Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-04 / 129. szám

4 2012. JÚNIUS 4., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Kunszenten milliós értéket loptak el fényes nappal a betörök Veszélyeztetett nemzeti örökség tudomány Karnyújtásnyira vagyunk régészeti értékeink végleges elpusztításától Még decemberben állapodott | meg a szolnoki sértett egy nagy­körűi férfivel, hogy lakásában kicseréli a nyílászárókat. A férfi előleget is felvett, de azóta sem végezte el a munkát. Az ügy a rendőrségre került. Jászapátin gépalkatrészeket, vashulladékot és akkumulátort loptak el a tol­vajok egy ház udvaráról. A rend­őrök gyorsan az elkövetők nyo­mára bukkantak és még a beje­lentés napján előállították a 45 éves helybéli férfit és 43 éves | társát, akiknél az ellopott hol- j mik nagy részét meg is találták. Fényes nappal törtek be egy kunszentmártoni családi házba. Az elkövetők ékszereket és antik tárgyakat tulajdonítottak el. A kár milliós nagyságú. Feltörtek egy hétvégi házat Abádszalókon. Az épületből mosógépet, ágyne­műt és egy PB gázpalackot vittek el a betörők. A kár kb. 60 000 Ft. Minap éjjel két nagyiváni ingat­lanon is tolvajok jártak. Az egyik gazdától öt birkát loptak el az is­meretlenek. A 150 000 Ft-ot érő állatokat a kert hátsó részében lévő zárt hodályból vitték el. A másik portán lévő melléképület­ből tizenöt tyúkot, egy kerékpárt és két fejszét vittek magukkal - közölte lapunkkal Szabó Zita rendőr őrnagy, a megyei rendőr­főkapitányság sajtószóvivője. ■ Különleges emlékparcellát alakítottak ki Jászberényi példa is mintául szolgálhatott ahhoz, hogy emlék­parcellát alakítottak ki a ceglédi református Öregtemetőben. Az elhagyott, nem gondozott sírkö­veket gyűjtötték össze egy hely­re. A több mint száz kő között jó pár az 1800-as évek közepéből való, de van jó néhány az 1840- es évek elejéről is. Az emlékparcella kialakítását dr. Jójárt György kezdeményez­te, tervének megvalósításában az egyházközség is segített - ír­ta a Ctv.hu. Dr. Jójárt György sze­rint nem ceglédi sajátosság, hogy nem hagyják elveszni a ré­gi sírköveket. Az egyik jászberé­nyi temetőben van a legtöbb, de például a törteli temetőben is ki­raktak négy-öt sírkövet. ■ A jövőben az eddiginél kedvezőtlenebb jogszabá­lyi háttér mellett dolgoz­nak a régészek a földmun­kával járó beruházások le- letmentő feltárásainál. En­nek várható következmé­nyeiről, nemzeti értékein­ket veszélyeztető hatásá­ról kérdeztük dr. Lassányi Gábor régészt, a Magyar Régész Szövetség elnökét. Szathmáry István- Elnök úr! Valós a félelem, hogy az új szabályozás a beru­házók érdekeit támogatja a kul­turális örökség megőrzésével szembeni’ Tudatosan áldozza fel a jogalkotó a múlt hagyatékát a jelen gazáisági érdekeinek?- Az örökségvédelmi törvény tavaly novemberi, majd idén ápri­lisi módosításával immár karnyúj­tásnyi távolságra került a régésze­ti értékeink elpusztítása. Az új tör­vényi szabályozás ugyanis mind­össze kétszer 30 napban maxima­lizálta nagyberuházások esetén a régészeti feltárások idejét, az erre fordítható összeget pedig a beru­házási érték 1% százalékában, de maximum bruttó 200 millió forint­ban limitálta. Ez a szabályozás egyformán vonatkozik például egy kisebb, európai uniós forrás­ból épülő egy-két ezer négyzetmé­teres középület kivitelezési mun­káira, és egy 70 kilométeres autó­NÉV: Dr. Lassányi Gábor FOGLALKOZÁSA: régész, eg}if)- tológus MUNKAHELYE: BTM Aquincu­mi Múzeum tisztsége: .4 Magyar Régész Szövetség elnöke TUDOMÁNYOS FOKOZATA: PhD szakterülete: Pannónia és Kelet-Afi ika ivgészete A régészszövetség elnökének véleménye szerint a szakma minden eszközzel fellép a nemzeti örökség tudatos pusztítása ellen. Képünk illusztráció. Az elmúlt tíz év nagyobb megyei leletmentő ásatásai A Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei az elmúlt 10 évben éves szinten 5-6 nagyobb ásatáson dolgoztak. 2004 Túrkeve-Terehalom, bronzkori telep sáncának kutatása M0L gázcsőépítés Túrkeve-Mezőtúr határában 2004-2005, majd 2007 Jászberény, elkerülő út építése 2005 4-es út bővítése Törökszentmiklós határában 2005-2007 között: Rákóczifalva-Bivalytói töltésáthelyezés 2006 Gázcsöfektetés Mezőtúr határában 2006-2007 között Tlszaroffi tározó építése 2008 Kisújszállás, elkerülő építése 2008-2009 Hanyi-Tiszasülyi tározó építése 2009-2010 Nagykunsági tározó építése 2010 Leletmentés a Hanyi-Tiszasülyi tározó bevezető csatornájában Törökszentmiklós, Fegyvernek bányanyitások leletmentés Nagykörűben 2011 Nagykunsági tározó építése 2011 Hanyi-Tiszasülyi tározóban gázcső áthelyezése 2012 Szajol—Püspökladány vasút-korszerűsítés pálya-szakasz több tízmilliárdos kivitelezésére, ami akár több tucat lelőhelyet szel keresztül. A törvény egyeüen kiskaput hagy, hogy kü­lön kormánydöntéssel engedé­lyezhető ennél hosszabb idejű, na­gyobb költségű munka, ilyenre azonban még nem volt példa. Hogy kinek az érdekeit szol­gálja valójában ez a szabályozás, azon lehet vitatkozni, mi azt mondjuk, senkiét, mivel közös, nemzeti értékeink, történelmi emlékeink kerülnek veszélybe, arról nem is beszélve, hogy a tör­vény ebben a formában számos más jogszabálynak, nemzetközi egyezmények is ellentmond. — Ebben az esetben mekkora, esetleg visszafordíthatatlan veszteség érheti a hazai kultúr- kincseket?- Mindenképpen jelentős ve­szély fenyegethet. Csak Szeged­nél, az M 43-as autópálya építke­zéshez kapcsolódóan mintegy 300 ezer négyzetméternyi lelő­hely sorsa rendezetlen a jelen pillanatban. Itt az őskortól kezd­ve a magyar Árpád-korig a leg­különbözőbb korú falvak, temet­kező helyek tűnhetnek el örökre.- Lát-e Ön esélyt arra, hogy a régész szakma akár nemzetközi támogatással, sikerrel léphes­sen fel ebben a helyzetben? Szá­mítanak-e még valamit ebben a vitában a tudományos érvek?- A Magyar Régész Szövetség­ben mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyőzzük a törvényhozókat és a gazdasági élet szereplőit, hogy minden szempontból rossz törvényi vál­toztatást hoztak. Sőt ezen to­vábbmenve, idén márciusban a beruházások érdekeit is maxi­málisan figyelembe vevő alter­natív törvényjavaslatot készítet­tünk és adtunk át a kulturális tárcának. Ha a tudományos szempontok nem is, az észérvek talán még számítanak. A mun­kagépek ugyanis ott fognak áll­ni a lelőhelyek mellett, mert el­fogyott a pénz és elfogyott az idő, de kérdés, hogy ki fog utasítást adni a rombolásra. Nincs ugyan­is olyan törvény, vagy Magyaror­szág által is ratifikált nemzetkö­zi egyezmény, ami megengedné, hogy kulturális értékeinket el­pusztítsunk. Mi mindenestre ott leszünk, és ha bárhol ilyen törté­nik az országban, minden esz­közzel fellépünk ellene, és nyil­vánosság elé tárjuk ezeket az eseteket. A két legnagyobb, hazánkban eddig talált kincslelet külföldön van A régészet