Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-23 / 146. szám

2012. JÚNIUS 23., SZOMBAT 5 JÁSZSÁG Etikai program indul, először a magyarországi gyárakban Az Electrolux az egész világon - elsőként Magyarországon, jász­berényi és nyíregyházi gyárai­ban - vezeti be új etikai prog­ramját. Idén júniustól minden al­kalmazott előadásokon vesz részt és oktatásokban részesül, hogy megismerje a program részleteit. Alappillérként szere­pel az elfogadás és a sokféleség, az etika és a becsületesség, vala­mint a biztonság és a fenntartha­tóság. Mindezek megerősítése érde­kében júniustól egy etikai prog­ramot indít a cég minden olyan országban, ahol termelő tevé­kenységet folytat. A program cél­ja, hogy tovább építse a pozitív vállalati kultúrát, és ezáltal se­gítse az alkalmazottakat a min­dennapi munkájukban. Az etikai program része egy oktatási kampány, amely életre kelti a vállalat alapjait és irány­elveit, bemutatva, hogy azok mit jelentenek a gyakorlatban. Az oktatás elektronikus formában, műhelyfoglalkozásokkal, plaká­tok és információs kártyák kihe­lyezésével, valamint ismertető füzetek segítségével történik. Az oktatásban mind a szellemi, mind pedig a fizikai dolgozók részt vesznek. A képzés témái között szere­pel a korrupció, a visszaélés, az összeférhetetlenség és az embe­ri jogok. ■ B. Cs. Díjazták a szép utcát és udvarokat Boldogházán A lászboldogházi Faluvédő és Szépítő Egyesület immár harma­dik alkalommal hirdette meg a Szép utca és szép udvar versenyt a településen. Az eredményt a civil napon hirdették ki. A zsűri idén egy szép utcát és két szép udvart választott ki. Az egyik ut­ca a községben lévők közül, egy pedig a települést körülölelő ta­nyák közül nyerte el a kitüntető címet. A nyertes ingatlanok tulajdo­nosait, a korábbi évekhez hason­lóan, Szép udvar feliratú kerá­miatáblával díjazták, a nyertes utca jutalma pedig Jászboldog- háza szép utcája feliratú, virá­gos elismerő tábla lett. ■ I. A. Viharos idők diákcsínyei múltA felrobbantott sínek miatt nem tudtak járni iskolába Az 1947-ben érettségizett egykori diákok az osztálytalálkozón újra a gimnázium padsoraiba ültek, és felidézték az emlékeket Hatvanöt évvel ezelőtt érettségizett egykori diá­kok találkoztak nemrég a jászapáti gimnázium­ban. Az osztálytalálkozó különlegessége, hogy a volt osztályfőnök is részt vett a rendezvényen. Fel­elevenítették a régi diák­csínyeket, és elmesélték, hogyan lehetett a törté­nelem viharaiban talpon maradni. Illés Anita lászapátin a Gróf Széchenyi' István Gimnázium, Szakkép­ző Iskola és Kollégium tanter­mében találkoztak 1947-ben érettségizett osztály egykori diák­jai. 45 fő végzett akkor, akik közül tizenheten élnek még, a találko­zón öten tudtak részt venni. Az osztálytalál­kozó megható pillanata volt, amikor az egyko­ri osztályfőnök, dr. Győri Gyula, tanár úr, nyugalmazott igazga­tóhelyettes belépett a tanterem ajtaján. Az öregdiákok a padsorok­ban foglaltak helyet, volt osz­tályfőnökük pedig a katedrán olvasta fel az osztálynévsort. Dr. Győri Gyula szeretettel üdvö­zölte volt diákjait, elmondta, hogy a sajátján kívül nem sok hatvanöt éves érettségi találko­zón vett részt. A megjelenteket köszöntötte dr. Wirth István, az intézmény közelmúltban kine­vezett igazgatója. Dr. Túri József, az osztályta­lálkozó szervezője elmondta, hogy annak idején a gimnázi­um első osztályában 65 fővel Indult az osztály, majd sokan lemorzsolódtak. A második vi­lágháború rányomta bé­lyegét az oktatásra is. I> , ■ — Kevés volt a tanár, miután az osztályfőnö­künket, Bodonyi Fe­rencet is behívták katonának, dr. Győri Gyula ta­nár úr lett az osz­tályfőnökünk. A ,/ háború idején a gimnáziumban ha­dikórház működött, z * így 1944 novemberé­től 1945 márciusáig Dr. Győri Gyula, nyugal­mazott igazgatóhelyet­tes, volt osztályfőnök kö­szöntötte tanítványait Nemzetközi cimbalmos fesztivált szerveznek nem volt tanítás. Jászdózsáról vonattal jártam be mindennap Jászapátira a gimnáziumba. Há­ború idején, miután Jászapáti és Vámosgyörk között felrobban­tották a síneket, nem tudtunk vonattal utazni az iskolába, és internátusba kerültünk. Embert próbáló évek voltak a háború évei. Előfordult olyan eset is, hogy Dózsáról két tehenet hoz­tunk be Apátira, és a reggeli ká­véhoz a jószágok biztosították a tejet a gimnazistáknak. 1945 és 1946 őszén pedig a Mátrába jár­tunk fát vágni, így biztosítottuk a tüzelőt az iskolában - emlék­szik vissza dr. Túri József. Az érettségit követően az osz­tálytársakat elsodorta az élet egymástól, de sokuk útja a ké­sőbbiekben is találkozott. A tanu­lók közül van, aki állatorvosként, orvosként, tanárként, jogász­ként, papként, agronómusként végzett és dolgozott évtizedeken át. Az osztályból ketten, dr. Túri József és dr. Kelemen Tibor a kö­zelmúltban vehették át gyémánt­diplomájukat, mindketten jogi egyetemet végeztek. Az osztály- találkozón természetesen nem­csak a szakmai életutakról esett szó, hanem a családi életről is. Ju­hász Jenő például négy unokájá­val büszkélkedett, elmondta, hogy unokái külföldön dolgoz­nak, Svájcban, Kínában és Indi­ában. A beszélgetés utáni ebédet követően isteni gondviselést, erőt, jó egészséget kívánva bú­csúztak el egymástól az egykori osztálytársak, és remélik, hogy öt év múlva újra találkoznak. Megdézsmálták a tanár úr dohányát diákcsínyek mindig is voltak és mindig is lesznek, amire a tanulók és idővel a pedagógu­sok is mosolyogva emlékeznek vissza. Dr. Túri József elmond­ta, hogy az internátusbán Bol- vári Ödön tanár úr volt a fel­ügyelő, aki soha nem zárta be az ajtót - Mindig olyan szép vágott dohányai voltak a ta­nár úrnak, mi pedig mindig megdézsmáltuk. Tilos volt do­hányozni az iskolában, így biztos, hogy súlyos következ­ményei lettek volna, ha rajta­kapnak minket. Bolvári tanár úr azonban szándékosan so­ha nem vette észre, hogy hi­ányzik a dohányból.. - mesél­te az egykori diák. mmrmmm Gyereke előtt verte feleségét jászkiséren kiskorú veszé­lyeztetése vétség megalapo­zott gyanúja miatt indult büntetőeljárás a napokban egy helybéli férfivel szem­ben. A „ház ura” ugyanis házukban egy szóváltást kö­vetően megverte feleségét. A bántalmazást pedig sajnos végignézte a házaspár kisko­rú gyermeke is. Fókuszban a múzeumok oktató-nevelő munkája A jászberényi Hamza Múze­um és Jász Galéria Közala­pítvány, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint a Múzeumi Oktatási és Képzé­si Központ közös fórumot tart a Hamza Gyűjtemény és Jász Galériában jövő hét pénteken. A közgyűjtemé­nyek dolgozói mellett a fó­rumra invitálják az általá­nos iskolai és középiskolai és felsőoktatási intézmé­nyek munkatársait. A kéz­ség- és képességfejlesztés, a múzeumok oktatásban be­töltött szerepéről szóló elő­adások mellett lehetőség nyílik a résztvevők számára kérdéseik és gondolataik megvitatására. Itt biztos, hogy babra megy a játék második alkalommal szer­vez Babfesztivált Jászapáti önkormányzata. A július 1- jén tartandó rendezvény fő programja lesz a babból ké­szült bográcsos ételek főző­versenye, de természetesen jó néhány kiegészítő kultu­rális programmal is várják majd az érdeklődőket. Súlyos baleset nem történt az elmúlt napokban a Jász­berényi Rendőrkapitányság illetékességi területén két anyagi káros és négy köny- nyű sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt. A balesetek során hatan nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. SZ0U0N.hu További jászsági Információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Jászapátin a Rácz Aladár Zeneis­koláért Alapítvány július 13. és 15. között rendezi meg a Nemzet­közi Cimbalomfesztivált. Az alapítvány az első cimbal­mos fesztivált 2000-ben szervez­te meg, ahová a világ különböző pontjairól érkeztek cimbalmo­sok. A fesztivál célja többek kö­zött, hogy emlékezzenek a város híres szülöttére, Rácz Aladárra, valamint találkozhassanak, be­mutatkozhassanak a cimbalom­zene kedvelői. A nemzetközi cimbalmos fesz­tiválon mesterkurzust tart Gere­csémé Szeverényi Ilona Liszt-dí­jas cimbalomművész, a Zene- akadémia művésztanára. A kur­zus témái között szerepel a kor­társ zene és improvizáció, a je­lenkori zenepedagógiai problé­mák: jel, jelenség, megjelenítés, a Rácz Aladári-szellemiség hatá­sa, továbbélése a mai magyar és nemzetközi zenei életben, cim­balomművészetben, zenepeda­gógiában itthon és külföldön, különös tekintettel a közvetlen tanítványok, Gerencsér Ferenc és Szalai József cimbalomművé­szek munkásságára. A fesztivált hangversenyek, Rácz Aladár—Yvonne Barblan hagyaték ősbemutató vándorki­állítása és szabadidős progra­mok, fürdés, aratónap látogatá­sa, helyi és környékbeli neveze­tességek megtekintése teszi szí­nessé. ■ I. A. A világ bármelyik részén megállná a helyét fejlesztés Több mint négyszázmilliót költenek a fényszarui Alvég városrészre Összesen mintegy 408,5 millió forintot fordítanak pályázati tá­mogatás felhasználásával Jász- fényszarun az Alvég rendbetéte­lére. A szociális városrehabilitá­ciós program részeként tegnap délelőtt minden igényt kielégítő modern játszóteret adtak át az Alvégen. Az ünnepségen a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jelen lévő képviselője, Csáki László úgy vélte, a világ bármely ré­szén megállná a helyét ez a lé­tesítmény. A jászfényszaruiak által most birtokba vett közösségi teret, a megvalósuló programot dr. Sza­bó Tamás országgyűlési képvi­selő pedig országos jelentőségű, Az ünnepségen megjelent gyerekek örömmel vették át az új játszóteret mintaértékű vállalkozásként ér­tékelte. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester kiemelte, hogy számos eleme van a fejlesz­tésnek, de a legfontosabbnak azt ítélték, hogy a játszótér készül­jön el a nyári szünetre. A gyermekeket és a felnőtte­ket pedig arra kérte, hogy közö­sen tegyenek azért, hogy mind­ez hosszú távon meg is marad­jon. A rehabilitációs program ré­szeként a játszótéren túl utakat, járdákat építenek, szociális bér­lakásokat húznak fel, közösségi házat alakítanak ki, sőt elkészül az ország első cigányzenész-em- lékműve is, amit jövő nyáron a program végleges lezárásakor szeretnének átadni. ■ B. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom