Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-21 / 144. szám

2012. JÚNIUS 21, CSÜTÖRTÖK 15 TÜKÖR Hapci Manó és barátai megérkeztek A napokban jelent meg Tóth Icó „Hapci Manó és barátai” című első gyermekkönyve. A szórakoztatásra és az interak­tivitásra is kiemelt hangsúlyt fektető kötetről a szerzővel be­szélgettünk.- Mit érdemes tudni a gyer­mekeknek szóló kötetről?-Ez tulajdonképpen egy me­severs, három manóval. A könyv elején játékosan bemu­tatkoznak, megismerjük a szí­nüket, formájukat, lakhelyüket és bögréjüket, amelyek végig kí­sérik őket. Mindhárom manót a rá jellemző színű felhő dobta le a gyermekszobába, majd a ma­nók együtt élnek át kalandokat, veszekedést, ajándékozást, sze­retetek s tudatják a hallgatóval, hogy miért is tüsszentünk, ásí­tunk, vagy éppen csuklunk.- Kiemelt hangsúlyt fektetett az interaktivitásra is.- Az oldalak megszámolha- tóak, a mese interaktív, s egy nagyon fontos dolog rejlik benne: a vers, amit a szülők­nek és gyermeküknek meg kell beszélniük. A gyermek megismeri a vers dallamát, hangzását, s nem is tudja szó nélkül hagyni. így egy igazi aktív kapcsolat alakul ki a szülő és gyérméke Rozoíf. A kötet kisebb alakú, hogy be­férjen a táskába, és 50 olda­las, hogy végig tudjanak fi­gyelni az óvodások, iskolások.- Hol szerezhetnek bővebb információt a kötetről? — A http://www.facebook. com/hapcimanoesbaratai ol­dal folyamatosan frissül, ott új információkat szerezhetnek a szülők és a gyermekek is a kö­tettel kapcsolatban. ■ P. G. Egykori katonai térképek segítségével azonosítottuk be a Kállay-birtok egykori épületeinek helyét, ami ma szántó — mutatja Csürhés István Elkezdődött a kincsvadá­szat Kaszaperen. Egy XIX. század végi hivata­los dokumentum szerint a falu határában, az egy­kori Kállay-birtok kútja mesés kincset rejt. Az ön- kormányzat régi katonai térképek segítségével, szakemberek bevonásával meghatároztatta, hol le­het az a bizonyos kút. TAwé^sTTríTí’a * — Véletlenül bukkantam rá a le­véltárban, egy dokumentumban a kincses kút történetére. Az 1882/83-as Békés Vármegyei Ré­gészeti és Művelődéstörténeti Társulás főtitkári jelentése emlí­tette meg a kincset rejtő kutat. Ennek feltárása valahogy kima­radt a szegedi egyetem történész- professzora, Bálint Alajos által 1937-ben végzett régészeti kuta­tásból - mondta Csürhés István, Kaszaper polgármestere. A főtit­kárjelentésében az alábbiak sze­repelnek a kincses kúttal kap­csolatban: „A másik ilyen hely... a Kállay család birtokán az úgy­nevezett kaszaperi nagykút, mely egynéhány most is élő öreg ember tanúsága szerint, egy em­beröltő előtt nagy feltűnést oko­zó apparátussal volt kiásva. Egy óriási ládát akartak onnét ki­Történelmi emlékhelyet létesítenének Kaszaperen a kaszaperi önkormányzat célja egy történelmi emlék­hely kialakítása. Szeretnék egyméteres magasságig fel­húzni az egykori templomok falát, újra kiemelni a sáncot. A területen több kor egykori lakóotthonainak maradvá­nyait rejti a föld, ezeket is be­mutatnák az utókornak. - Rogerius mester feljegyzései a településünkön áthaladó ta­tárok pusztításairól is hiteles képet adnak. Mi a kaszapere­gi részen a tatárjárásnak is emlékművet