nem kincskere­sés. Az ismeretszerzés, a múlt pótolhatatlan emlékei­nek megmentése a célja. Et­től függetlenül valódi kincse­ket is rejt a föld mélye, amik tudatos leletmentés híján megsemmisülhetnek, vagy idegen kézre kerülhetnek. Hazánk két legnagyobb kincslelete például ma kül­földön található. A Nagy- szentmiklósi kincs néven is­mert tíz kilónyi súlyú, 23 aranyedényből álló páratlan népvándorlás kori leletegyüt­tes műkereskedők kezére ke­rült, majd Bécsben kötött ki. A Balaton melletti Polgárdi- ban talált egyedülálló ókori ezüstleletért, a Seuso-kincsért meg embert is öltek, mielőtt különböző csatornákon New Yorkba került a Sotheby's aukciósház árverésére. Ma­gyarország azóta sem tudta őket visszaszerezni. HIRDETÉS Elménydús napok Kárpátalján A Szandaszőlősi Általános Is­kola 45 hetedik osztályos tanu­lója öt nevelő kíséretében 2012. május 14—18-ig Ukrajná­ba, Kárpátal­jára utazha­tott a Határ- t a 1 a n u 1! programnak köszönhető­en. Az iskola 956 000 forintos támogatást nyert a Bethlen Gá­bor Alapkezelő Zrt.-től, mely­ből a kiutazók szállás- és uta­zási költségeit fedezték. A kint töltött napok alatt megismer­kedtek a határon túli magyar­lakta terület történelmével, nemzetiségeivel. Felkeresték a Fekete-Tisza forrását, vizsgál­ták a környék élővilágát, a Má­ramarosi-havasokban a terület varázslatos mondavilágára csodálkoztak rá. Önkéntes munkával tisztították a huszti várrom kör­nyékét, fel­ajánlásaik­kal pedig a kőrösmezői magyar isko­la könyvtárát gyarapították. Felejthetetlen estét töltöttek együtt a kint élő magyar fiata­lokkal, megajándékozva egy­mást ének- és táncbemutató­val. A református gyülekezet ajándékaként zsoltárosköny- veket adtak át a técsői hívek­nek. A szociálisan rászoruló fi­atalok költségeit az iskola ala­pítványa támogatta. % Versenyeztek a jogosítványéit A tiszaföldvári Papp Bertalan Ószőlői Általá­nos Iskolában a város három általános iskolájának tanulói kerékpáros jogo­sítványért versenyeztek nemrég. A gyerekek tesztlapot töltöttek ki, majd akadálypályán kellett bizonyítaniuk kerékpáros közlekedési ismereteikből. Munkahelyteremtő irodák fiataloknak Dr. Herbály Katalint, a szolnoki főiskola tanárát, Műszaki és Ag­rárgazdálkodási Intézetének ve­zetőjét választotta meg a Jász- Nagykun-Szolnok megyében a legszélesebb nemzetközi civil kapcsolatokkal rendelkező Ag- raria-Apure Egyesület elnökévé a szervezet közgyűlése. Az eddigi elnököt, Báli Ist­vánt, akit nemrégiben megvá­lasztották a portugál székhelyű, az Európai Bizottság agrár- és vidékfejlesztési konzultatív ta­nácsának tagjaként is működő Európai Vidék Egyetemeiért Egyesület vezetőjének, a köz­gyűlés egyhangúlag a megyei szervezet tiszteletbeli elnöki te­endőivel bízta meg, a továbbiak­ban ugyanakkor elnökség mun­kájában is részt vesz. Az új vezető, dr. Herbály Ka­talin hangsúlyozta, ezután is olyan programokat kíván meg­valósítani, amelyek hozzájárul­nak a magyar agrárium és vi­dék fejlesztéséhez, a vidéki em­berek életminőségének javítá­sához. Fontosnak nevezte a ha­zai és nemzetközi civil szerve­zetekkel az együttműködés folytatását, konferenciák, kép­zések, szemináriumok szerve­zését, de tervei között szerepel a helyi termékek katalógusá­nak elkészítése, valamint ifjú­sági munkahelyteremtő irodák létrehozása a kistérségi közpon­tokban. ■ L. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom