Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-27 / 149. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 27., SZERDA Elvárás a botránymentesség Kossuth tér A beszerzés rendszere garantálja a tisztaságot - véli Wachsler Tamás Csak a győztes pályázóról lehet majd tudni - mondta Wachsler Borús képet fest a GKI a magyar gazdaságról recesszió Nem változtatott a sarokszámon a GKI, a gazdaságkutató továbbra is 1,5 százalékos GDP-csökkenésre számít 2012-ben. A legutóbbi, márciusi prognózishoz képest a mezőgazdasági termelés idei növekedési ütemére adott előrejelzés fölfelé (mínusz 10 százalékról mínusz 5 százalékra) módosult, az ipartól viszont már kevesebbet várnak az elemzők: a márciusi 4,5 százalék után júniusban már csak 2 százalékos éves bővülést mutat az üveggömb. A költségvetés 2012-re tervezett 2,5 százalékos hiánya a GKI szerint tartható lehet: az előirányzathoz képest 350-400 milliárd forintos „elcsúszás” valószínűsíthető, amiből 200 milliárd forintot az országvédelmi alap fedezhet, az önkormányzati szektorban viszont a tervezett 150 milliárd forintos hiánnyal szemben akár egyensúly is várható, és az idén is javíthatja a mérleget egy 60 milliárd forint körüli magán- nyugdíjvagyon-transzfer. A foglalkoztatottak száma az idén csak kismértékben csökken, ez azonban a közmunka kiterjesztésével érhető csak el, ami nélkül 2 százalék körüli lenne a csökkenés - vélik a GKI elemzői, akik szerint az idei átlagos munkanélküliség a tavalyi szinten, 11 százalékon marad 2012-ben is, miközben a reáljövedelmek átlagosan 3 százalékkal csökkenhetnek. Az átlagos euróárfolyam az idén - jelentős ingadozásokkal - 295 forint környékén alakulhat, az alapkamat az év végére 7, esetleg 6,75 százalék lehet a GKI prognózisa szerint, de „a finanszírozási problémák viharos kiéleződése esetén az alapkamat jelentős, átmeneti emelését sem lehet kizárni”. ■ CS. F. Prognózisok 2012-re (változás, év/év, százalék) GDP-1,5 Mezőgazdaság-5,0 Ipar 2,0 Építőipar-5,0 Kereskedelem -2,5 Pénzügyi szolgáltatás-7,0 Egyéni fogyasztás-2,5 Beruházás-4,0 Export 4,0 Import 2,0 Infláció (éves átlag) 5,7 Munkanélküliség (éves átlag) 11,0 GDP-aránvos ESA-deficit-2.5 FORRÁS: OKI Csak a győztes neve és árajánlata lesz ismert a Kossuth tér átépítésének pályázatán, ám az építtetők állítják: tiszta verseny lesz a várhatóan húszmilliárdos beruházásért. Wachsler Tamást, a Steindl Imre nevét viselő program igazgatóját kérdeztük az építkezésről, a közbeszerzésről és a nyilvánosságról. Sztojcsev Iván- Hogy áll jelenleg a Kossuth tér átépítése?- Az engedélyezési dokumentáció nagyjából elkészült. A legtöbb kérdésben az előzetes szakhatósági hozzájárulások iránt kérelmet fogunk beadni, ezek birtokában akarjuk beadni az engedély iránti kérelmet. Mindezek figyelem- bevételével az elsőfokú engedélyeket július derekára szeretnénk megkapni.- Gyakori kritikaként merül fel, hogy titkos a legtöbb részlet. Mit tesznek, hogy a nyilvánosság átlássa, mi történik?- Vannak át nem hágható határok: egy kormányrendelet erejénél fogva nemzetbizton- ságilag „érzékenynek” számít a beruházás. Ez számos kérdésben korlátozza a nyilvánosságot. Viszont nem jelenti azt, hogy akik indulnak, ne valódi piaci körülmények közt mérettetnének meg. Ilyen eljáráson csak olyan cégek indulhatnak, akár alvállalkozóként is, akik előzetes nemzetbiztonsági szűrésen mentek keresztül. Akik még nincsenek rajta az átvilágított cégeket felsoroló jegyzéken, azoknak nagyon szaporán intézkedniük kell, de a listára bárki felkerülhet.