Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-29 / 151. szám

2012. JUNIUS 29., PENTEK GAZDASAG 7 Jegybanktörvény: akar már ma megérkezhet az EKB véleménye Felforgatnák a büdzsét tervek Csökkennének a munkát terhelő adók, jól járnak a kis bérűek Tegnap találkozott Harrach Péter (balra), a KDNP, Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter IMF-HITEL A következő napok­ban, de akár már ma is közre­adhatja az Európai Központi Bank (EKB) az MNB-törvény módosításával kapcsolatos ész­revételeit - tudta meg lapunk. Ez azt is jelentheti, hogy a Var­ga Mihály IMF-főtárgyaló által megadott legkésőbbi időpont, július 12-e előtt elfogadhatja az Országgyűlés a jegybanktör­vény módosítását, amely után - Christine Lagarde IMF-ve- zérigazgató szerdai levele ér­telmében - elkezdődhetnek a hiteltárgyalások. Varga Mihály korábban azt mondta: a módo­sítás nem a kormány hibájából csúszik, a kabinet meg kívánja várni az EKB észrevételeit. A frankfurti testület nem szólalt meg Lagarde szerdai levele után. Lapunk úgy tudja, hogy az ötoldalú - a kormány, az MNB, az IMF, az Európai Bizottság és az EKB közöt­ti - tárgyalások azután is folytatódtak, hogy a kormány a múlt héten elküldte Brüsz- szelbe, illetve az IMF-nek és az EKB-nak a jegybanktörvény tervezett módosításait. Ezeken a tárgyalásokon pedig az IMF minden bizonnyal előzetesen egyeztetett az EKB-val Lagarde szerdai leveléről. ■ Varga Mihály arra számít, hogy október végéig aláírják a hitelmegállapodást. Varga Mihály tegnap a hitel- tárgyalások megkezdésével kapcsolatban a Reutersnek elmondta: arra számít, hogy au­gusztus közepe és október vége között aláírják a hitelmegálla­podást, amelynek értéke sze­rinte közel lesz a piac által várt 15 milliárd euróhoz. Az IMF-fő- tárgyaló azt is elmondta, hogy a kormány rugalmas hitelmeg­állapodást szeretne kötni, mint amilyennel Lengyelország is rendelkezik, nem pedig a szi­gorúbb feltételekkel járó, Ro­mániának nyújtott készenléti megállapodást. Arra a kérdés­re, miszerint a megállapodás létrejötte meghiúsulhat-e, ha az IMF ragaszkodik a készen­léti hitelhez, Varga Mihály azt válaszolta: látni kell a meg­egyezés feltételeit. „Arról van szó, milyen köret kerül a főétel mellé" - mondta. ■ T. G. Jelentősen átrendezné a jövő évi költségvetést a kormány: a mérleg egyik serpenyőjé­ben 140 milliárdos banki tranzakcióadó-kiengedés és egy 300 milliárdos munkate- her-csökkentő csomag van. Rovó Attila Háromszázmilliárd forintos, a munka világát érintő teher- csökkentési programban álla­podott meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Rogán Antal a Fidesz és Har­rach Péter, a KDNP frakcióve­zetője. Ennek egyik fő pontja szerint csökkennek a terheik a 25 év alatti, az 55 év feletti és a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörben fizikai munkát végzőknek is. A legna­gyobb könnyítést az alacsony bérűek kapják majd a munkál­tatókat terhelő közterhek csök­kentésén keresztül - részletez­te Rogán Antal. Változik a „kisadózók” terhe­lése is: az ő úgynevezett tételes adójukba belevonják majd az összes általuk fizetett teher- formát 2013-ban, Rogán Antal szerint ezzel az összes adózási terhük csökken majd. Beveze­tik a kisvállalati adót a 25 vagy kevesebb embert foglalkoztató cégekre, ez váltja fel a társasá­gi adót, szakképzési hozzájá­rulást, osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Arra a kérdésre, hogy az eva és az egyszerűsített közteher-vi- selési hozzájárulás (ekho) meg­szűnik-e, Rogán Antal azt vá­laszolta: „majd ki fog derülni", miután egyeztetnek az érintett kisvállalkozói körrel a nyáron. A Fidesz-KDNP azt is javasolja, hogy a nyugdíjak és a család- támogatások, a családi pótlék, a gyes és a gyed folyósítását ne sújtsa a pénzügyi tranzakciós illeték. Rogán Antal hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a je­lentős exporttevékenységet a bejelentés előtt már ol­vasható volt a parlament honlapján egy azt megalapo­zó javaslat: a költségvetési bizottsága hatezer forintos korlát és az MNB-kincstár bevonása mellett kiemelné az illetékfizetési körből a készpénzbefizetést. Emellett biztosítaná, hogy az egyna­pos jegybanki betételhelye­zésére irányuló lekötésnél az illeték 0,01 százalék. A bankközi műveleteket tel­jes körűen mentesítené a ja­kifejtő cégek esetében a vál­lalatközi pénzforgalmat nem érdemes a tranzakciós illeték hatálya alá vonni. A politikus azt mondta, a programmal kap­csolatban minden további rész­letet hétfőn ismertetnek, a kor­mánytól pedig azt kérték, hogy a szükséges jogszabályokat jú­lius 12-ig terjessze a Ház elé. A számítások szerint más- félmillió embert érintő prog­ram három évre szól, forrását három helyről teremtené meg a kormányzat - közölte Matol­csy György miniszter. Az MNB és az Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztenék a tranzakciós illetéket - kor­lát nélkül az így befolyó 240 vaslat az illetékfizetési köte­lezettség alól, ahogy az ér­tékpapír-piaci műveleteket is. A bankközi műveleteknél a javaslat kiemeli a törvény hatálya alól a pénzforgalmi szolgáltató által más belföl­di, illetve külföldi pénzfor­galmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállal­kozás, befektetési alapkeze­lő, befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhé­re megvalósított fizetési mű­veleteket. Az átrendezés tételei (milliárd forint)-140 Bankokat terhelő tranz­akciós adó-300 Növekedési csomag +240 MNB-t, kincstárt terhe­lő tranzakciós adó IMF-megállapodás +150 miatt a kamatkiadás csökkenése +50 Növekedésből adódó Dluszbevétel milliárdból kétszázmilliárd forintot biztosítanak a prog­ramhoz. További 100 milliárd forintot a költségvetési tarta­lékból „venne kölcsön” a kabi­net. Azért csak kölcsön, mert miután megkezdődhetnek a tárgyalások a Nemzetkö­zi Valutalappal és az Európai Unióval, várhatóan már idén csökkennek'a magyar állam­papír-hozamok, így Matolcsy György szavai szerint legalább 150 milliárd forintnyi hozam­csökkenésből adódó kamatki­adási megtakarítása lesz Ma­gyarországnak 2013-ban. Nem csak a fentiek miatt változik a tranzakciós illeték bevételi terve: az eredeti, 280 milliárd forintos tervekhez ké­pest 140 milliárd terhelné csak a bankokat, mert bevezetnék a hatezer forintos tranzakción­kénti felső korlátot. Bizottsági javaslatok részletezik az adókat HÍRSÁV Közép- és Kelet-Európa érzékenyebb az euróövezeti szuverén adósságválság nagyobb hatást gyakorol a közép- és kelet-eu­rópai gazdaságok kilátásaira, mint más felzárkózó térségi országokra, ugyanakkor a felzárkózó Európa is sokkal jobb helyzetben van a külső sokkok elviseléséhez, mint 2008/2009-ben volt - állapí­totta meg a Fitch Ratings. A hitelminősítő kiemeli, hogy Magyarország kivételével a közép- és kelet-európai orszá­goknak sikerült elkerülniük az idei év eddigi szakaszában államadós-besorolásaik lemi- nősítését. Mégsem szűnik meg a baleseti adó a kötelező biztosítás után továbbra is baleseti adót kel­lene fizetni a költségvetési bizottság módosító indítvá­nya szerint. Eszerint az adó nem olvad bele az egységes biztosítási adóba. A baleseti adó megszüntetése és az új adó belépése komoly piaci bizonytalanságot okozna és jogvitákhoz vezetne - olvas­ható az indoklásban. Vállalkozhatnak is a nemzeti parkok a nemzeti parkok immár vállalkozói tevékenységet is folytathatnak, ennek révén a látogatók megismerhetik a helyi termékeket, a nemzeti parkok pedig több lábon tud­nak állni - mondta Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter tihanyi sajtótájé­koztatóján felhívta a figyel­met arra, hogy a vállalkozói tevékenységet a nemrégiben módosított alapító okiratok teszik lehetővé. Fazekas Sándor Tihanyban járt * A céges partnerek jelenthetik az új forrást a felsőoktatásnak egyensúly Háromdimenziós új struktúrát kell kidolgozni - mondta lapunknak a Pannon Egyetem rektora Az oktatás, az alapkutatás és a k+f egyensúlya jellemez­né az ideális felsőoktatást Friedler Ferenc szerint. A Pannon Egyetem rektora szerint független irányítású kutatószervezetek kellenek. Braunmüller Lajos- A felsőoktatás átalakításának fontosságával mindenki egyet­ért, abban azonban már vannak viták, hogy a mostani átszervezé­sek hatékonyak-e. Ön szerint mi­lyen irányba kellene elmozdulni?- Nem tartható fenn a jelen­legi rendszer, hiszen annak ka­pacitása nem igazodik a mun­kaerőpiachoz, és a képzések tartalma is gyakran nem követi a változó igényeket. A meg­oldáshoz intézményen belüli és kívüli változtatásokkal jut­hatunk el. Például a műszaki tudományok területén ideális­nak tekintem azt, ha a három alaptevékenység - az oktatás, a kutatás és a kutatás-fejlesztés - egyenrangúként, egymást erő­sítve van jelen a szervezet mű­ködésében. Ha az egyik gyenge, a másik kettő sem lehet hosszú távon színvonalas. A mai ha­gyományos egydimenziós tan­széki struktúra nem teljesíti a feltételt, mert a három terület közül valamelyik dominálni fog. Kidolgoztuk az úgyneve­Friedler Ferenc zett háromdimenziós szerve­zeti modellt, melyben a három terület egyenrangú, és egymást erősítve működik.- Hol lennének a határok?- A tanszéki struktúra az oktatásért felel, a kutatás és a k+f projektek pedig külön szer­vezethez tartoznak úgy, hogy mindhárman ugyanazt az erő­forrást használják versenykö­rülmények között.- A tervek szerint a felsőoktatás pólusintézményekből épülne fel, vagyis egy-egy szakterületért egy intézmény felelne. A Pannon Egyetem viszont hálózati elven működik, több városban.- A felsőoktatásnak vidéken két dolognak kell megfelelnie egyszerre: minőségi képzést kell nyújtania lehetőleg igazodva a cégek igényeihez, ugyanakkor a régió fejlődését kell szolgálnia innovációs tevékenységével. A két elvárás együtt könnyebben teljesíthető. A Pannon Egyetem több városban folytat tevékeny­séget, mégsem hoz létre földrajzi alapon független szervezeteket. Ennek szervezeti megvalósítá­sát hívjuk hálózati modellnek. A pólus vagy zóna ebben a mo­dellben hatékonyan működhet.- Hogy látja, az új finanszírozá­si modellben mennyire tudnak majd az idegen nyelvű oktatással új bevételeket szerezni a felső- oktatási intézmények?- A normatív támogatás korábbi rendszere, amikor a minőségtől függetlenül az in­tézmény teljes működési költ­sége biztosítva volt, nem tart­ható fenn. Kényelmes időszak volt, ez vezetett az extenzív fejlesztéshez. Részleges nor­matív finanszírozásra ezután is szükség lesz, de a cégek igényeihez, a tőlük származó bevételekhez kell igazodnunk. Ha végzett hallgatóink és az egyetemi projektjeink egy cég versenyképes termékének ki­dolgozásához járulnak hozzá, ez munkánk minőségének is garanciája. ) V r » \

Next

/
Oldalképek
Tartalom