegy 60 települése kapott támogatást, ily módon ötezer ITC! ember foglalkoztatása va­lósult meg. xÁ'-it kés önkormányzattól. ^ 'Á Ez az arány viszont mintegy tíz százalék- ponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az év első három hónapjában egyébként 12 815 fő lépett be a nyilvántartásba, közülük 762-en első alkalommal kérték nyilván­tartásba vételüket. A megye munkaerő-gazdálko­dási felmérésének eredményei alapján tizenkét hónapos távlat­ban a válaszoló munkáltatók nö­vekedéssel számolnak, annak mértéke azonban már kisebb, 2,5 százalékos. Volumenében a legjelentősebb pozitív változást a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékkezelés ág jelölte meg, ahol egy év múlva 231 fővel töb­ben fognak dolgozni. Kirendeltségi bontásban je­lentősebb csökkenés sehol nem várható, Tiszafüred, Törökszent- miklós és Kunszentmárton tér­ségében lényegében stagnál a foglalkoztatottak száma, míg a többi kirendeltség körzetében emelkedés várható, legjelentő­sebb Kunhegyesen (+8,8 száza­lék) és Karcagon (+8,4). Az exportőrök optimistábbak Kiss tamás, a McHale Hun­gária Kft. ügyvezető igazgató­ja: - Idén 15-20 százalékkal tervezzük bővíteni a terme­lést, ami főként az exportki­látásainknak köszönhető. Az Európán túli piacokon nőtt ugyanis a termékeink iránti kereslet, de idehaza is mind többen vásárolják a bálázó­inkat. Mindez létszámbőví­tést is eredményez, ezúttal azonban elsősorban a térség­beli beszállítóink körében. Tavaly 20 fővel, azt megelőző évben is ugyanenynyivel nőtt a cégünknél foglalkoztattak száma, így jelenleg már 140 embernek adunk munkát, a telepünkön lévő közvetlen be­szállítóinkon keresztül pedig további 50-60 dolgozónak. NAGY FERENC, a KISOSZ or­szágos elnökségének tagja, megyei elnöke: - A várako­zásokkal ellentétben nem bővül a foglalkoztatás ér­dekképviseletünk tagsága körében. A belső piac szű­külése, a megfogyatkozott fi­zetőképes kereslet következ­ményeként a vendéglátás­ban és kereskedelemben ér­dekelt mikro- és kisvállalko­zások túlnyomó része csök­kenteni kényszerül dolgozói számát, elenyésző azoknak az aránya, akik létszámba vítést terveznek. Jellemző, hogy többen csak úgy tud­ják megtartani alkalmazot­taik egy részét, hogy 8 óra helyett 4, vagy 6 órában tudják foglalkoztatni őket. A kisvállalkozások profitálhatnak az üzleti tanácsadásból? mottó: Ötvenmillió felett „vakul meg” a kisvállalkozó, akkor kell a külső, üzletfejlesztési segítség Mit érdemes tennie egy vállal­kozásnak, ha fejlődni szeretne? Kitől kérjen tanácsot a tulajdo­nos, amikor már nehéz mindent átlátni és irányítani? Az üzletfej­lesztési tanácsadás segítséget nyújthat, ám a hazai vállalkozók közül ma még csak minden tize­dik élne a lehetőséggel. Azt mondják, egy magára va­lamit is adó vállalkozó vagy üz­letfejlesztési tanácsadót alkal­maz, vagy maga válik azzá. Egy öt főt foglalkoztató, 50 millió fo­rintos árbevételt elérő vállalko­zásnak azonban már érdemes üzletfejlesztési trénerhez fordul­nia. Mező Ágnes üzletfejlesztési mestertréner szerint a cégveze­tő-tulajdonos általában akkor jut el erre a pontra, ha már egyre nehezebben látja át a bővülő vál­lalkozása feladatait. Amikor egy vállalkozó eljut az elhatározásig, és felkeres egy üz­letfejlesztési trénert, számítania kell arra, hogy részletesen kifag­gatják. Ilyenkor személyes cél­jairól, üzleti felfogásáról, az el­várásairól is érdeklődnek, segít­ve annak a komplex képnek a kialakítását, amely az üzletfej­lesztési program megalkotásá­hoz szükséges. A cél minél jobban megismer­ni a tanácsadást kérő vállalko­zást, majd a válaszok alapján, az első körben, összeállítani egy minimum egyéves programot. Ennek végrehajtását aztán pon­tosan követni, ellenőrizni kell, miközben a tanácsadó fo­lyamatosan konzultál a vállalkozóval. Nézzünk egy konkrét példát. Egy vállalkozó két évtizede vezet egy könyvelő- irodát, 10-12 fős csapattal. A kezdetektől fogva Bozóki Márta rovatgazda: érdemes üzleti tanácsadóhoz fordulni igyekezett családias, kellemes környeze- biztosítani; többükkel már régóta együtt dolgozott. Eljött azonban az idő, amikor a vezető-tulajdonos kezdte érez­ni, nem tudja jól irányítani a csapatát. Miközben a magas el­várásainak a kollégák egyre in­kább már csak akkor feleltek meg, ha ő is belefolyt a mun­kákba. Ezekről az utólagos „át- fésülésekről” azonban már nem tájékoztatta a mulasztókat. Az alkalmazottak nem kaptak visz- szacsatolást; sem kritikát, sem dicséretet. Úgy tűnt, minden rendben van, miközben nehéz­kessé vált az értékelés, nem működött a motiváció. Mit lehetett tenni ebben az esetben? Ki kellett alakítani egy olyan belső rendszert, amely­ben folyamatosan tájékozódha­tott a tulajdonos a munkafolya­matok alakulásáról, a hiányos­ságokról éppúgy, mint a haté­kony, frappáns megoldásokról. Mindezt az újítást fokozatosan, apró lépésekben ajánlatos beve­zetni, annak érdekében, hogy senkinek ne okozzanak sokkot a cégen belüli hirtelen változá­sok, ami esetleg visszavetné a teljesítményt. Ki lehet az ideális ügyfél az üz­leti tréner (business coach) szá­mára? Elsősorban a kisvállalko­zó, akinek nagy tervei vannak, ambiciózus. Aki elkötelezett sa­ját személye, vállalkozása és kör­nyezete irányában. Fontos felada­ta, hogy a vállalkozása az ő sze­mélyes közreműködése nélkül is önjáró módon működjön. ■ t i i I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom