Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-30 / 152. szám
ÉLETMÓD Nem folyhat az idő vére Jovasíjászaton kassai lajos Belső utazás az ember középpontja felé a kaposmérői \ világrekorderrel Balassa Tamás Öt világrekord után a kínaiakat „tanítja” kínainak lenni. Kassai Lajos lovasíjász a sokadik interjú után is tartogat meglepetéseket. Mester, akitől mindig lehet tanulni. Ezúttal edzésen igyekeztem ezt tenni. A legkevésbé arra vágytam, hogy szürkemarha kergessen. Pedig olyan békésen kérődzött a tizenöt hektáros, hegyes-völgyes birtok hirtelendombján! Idilli volt. A Walden-olvasmányokkal érkező legszívesebben sátrat verne jó időre, ha a civil élet és a szürkemarha is megengedné. Utam a mestert keresve egy zsombékos mellett vezet. Egy meredély tetejére kiabálok útbaigazításért az ágfagyűjtőknek, akik visszairányítanak a bejárathoz. Bóklászok hát visszafelé, ekkor csapja föl szarvát a testes bika, és megindul felém. Talpalatnyi bozótosnál találkozunk, a zord őshonos az egyik oldalon, a betolakodó pár méterre a másikon. Szívdobogás toroktájon, a nagyobbik marhában. Városba született falusi pan- cser esete a szürkével, mélázom, és elképzelem a bajszuk alatt vinnyogó rőzsehordókat. Rónai- dós testesei után felfutok a fák közé, és onnan kamerázom a marhát. Pici, senki sem fogja elhinni... Gémek, kócsagok, gólyák lakta tó mellett érek a zselici dombság kapujához. A Kaposmérő-ka- posdadai birodalom meseszerű, és nemcsak a szürkemarhák újságíró-allergiája miatt. Nyugatból keletbe, jelenből múltba, civilizációból a történelem előtti idők lényegébe lehet csöppenni itt. Már ha a feltételezéseink nem tévednek nagyot a történelem előtt- ről, és ha megtaláljuk Kassai Lajost. Aki éppen edzést tart. Közben tudunk beszélgetni, mondta korábban a telefonban. — Civil a pályán! - A tanítványok begyakoroltán tudatják távolabbi társaikkal, figyelniük kell egy illetéktelenre. Ejh, a szürkés kaland után megint a középpontban! A süvítő vesszők világa, a lovasíjászat fegyelem nélkül balesetveszélyes volna. A száz méter hosszú fedett edzőpályán árnyékként szelelek át, s érek Kassaihoz. Kézfogás közben finom kérdéssel jelzi, pontatlan voltam. Miközben a vág- tázó-nyilazó lovasok helyzetének megfele- ^ lően az egyedüli ' fc > elfordítható -,\ táblát Kassai Lajos a lovasíjászatot, az általa megteremtett versenyszabályzattal olyan hungarikumnak tartja, amihez foggal-körömmel ragaszkodni kell mozgatja a pálya alatt vezető áttételen át, várja a kérdéseket. Percekig tart a csend, már ami a kérdezz-feleleket illeti, hiszen Kassai szinte folyamatosan beszél, hol utasítást, hol tanácsot ad. - Ne folyjon az idő vére! Amint Lajos végez, induljon a következő! - kiált a pálya elejére, hogy a vesz- szőket húzó tanítvány után pörögjön a munka. Egy lovasíjászlányt azért fedd meg, mert nem a térdével tartja magát a nyeregben, hanem elbizonytalanítja, hogy a ló a fejét rág- ja-rángatja, ezért le-lenyúl a hozóihoz. Aranyszabály laikus szemmel: íjászni csak két kézzel lehet. Megdicséri viszont a fiatal tanítványt, aki ötven méterről talál célt - hátrafelé nyilazva. Elképesztően ügyes legény. .És ilyenekből világszerte sokat nevel. Ez nagyon érdekel, persze a kérdés a nyugati világban gyökerezik: a mindmáig legyőzheteüen mester nem fél-e, hogy egyszer letaszítják a trónról. Ötvenkét éves, mondja, csak a halál fogja elválasztani ettől az úttól. Létformája a lovasíjászat. „Most, hogy elértem életem delét”, írja könyvében, „egy napfényes tisztásra jutottam, magam mögött hagyva a kérdések Tökéletes a fegyelem és a vágyak kínzó dzsungelét. Sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás bennem. A lovasíjászat, ami egykor táltos lovon repített térben és időben, ma már egyre inkább egy rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti számomra a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbályzattal olyan hungarikumnak tartja, amihez foggal-körömmel ragaszkodnia kell Magyarországnak. Magasan kvalifikált szakembereket képezve ezt a vezető szerepünket meg kell őrizni.- Magyarország tragédiája, hogy mindenki egyedül van, ez a magányos hősök országa—mondja nem annyira keserűen, mint remm. Az a képességem, hogy egy pillanat alatt tudok éleim szóló barátokat és ellenségeket szepeziítinagamnak, a Távol-Keleten, Kínában sem hagyott cserben. háltam a józan észre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni, és mire eljutottam idáig, azt vettem észre, hogy hitemmé vált.” A testnevelés-tudományi kar lo- vasíjász-edzői szakági képzéséről mesél, mint nagy büszkeségéről, melyet rövidesen elvégez az első tanítványa. Hatalmas eredmény. A lovasíjászatot, az általa megteremtett és levédett versenyszaallstán-eltökélten. — Rengeteg lelemény és találmány kallódik el. Soha, semmilyen támogatást nem kaptak az államtól, mindent a maguk erejéből, de a nemzetnek építettek. Az erre épülő lovasíjászattal nagyok a tervei.- Olimpia, ez legyen a cél - határozza meg a sportág lehetséges perspektíváját, ami mögött a sportdiplomáciának is fel kellene sorakoznia. Kassai Lajos, aki makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a külvilág megismerése felé tett minden lépés mellé ugyanekkora erőfeszítést kell tenni a belső világa feltárása felé is, járja a világot. Jordániában a király adott át neki díjat nemrég, előtte Kínában vendégeskedett. A bemutatók utáni beszélgetések egyikének drámai pontján felcsattant a „Mi a véleményed Kínáról?” kérdés. A mérleg a „nagyon tetszik” felszínes és udvarias és a kicsit hosszabb és őszinte válasz között billegett, és az utóbbinál állt meg, írja honlapján. „Nekem úgy tűnik, mintha egész Kína egy óriási gyártelep lenne, és olyan mértékben nyu- gatiasodik, hogy ha nem a mandulavágásű szemeikkel néznének rám, nem tudnám, hogy keleten vagyok. Örömmel látom, hogy a nyugati lovassportok ilyen robbanásszerűen törnek előre, de legalább ekkora erővel kéne a saját gyökereiket is kutatni. Ötezer éves múlttal a hátuk mögött van mihez nyúlni. Ha az anyagi javak oltárán feláldozzák kultúrájukat, lehet, hogy anyagilag meggazdagodnak, de lelkileg el fognak szegényedni.” Döbbent csend után kirobbanó taps következett. „Az a képességem, hogy egy pillanat alatt tudok életre szóló barátokat és ellenségeket szerezni magamnak, Kínában sem hagyott cserben. A tiszta cselekvés és az őszinte beszéd megnyitotta előttem vendéglátóim szívét” A lehetőségeket Kassai rekordjai villanthatják föl. Utolsó sikeres próbálkozásáról írja: „A nézőknek 19,85 másodpercük volt arra, hogy találkozzanak egy lovasíjásszal. A lovasíjásznak 19,85 másodperce volt arra, hogy találkozzon őseivel. Én eltűntem 19,85 másodpercre, hogy hol jártam, nem tudom, de azt tudom, hogy ami a helyembe lépett, összeha- sonlíthatatíanul jobb nálam.” A világrekord-elérés, ez érdekel nagyon. Keleti nyugalommal és csendes alázattal nyugati arénában hangos sikereket aratni: nem rebben el ebben az alkotás? A művészet, a vallás és a tudomány említett háromsága. Mi hajtja előre a teljesítőképesség határait keresve?- A világrekord mérföldkő, soha nem hajtott, csak mellékterméke az útnak - mondja, miközben minden idegszálával a nyüa- zó tanítványokra figyel. Egy fiatalnak azt magyarázza, a nyílvesszők elővételének gyors egymásutánban miért nem szabad megszakadnia, időveszteséget okozva a nyíl kis leengedésével. Megérkeznek közben az ágfa- gyűitők. Kiderül, tanítványok. még nem haladók. Munkával kaptak belépőt a szentélybe. Felnőtt emberekben fejlődik alázatos tudni akarás. Néhány év, és lehetnek jók ők is. Most még csetle- nek-botlanak, de átlagembertől már ez is szép volna. Lovasnemzet ide-oda, kemény sport ez. Kifelé menet ismét az időről beszélgetünk: hogy fér bele minden huszonnégy órába? Szerencsés ember, aki nem tartja munkának a jószágok hajnaü etetéseit sem. A pályára visszanézve, tanítványai bizonytalanságát látva mondja: a jó dolgok folynak, nem akadnak el. Igaz ez emberre, családra, városra, országra.- Ha a felesleges dolgoktól bátran megszabadulunk, mindenre jut idő... Akár arra is, akár már ez által is, hogy egy lépést tegyünk a befelé utazásban... NÉVJEGY KASSAI LAJOS 1960-ban született Kaposváron. A ’80-as évek közepétől íj készítőként tevékenykedett, eredményes versenyző volt a terepíjász szakágban. Modern anyagok és technológiák fel- használásával mkonstruálta a honfoglalás kori magyar íjat, és elsőként a világon kezdte a sorozatgy ártást. Kidolgozta a lovasíjászat versenyszabályrendszerét, és a VO-es évek elejétől az új sportágat terjesztette Magyarországon, később Európa országaiban, az USA-ban és Kanadában. Megismerkedett a Zen íjászattal japánban, majd Kínába, Shaolinba utazott. Megírta Lovasíjászat című könyvét, amely azóta megjelent angolul és a németül is. Tizenhat országban tanít. Minden év júliusában a ka- posmérői lovasíjászközpont- ban világtalálkozót rendez. 2003-ban Módi Ferenctől a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át. 2011-ben a Testnevelési Egyetem elfogadta az általa kidolgozott gyakorlati oktatást, és elindította a lovas- íjászképzést. Elsőként Magyarországon lehet lovasíjász- tanári diplomát szerezni. 2012-ben a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült. Tagja a Megszállottak Klubjának. Mottója: „Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek. ” kassai lajos az egyetlen a világon, aki képes volt váltott lovakon megállás nélkül 24 órán keresztül lovasíjászni. Minden eddigi versenyt meg nyert, és öt Guinness-rekordot állított föL A negy ediket tanítványaival, 2009-ben a Budapest Sportarénában. Vágtató ló hátától tizenkét feldobott, 30 centiméter átmérőjű korongot lőtt le 17,80 másodperc alatt Ezt megdöntve 2011-ben tizennégy’ korongot lőtt le 19,85 másodperc alatt Nyolcezer nézőből tört ßl a taps. * ! i 9