- Ehhez milyen feltételeknek kell teljesülniük?- Ezt a kormányrendelet szabályozza. Abba nincs beleszólásunk, hogy ki kerül fel rá. Amelyik cég kéri, azt az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálja meg. De ez nem újdonság, hosz- szú évek óta, ettől a projekttől függetlenül létezik ez a rendszer. Egyértelmű politikai megrendelést kaptam: a projektet Névjegy wachsler tamás 1959-ben született Miskolcon. 1985-től tanult Budapesten, a Műszaki Egyetemen építészmérnöknek. 1988-ban belépett a Fideszbe, 1989-ben az SZDSZ-nek is tagja volt. 1990-től 1998-ig Fidesz-kép- viselő volt. Az 1994-es választási bukás utáni pártelnökválasztáson elindult Orbán Viktor kihívójaként, de alulmaradt - ez volt az utolsó alkalom, hogy a Fideszben valaki kiállt Orbán ellen. 1998- ban honvédelmi államtitkár lett, 2000-es lemondása után azonban messze távolodott a politikától. Azóta visszatért tanult szakmájához, nagyberuházások lebonyolításával foglalkozott. botrányok nélkül kell megcsinálni. Nem engedhetjük meg például, hogy a fővállalkozó ne fizesse ki az alvállalkozóit. Mi az alvállalkozók igazolt teljesítését közvetlenül fizetnénk ki. A másik lehetséges botrányforrás a pótmunka, amikor valaki alacsony áron leszerződik és utána „ügyesben” eléri, hogy mégis megérje. Azon dolgozunk, hogy az összes lehetséges pótmunkára hivatkozásnak elejét vegyük. Amikor a kivitelezővel elkezdünk tárgyalni, az üzleti konstrukcióban egyetlen bizonytalanság lesz, az ár. Azt is el akarjuk kerülni, hogy olyan vállalkozó nyerjen, akinek túl nagy lenne a kabát. Egy körülbelül 20 milliárdos beruházásról beszélünk, vagyis csak olyan cégektől fogunk ajánlatot kérni, amelyekről el tudjuk képzelni, hogy egy ilyen komplex beruházást meg tudnak csinálni rövid idő alatt.- Hogy számolták ki a húszmilliárdos árat? Volt független szervezet, amely megerősítette ezt?- Ez egy becslés, az árat piaci alku fogja meghatározni. A szakértőink ennyit várnak, én erre nyugodtan merek támaszkodni. Ezt a beruházást az összes jelentős piaci szereplő szeretné megcsinálni, úgy gondolom, a lehetséges küszöbig le fognak menni.- A közvélemény mit ismerhet majd meg a pályázatból?- A győztes nevét és a vállalási árat, valamint természetesen azt, hogy mi épül.- Azt nem fogjuk tudni, hogy ki a többi pályázó?- így van.- Miért?- így szól a kormányrendelet, és azt nem mi írtuk.- Ha nem ismerjük a nem nyertes pályázókat, akkor nem ismerjük az ő árajánlataikat sem. A nyilvánosság hogyan tudhatja meg, hogy tényleg a legjobb árat ajánló nyer-e?- Vizsgálhatja a számvevő- szék, a kormányzati ellenőrzés, vagy parlamenti bizottságok zárt ülésen. Ha bármelyik bizottság bekéri az ajánlatokat, nem lesz bonyolult dolga: néhány A/4-es papírt kell egymás mellé tenni; mindegyiken lesz egy darab szám, azt kell megnézni, hogy eltaláltuk-e ezek közül a legalacsonyabbat.- Nem egy olyan beruházásról lehetett hallani az elmúlt évek- ben-évtizedekben, amelyek hivatalosan teljesen tisztán folytak le, valahogy mégis jóval drágábbak lettek, mint ahogy a környező országokban szokás, vagy mint amit előzetesen sejteni lehetett. Mit tesznek, hogy ne adjanak okot a gyanúra?- A beszerzés rendszere úgy van felépítve, hogy a műszaki tartalom egyértelmű, az árat kemény piaci verseny határozza meg, és nem kérhetnek pluszpénzt, ez önmagában egy garancia. Ha pedig mégis marad műszaki kockázat, azt a kivitelező viseli.- Nem is elsősorban a szerződéskötés utáni trükkök voltak itt fontosak. Ha csak egy hét sajtóját átolvassuk, könnyedén találhatunk pályázatokat olyan árral, amely nem feltétlen tűnik indokoltnak.- Feltételezem, hogy nem azt várja tőlem, hogy azokról a projektekről, amelyekről én is csak az újságokban olvasok, véleményt mondjak, alkalmaztak-e trükköket. Esetünkben a közbeszerzés előtt az árverseny, később a pótmunka kizárása biztosítja a lehető legalacsonyabb árat.- Mi történik, ha nem épül meg időre a tér?- Roppant fájdalmas szankciók várnának a kivitelezőre. Ezért is válogatjuk meg, kivel szerződünk.- 2014 tavaszáig kell az építkezésnek elkészülnie. Nagyon paranoiásnak kell lenni ahhoz, hogy az ember arra gondoljon: nem lehet tüntetni a Parlament előtt a következő választásig?- Nem. Megértem az ezzel kapcsolatos aggodalmat, de ez nincs a szempontok közt. Nyilván építési területen nem lehet tüntetni. De ugye nem tételezi fel, hogy csak azért költ el a kormány 20 milliárd forintot, hogy ne lehessen tüntetni a Kossuth téren? Fordulatot sürget a munkahelyteremtésben a szakszervezet foglalkoztatás A pályakezdők és az idősek munkahelyteremtését szorgalmazta a helyettes államtitkár „A magyar gazdaság elvesztette lendületét, hiszen a GDP előző évihez viszonyított aránya is csökken, és míg a foglalkoztatási ráta hektikusan változó, trendszerűen süllyedő pályát mutat. Ezzel pedig a társadalom minden szempontból elvesztette az esélyét” - jelentette ki Pataky Péter az MSZOSZ kibővített szövetségi tanácsának keddi ülésén. A szakszervezeti konföderáció elnöke kiemelte: elsősorban a munkajogszabályok és a szociális ellátó rendszer változásainak köszönhető, hogy Magyarországon a mélyszegénység mellett terjedőben van a „dolgozó szegénység”. Ebben a helyzetben, amikor egyéb tényezők miatt nincs számottevő munkaerő-kereslet, a kormány megnöveli a munkaerő-kínálatot azzal, hogy átalakítja a rokkantellátási rendszert, és megszünteti a korkedvezményes nyugdíjat - jelentette ki Pataky, aki rámutatott: a magyarországi foglalkoztatási ráta a térségben a legrosszabb. Az érdekképviselet számításai szerint félmillió új munkahely kellene ahhoz, hogy a hazai foglalkoztatási ráta elérje az EU átlagát. Ez 780 milliárd forintnyi többletet jelentene az államnak, és 800 milliárdot a munkavállalóknak. Ennek eléréséhez többek közt kiszámítKardkovács Kolos és Pataky Péter helyzetértékelése hasonló volt hatóbb jogszabályi környezetet, többkulcsos adórendszert tartanak szükségesnek. A szakszervezeti tömörülés szerint a többkulcsos adórendszer növelte a magasabb keresetűek fizetését, ám ezzel egyidejűleg jelentős forráshiányt okozott a költségvetésben. Ezenfelül „a bérkompenzáció minden negyedik alacsony keresetűnek elérhetetlen lett” - tette hozzá Pataky Péter. Alapvetően egyetértett a szakszervezet helyzetértékelésével az eseményen a kormány nevében felszólaló Kardkovács Kolos. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára kijelentette: az alacsony foglalkoztatási ráta valóban komoly problémát jelent, és ugyan már nem a legrosz- szabb az EU-ban, de „továbbra sem büszkélkedhetünk” vele. - A probléma az, hogy nagyon kevesen dolgoznak nagyon sokat - jelentette ki a helyettes államtitkár, aki szerint ennek érdekében a rendelkezésre álló kevés pénzt az élőmunkaterhek csökkentésére kell fordítani a pályakezdők és az 55 éven felüliek körében. A politikus hozzátette: többeket fájdalmasan érinthet, de a bérnövekedést a termelékenység növekedéséhez kell kapcsolni, csak gazdasági növekedésből lehet magasabb jövedelem. ■ B. L. * I <
