Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-02 / 128. szám
Ö üh. 1004 / EGYHÁZMEG^ Megjelenik minden hónap első szómharjiin EiÍREK JÚNIUS ÜZENETE: „yl nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete. ” (Rom 5,5b) A zsidóság vezetői az egri érseknél Összefogás a békéért A magyar zsidóság vezetői május 15-én hivatalában keresték fel Ternyák Csaba egri érseket. A találkozó résztvevői hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a mindannyiunk közös örökségét képező Tízparancsolat megint a társadalom életének részévé váljon, a szeretet parancsának és a gyűlölködés tilalmának kőbe vésett elvei áthassák a mindennapokat. Egyúttal sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a világban még mindig sok helyen az intolerancia uralkodik, embereket támadnak és különböztetnek meg vallásuk, nemzetiségük vagy etnikai hovatartozásuk miatt. Aggodalommal látják, hogy napjainkban is sok ezer embert gyilkolnak meg a világon, üldöznek el lakóhelyéről, egyes helyeken még ma is gyakoriak a keresztényellenes pogromok, míg másutt a zsidókat üldözik. Örömüket fejezték ki, hogy a Szentföldön és fővárosában, Jeruzsálemben szabadon látogathatók a különböző - így a keresztény - vallások szent helyei, és a zarándokokat is nagy szeretettel fogadják. Az érsek felidézte Erdő Péter bíboros szavait: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal. Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel. Van remény, ha mindnyájan összefogunk és akarjuk. A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból mindig elfogadha tatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük - és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük. Feldmájer Péter elégedettségét fejezte ki, hogy a másik három történelmi egyház közös imanapot kezdeményezett a magyarországi keresztény és zsidó közösségek részvételével, hogy együtt könyöröghessünk békéért és szeretetért. Kardos Péter főrabbi - tolmácsolva a rabbitestület álláspontját - kifejtette: ha a mindannyiunk közös örökségét képező zsoltárok legalább évente egyszer közösen hangzanak el a különböző vallású papok, rabbik, hívők szájából, úgy imánk biztosan meghallgatásra talál. Zoltai Gusztáv beszámolt a magyar zsidóság általános helyzetéről és arról, hogyan segíti a Mazsi- hisz intézményrendszere a ho- lokausztot túlélő idős és beteg emberek ellátását. Ternyák Csaba érsek tájékoztatást adott egyházmegyéje életéről és arról a tevékenységükről, amelyet az oktatásban és az elesettek gondozásában betöltenek. Kiemelten szólt a Karitász Éve programjáról és arról a munkáról, amelyet ez a szervezet végez a rászorulók megsegítésében. ■ Dolhai Lajos kitüntetése EBBEN AZ ÉVBEN a Stephanus-dí- jat dr. Dolhai Lajos egyetemi tanár, az Egri Hittudományi Főiskola rektora kapta. A kitüntetés átadása 2012. május 14- én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében történt. A laudációt Kuminetz Géza egyetemi tanár mondta. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergomi-budapesti érsek és Ternyák Csaba egri érsek. Az Egri Szeminárium tanárai és kispapja! közül is többen részt vettek az ünnepségen. A Stephanus-díjat a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapította. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét megnyitóján irodalmi és teológiai kategóriában adja át a társulat fővédője, az esztergomi-budapesti érsek és az alapítvány elnöke. A díjazottak minden évben - az alapító okirat szerint - olyan szerzők, akik magyar Dr. Dolhai Lajos Stephanus-díjas nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, illetve az irodalmi műfajok területén. ■ Egyházmegyei Karitász-találkozó Önfeláldozó szeretet Nemcsak katasztrófák idején, hanem a hétköznapokban is szükség van a szervezet szolgálatára Az egri bazilikába várták május 19-én azokat, akik az egyházmegye különböző Karitász- csoportjaiban tevékenykednek. Az érsek meghívásának több mint 800 Karitász-tag tett eleget, akik a településük nevét viselő lobogókkal vonultak be az ünnepi szentmisére. A szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt, koncelebrált Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Magyar Katolikus Karitász püspökelnöke, Katona István segédpüspök, Écsy Gábor, az Országos Karitász igazgatója, és azok a papok, akik a Kari- tász-csoportjaikkal jöttek. Ternyák Csaba érsek szentbeszéde elején idézte a találkozó mottóját: Krisztus szeretete sürget minket! A ma embere nem szereti, ha sürgetik, de Krisztus szeretete nem tűr halasztást. Ennek kettős jelentése van: az egyik, hogy szeretete arra sürget, hogy szeressük embertársainkat. A másik jelentése, hogy az Isten adta idő fogyatkozik, éppen ezért jól kell vele élni. A találkozó célja, hogy lendületet adjon a Kari- tász-szervezetekben tevékenykedőknek. Senkit se hagyjunk egyedül, legyen jellemző ránk az önfeláldozó szeretet, melynek mindennapi megélése maradandó gyümölcsöt hozhat. A résztvevőket Soltész Miklós államtitkár köszöntötte a szertartást követően, aki szerint sok uniós országban tisztelettel gondolnak Magyarországra, mert föl mertük emelni szavunkat az alapvető erkölcsi érték és a családok védelmében. Az elhagyott gyermekek, idősotthonokban élő magányos öregek, a magukra hagyott fogyatékkal élők azt jelzik, hogy szétesik a család. Spányi Antal, a Magyar Karitász püspökelnöke kiemelte: ma is például szolgálhat, hogy az ősegyházban a keresztények ismertetőjele az egymás felé forduló szeretet volt. A ka- ritászosok őrzik a hagyományt, és erről a tettekkel is hitvallást tesznek. A délelőtt záró előadását Zagyva Richárd, veszprémi Karitász-igazgató tartotta, aki a szervezet magyarországi történetét mutatta be. Délután a kazincbarcikai és jászárokszállási csoportok vezetői számoltak be tevékenységükről. Végül Árvái Ferenc, az Egyház- megyei Karitász igazgatója az elmúlt időszak történéseit foglalta össze. ■ Gábor László Zarándoklat „MINDEN KÖRÜLMÉNYEK között maradjunk meg mi is Krisztus hű szolgáinak - ahogyan tette Boldog Scheffler János is!” - mondta Árvái Zoltán vizsolyi plébános Szatmárnémetiben, a püspöki székesegyházban, ahová híveivel zarándokolt. Az abaúji csoport a püspöki székesegyházban Hám János szatmári püspökről, Gyöngyös szülöttéről, a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének megalapítójáról is megemlékezett. Karitászos vetés ez Év TAVASZÁN 546 család kapott vetőmagot az Egri Főegyházmegyei Karitásztól Kerecsend, Ónod és Szend- rőlád településen, hogy kertjükben megtermelhessék családjuk számára a szükséges zöldségeket. A programban azok vehettek részt, akik nagycsaládosok, szegénységben élnek, és vállalták, hogy a kertjüket megművelik. A Karitász az önkormányzatokkal és a helyi Karitász-csoportokkal összefogva folyamatosan ellenőrzi és nyomon követi a növények gondozását. Egerben a cursillósok JÚNIUS 2-ÁN rendezik az egri bazilikában a cursillósok 2. Országos Ultreyáját. A találkozó tíz órakor szentmisével kezdődik, melynek főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek. A találkozóra határon innen és túlról minden cur- sillós testvért várnak. Bravim11.! A nyugati egyházban a pünkösd utáni vasárnap, a Szentháromság vasárnapja figyelmeztet bennünket a szentháromságos hit megváltásának fontosságára. Miután az egyházi év eddig eltelt részében láttuk, hogy mit tett értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten, ezen a vasárnapon arról elmélkedünk, hogy ki és milyen a mi Istenünk. Ezen az ünnepen különösen is megvalljuk, hogy Isten nemcsak egy világfeletti, transzcendens létező, hanem a maga belső életének gazdagsága szerint: Atya, Fiú és Szentlélek. Ezt az istenképet Jézus Krisztusnak köszönhetjük, aki nemcsak tanításával, hanem saját életével is kinyilatkoztatta számunkra a Szentháromság titkát, hiszen a Bibliában úgy áll előttünk, mint a Fiú, aki az Atyától jött, és megígéri nekünk a Szentleiket. Jézus „mindennapi eledele” az, hogy megteszi a Mennyei Atya akaratát, és nyilvános működése kezdetétől fogva jelen van az életében és megváltói művében a Szentlélek. A megtestesülés és a megváltás misztériumában érzékelhető módon megnyilvánul a Szentháromság. Gondoljunk csak arra, hogy a Szentlélek által fogantatik a Megváltó Jézus, a Magasságberniünket”. Még a Biblia alapján is nehezen értjük az Isten háromságos létformáját. Megérthetjük viszont, hogy miért is nyilatkoztatta ki nekünk Isten ezt a misztériumot. A Szentírásban találhatunk néhány idevonatkozó utalást. Azért is fontos és érthető Isten szentháromságos létmódja, mert a hit által a Szentháromság létét és jelenlétét életünk minden napján megtapasztaljuk. A Megváltó Fiú kegyelme a mennyei Atya Jézus Krisztusban megmutatkozó irgalmas A szentháromságos istenkép beli ereje borítja be Máriát, és a születendő gyermek Isten Fia lesz (Lk 1,35). És nem feledkezhetünk meg arról, hogy Jézus Krisztus az Atya akaratából és a Szentlélek közreműködésével váltotta meg a vilá got. A megváltás azt is jelenti, hogy a megtestesült Fiú, Jézus Krisztus által a Szentlélekben szabad utunk van az Atyához. Ez a kinyilatkoztatott hitigazság minden korban sok fejtörést okozott még a hívő embereknek is, de igazat kell adnunk Kálvinnak, aki azt mondotta: „Istennek engedjük meg, hogy olyan legyen, amilyen. És hogy ő milyen, arra Jézus Krisztus tanított meg „Most már barátaimnak hívlak titeket, mert mindazt, amit az Atyától hallottam, tudtul adtam nektek” - mondta Jézus búcsúbeszédében (Jn 15,15). A mindennapi életben az igazi baráti kapcsolat megkívánja, hogy jól megismerjük a másikat, és minél többet tudjunk róla. Azt kell mondanunk, hogy az Isten is megtisztel, ba rátságát mutatja ki azzal, hogy szentháromságos életét kinyilvánítja nekünk. Jézus Krisztus megtanít bennünket az igaz istenismeretre azért, mert ő valóban „baráti” kapcsolatba lépett velünk. Mindent elmondott általa az Isten önmagáról, ami számunkra lényeges. szeretete és az, hogy a Szentlélek vezet bennünket a Krisztust követő keresztény élet útján. Életünk minden napján közösségben élhetünk a Szent- háromságban egy Istennel. A rról sem feledkezhetünk meg, hogy Jézus az örök életre is előkészít minket azzal, hogy beszél nekünk arról a Szentháromságról, akit majd színről színre láthatunk: „Az örök élet az, hogy megismerjenek Téged” (Jn 17,3). Mindezért mondjunk hálás szívvel köszönetét: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.” ■ Dolhai Lajos