állítanánk. emelni, mely állítólag történelmi értékű tárgyakkal volt megtölt­ve.” A leírás szerint a ládát meg is találták. A tetején lévő nagy vaskarikára kötelet kötöttek, és 12 ökörrel próbálták meg kihúz­ni. A kút felső nyílásához érve azonban a karika kiszakadt a lá­dából. A láda visszaesett a kútba, elborította a víz és a homok. Ezért elhalasztották a kincs ki­emelését. Állítólag a vaskarikát egészen az 1848-as forradalomig a községházán őrizték. — AkiiíCS Valószínűleg á török- dúlás végén került a kútba, ami a korabeli marhahajtó út mentén biztosította a jószágok itatását. Az elmúlt hetekben I. József és II. Jó­zsef korabeli katonai térképeken, valamint az első kataszteri méré­sek alapján beazonosítottuk a Puszta Kállay Ödön birtokán lévő épületek helyét és a néhány száz méterrel arrébb lévő Puszta Kál­lay Berci birtokát. A marhahajtó út közelében két kút volt, az egyik Kállay Ödön birtokának közepén, a másik kút a szomszéd birtok szélén állt. Szakemberek segítsé­gével meghatároztuk az építmé­nyek GPS-koordinátáját is. Sze­retnénk régészeti feltárást végez­tetni a területen — tudtuk meg Csürhés Istvántól. Mivel a terület magánkézben van, ezért földcse­rével jutnának a területhez. Eb­ben kérték a nemzeti földalapke­zelő segítségét is. Kaszaper ön- kormányzata kiemelt kérdésként kezeli a település múltjának meg­ismerését, a feltárt értékek meg­őrzését, megismertetését.-Az ezredfordulón, a hitelesí­tő ásatás során, egy Szent István korabeli és egy IV. Béla korában épült templom maradványai is előbukkantak. Hat-hét házhely, egy kovácsműhely is a régészek elé tárult. Egy másik ásatás kap­csán pedig 6000 éves, bronzko­ri sáncra találtak a szakembe­rek, ugyancsak a mai Kaszaper határában, az egykori Kaszape­reg területén - folytatta Csürhés István. A kaszaperi önkormány­zat szeretné, ha nemcsak írásos nyomai maradnának az ásatá­soknak. Céljuk egy történelmi emlékhely létesítése, ami a kör­nyék egyik turisztikai látványos­sága lenne, és az oktatásban is szerepet kaphatna. Kaszaperen szántáskor is kerülnek elő csontok, cserépdarabok Utasokat is szállított a tesztbusz Kecskeméten Bemutatkozott Kecskeméten a városi tömegközlekedés fejlesz­tését támogató projekt keretében szervezett tesztsorozat első típu­sa: a Mercedes-Benz Citaro G BlueTec Hybrid autóbusz — írta az Iho.hu. A jármű a Mercedes- Benz kecskeméti gyárát is „meg­látogatta”, majd pedig hat kört teljesített a városi vonalakon. ■ Újra benépesült az egeibaktai katonai lőtér A szolnoki székhelyű MH Béke- támogató Kiképző Központ szer­vezésében zajló XXIII. Nemzet­közi Katonai Megfigyelő Tanfo­lyam résztvevői komplex járőr­gyakorlat keretében adtak szá­mot a kurzuson elsajátított tudá­sukból Egerbaktán, a korábban katonai lőtérként is használt te­rületen - írta a Honvédelem.hu. A 14 külföldi és 17 magyar hall­gatóból a kiképzők négy ENSZ- járőrcsoportot alakítottak, ame­lyeknek olyan feladatokat kellett megoldaniuk a járőrtevékenység során, hogy a misszióban rájuk váró feladataikra a lehető legjob­ban felkészüljenek. ■ A nemrég alakult honismereti kör jó munkát végzett Gazdag helyi programmal szí­nesítette a náluk vendégeskedő „20 éves a Jászok Egyesülete” vándorkiállítást a nemrégen ala­kult Jászalsószentgyörgyi Hon­ismereti Kör. Szarvák Imre pol­gármester megnyitója mellett Talált József jászkapitány is emelte az ünnepség fényét. Lu­kácsi László helytörténész, a Jászsági Honismereti Egylet tag­ja bemutatta a Jászok Egyesüle­tét és a jászok vándorlását, Si­mon Károly a helytörténeti kör­ről és a jászkapitányi öltözetről beszélt. Az általános iskolások - akik kreatívan részt vettek a be­mutatóban — és óvodások is meglátogatták a kiállítást, me­lyet helyi anyagokkal is bővítet­tek a szervezők. ■ A szakmai hozzáértését, elkötelezettségét díjazták Szókéné Székely Erzsébet SZÜLETETT: Szolnok, 1970. végzettség: egészségügyi szakközépiskola, okleveles védőnői diploma karrier: Nagykörű, majd Szolnok több körzete CSALÁD: férje gépészmérnök, két fiuk 12, és 3,5 éves hobbi: a gyerekek és a ker­tészkedés az év védőnője A szolnoki Szókéné Székely Erzsébetre voksoltak ajegtöbben az egyesület szavazásán Talán az az egyik legnagyobb el­ismerés, ha az embert olyanok jelölik egy díjra, akiknek mun­káját, szinte egész életét szente­li. Szókéné Székely Erzsébettel pontosan ez történt. A Magyar Védőnők Egyesüle­te szavazást hirdetett, melyben az év védőnőjét keresték. Bárki szavazhatott arra az egészség- ügyi szakemberre, akiről úgy vélte, hogy áldozatos munkájá­val, segítőkészségével az átla­gosnál, elvárhatónál jóval többet tett a rábízott családokért. Amint a szavazás összesítésekor kide­rült, a nagyvárosi kategóriában az egyik szolnoki körzet védőnő­jére, Szókéné Székely Erzsébet­re voksoltak legtöbben. — Álmomban sem gondoltam volna, hogy én kapom ezt az el­ismerést - mondja a törékeny, mosolygós védőnő, miközben még néhány tanáccsal lát el egy várandós anyukát, aki kislányá­val érkezett státuszvizsgálatra. — Azért is nagy meglepetés volt számomra, mert bár húsz esztendeje vagyok a pályán, az utóbbi néhány évben otthon vol­tam kisfiámmal, és csak tavaly kezdtem újra dolgozni. De ter­mészetesen nagy örömmel fo­gadtam, úgy érzem, egyfajta megerősítést ad a továbbiakhoz. Szókéné Székely Erzsébet szá­mára ugyanis a szokásosnál is nehezebben ment a munkába va­ló visszailleszkedés. Alig tért vissza gyes után, Hídvégi Julian­na doktornő, akivel együtt dolgo­zott, tragédia áldozata lett.- Mindannyiunkat megrázott, amikor kiderült, hogy Hídvégi doktornőt meggyilkolták - em­lékszik vissza a tavaly őszi ese­ményekre. - Nem gondoltuk vol­na, hogy ilyesmi megtörténhet. Engem különösen közelről érin­tett, hiszen jó néhány évig dol­goztunk együtt, nagy hatással volt rám az ő empátiája, szaktu­dása, segítőkészsége. Dr. Varga Mária meüett tőle tanultam a leg­többet, illetve az egykori tanító védőnőim, Bander Ferencné és Tóth Albertné segítettek hozzá, hogy elsajátítsam mindazt, ami ehhez a hivatáshoz szükséges. A legfontosabbat azonban nem lehet megtanulni. Azt az elkötele­zettséget, amelyet az év védőnő­jére szavazók díjaztak. ■ Sz. Zs. Szókéné Erzsiké (jobbra) Gyányi Gergőt és ^mr édesanyját látogatja I * meg Kincsvadászat a határban lelet JjÉjÉl A törökdúlás végén kerülhetett a mélybe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom