Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-16 / 140. szám
ELETMOD Még skype-on is szól híveihez a rabbi közösség Dr. Róna Tamáshoz egy egész régiónyi terület tartozik, Bajától Szolnokon át Hatvanig Több megyényi területen látja el feladatait dr. Róna Tamás, az Alföldi Régió vezető' rabbija. A Kecskeméten élő, harminchét esztendős rabbi azonban nem csak a zsidó hívek körében jól ismert, hiszen aktív tagja Kecskemét, Szolnok, Nagykőrös, Kiskunhalas, Hatvan, Gyöngyös és még számos város közéletének is, és elnökségi tagja a Keresztény-Zsidó Társaságnak is. Bán János- Hogyan lesz ma valakiből rabbi? Családi háttér, elhivatottság?- A magyarországi zsidóság meghatározó lélekszáma a fővárosban él. A vidéki zsidóság a közgondolkodás perifériáján létezik évtizedek óta, holott vidéki városaink dinamikus fejlődéséből, felvirágoztatásából a zsidóság is bőségesen kivette részét A történelmi tragédiák miatt mára csupán a legnagyobb városokban maradt számottevő zsidó,közösség, mint Szegeden, Debrecenben, Pécsett Én tősgyökeres budapesti srácként nőttem föl, noha felmenőim egyrészről Tiszafüredről, másrészről Csengéiről, illetve Nagyváradról származtak. 1997-ben, amikor a kecskeméti hitközség nagy tiszteletben álló tanítója, Köves Gyula elhunyt, én elsőévesként kerültem komoly válaszút elé. Behívott az egyetemünk rektora, és megkérdezte: Tamás, lenne-e kedved Kecskemétre menni tanítani? Ez nem kérdés, feleltem: azért választottam ezt a szolgálatot, hogy ha a Jóisten valahová tanítónak szólít, akkor mennem kell. TUdni kell persze, hogy a nyolc évfolyamos rabbiképzőben egy évfolyam egy emberből áll. Az oktatás hétfőtől csütörtökig reggeli templomi liturgiával kezdődik, majd nyolc órától, fél kilenctől jönnek az előadások. Az utolsó este héttől fél kilencig tart, vagyis tíznél előbb nemigen értem haza soha. Reggel hattól este fél küencig tanulni, koncentrálni, komoly kihívás egy fiatalember számára. Megtanulja önmagát elhelyezni, megérti, hogy hol vannak a gyengéi, és hogyan tud e gyengékkel megbirkózni. Pénteken „enyhébb” a napirend, ezért már a 14.55-ös vonattal el tudtam indulni Kecskemétre. Este a Nagykőrösi utcában elkezdődött a Talmud-Tóra, vagyis a gyerekeknek tartott hittanóra, majd érkeztek a családok, az asszonyok, férfiak, egyedülállók. Bepillantást nyertem abba, hogyan is működik egy vidéki hitközség. —A VOes évek elején újraszerveződtek a vidéki hitközségek, hiszen a korábbi évtizedekben a zsidó társadalom egy része is távolabb került a vallástól —Hatvan év tulajdonképp kimarad a zsidó közösség számára is. A létszám folyamatosan fogy, például a kecskeméti hitközség most hatvan főből áll, miközben a zsidó polgárok száma mintegy száz-száz- húsz fő lehet a városban. Vannak A harminchét esztendős rabbi Kecskeméten él. Felvételünkön a volt zsinagóga előtt látható, amely ma Technika Háza. persze, akik a zsidósághoz csatlakozni kívánnak, illetve akik valamilyen formában visszatérnek zsidó vallásukhoz. Az életünk folyamatos újjáépítést kíván, de véleményem szerint még legalább fél évszázadnak kell eltelnie, hogy hitközségünk visszanyerje egykori fényét..-Mégis, mi jelentette a lökést, hogy vallási pályát válasszon? — Egyik ágon sem volt a családomban rabbi. Viszont nagyon vallásos családban nőttek fel a szüleim. A háború után megtartották a zsidóságot, a kóserságot, járt a sahter Debrecenből Füredre, meggyújtották a gyertyákat, ott volt a Népszabadság, az Esti Hírlap, és köztük a sábesz gyertya. Háromévesen vitt el édesapám először hittanórára, Talmud-Tórára. Ebben a környezetben nevelkedtem. Érettségi után felvételiztem a jogi egyetemre és a külkereskedelmi főiskolára. Utóbbira vettek fel. Az első év elvégzése után aztán bevonultam. A felderítőknél szolgáltam Szolnokon és Szombathelyen. Márpedig a deszantba nem feltétlen a féktelen tanulásvágy vezérli a jelentkezőket. Engem az vezérelt Egy napon aztán érkezett egy parancs az akkor megalakult tábori rabbinátustól (amit az egész zászlóalj előtt parancsban felolvastak), hogy Amerikából és Izraelből katonai delegáció jön, köztük lelkészek is, és szeretnének olyan zsidó sorkatonával találkozni, aki idegen nyelven beszél. A tábori rabbinátus engem jelölt Másnap reggel a századparancsnok közölte, hogy tűzzem ki a sárga csillagot.. Az egyik őrség után ezt követően öten jöttek be hozzám, hogy „elbeszélgessenek velem” az én zsidó karrieremről, minek következtében négyen bevonultunk egv hónapra a Honvéd Kórházba egy kis „wellness-kezelésre”.-Addig nem tudták az alakulatnál, hogy zsidó? — Ez mindenkinek a magánügye. Hogy én elvonultam reggelenként 10-15 percre a saját áhítatommal, senkit nem érdekelt, de megcsináltam a kötelező feladatokat Aztán a kórházi lábadozásom húsz-huszonegy évesen bekerül, akkor maga a képzés nyolc év, plusz egy gyakorlati év. Ebben a tizennyolc félévben, több mint háromszáz kollokvium, több tucat szigorlat, három-négy nyelvi szigorlat és mindenféle más finomság vár az emberre! Harmincévesen kikerülni az iskolapadból: kevés fiatal akad, aki ezt felvállalja. Nincs idő szórakozni, csupa olyan Behívott a reféfflt, és megkérdezte: lenne-e ?m Keféméire menni tanítani? Ez 5m kérdés; feleltem: azért választottam ezt a szolgálatot, hogy ha a Jóisten valahová tanítónak szólít, akkor mennem kell. alatt arra gondoltam, hogy az én szeretett hazámban nem szabad, hogy ilyen atrocitások előforduljanak. Ebből tanulni kell! Nekem pedig ebben a dologban tennivalóm van! Megszületett bennem a döntés, egyre egyértelműbbé vált az utam. 1995-ben leszereltem, elvégeztem a főiskolát Elhatároztam, hogy rabbi leszek. Pedig, bizonyára sejthető, ez akkor már nem volt könnyű döntés. Ha oda valaki dolgot csinálni, amit a korombeli fiatalok. Pénteken és szombaton itt voltam Kecskeméten, szombat este hazamentem, vasárnap a heti oktatott anyagot kellett megtanulnom. Mégis, azt mondhatom, gyönyörű időszaka volt ez az életemnek. Megjegyzem, nehéz is: a kilenc évfolyam alatt ketten végeztünk. A tanulás mellett dolgoztam kollégjumbannevelőtanárként, este kilenctől reggel hétig. Több idegen nyelven is tudnia keil beszélni- A zsidó világ beszélt nyelve az ivrit, egy erős szakmai kő zépfök a minimum — mondta dr. Róna Tamás. — Kell legalább eg}' világi nyelv, és a szkriptúrák kutatásához a hébertudás is szükségeltetik. A héber és az ivrit úgy viszonyul egymáshoz, mint a latin és az olasz. Szükség van még természetesen a latinra, az ógörögre vagy a szír görögre. A Talmud nyelve az arámi, emellett minden történelmi korszaknak voltak sajátos nyelvezetei, mint például a judeórab, a ladinó, a jiddis... Ezekbe csak belekóstolt az ember.- Mikor döntött úgy, hogy a jövái- rosból Kecskemétre költözik?- Keresem a kihívásokat. Amikor idejöttem, bedobtak a mély vízbe. Imádkoznom kellett, tanítani felnőtteket, gyerekeket. Mint az átképzés alatt lévő orosztanár... Az első évben ez sok-sok humoros pillanatot eredményezett. Fontos, hogy személyes kontaktus alakuljon ki, ha bárkinek problémája van, engem nyugodtan kereshet. Bizony, ebbe a cipőbe bele kell nőni! Úgy 2000-2001 körül folyamatosan szaporodtak a feladatok: át kellett járnom Nagykőrösre, utána Szolnok, Kiskunhalas, Cegléd következett. 2005 körül egy régiónyi terület rajzolódott ki, ahol napi szinten folyamatosan akadnak problémák, melyeket valamüyen formában orvosolni kellett. A fővárosban éltem 2008-ig, de egyre inkább éreztem, hogy nekem nem csak a hitközségeket, hanem az érintett településeket, azok minden lakóját segítenem kell, minden erőmmel. Hiszen a hitközség épülése nem választható el a tá- gabb értelemben vett család, az adott település épülésétől. Kecskeméten komoly segítséget kaptunk a történelmi egyházaktól. Velük közösen sikerült Szolnokon, Kiskunhalason is kialakítani az együttműködés magasabb szintjét. Évente városonként öthat közös programot tartunk. Bajától Hatvanig, Gyöngyösig, plusz a kisebb szórványokat is havonta egyszer meglátogatom, de ha nem jutok el, a skype-on keresztül próbálom elérni őket.- Megfigyelhető, hogy a zsidó hitközségek egy részének életében is megjelenik egyfajta új szellemi iránvzat ami nvitottabb a korábbi évtizedekben megszokottnál. Nyitottabb a társadabm ügyes Ixyos dolgaim...- A társadalom oldaláról is megfogalmazódott az igény, hogy tűnjön el a zsidóságra boruló mitikus köntös. Fontos, hogy helyére kerüljenek a dolgok, és igazán egységessé váljon a társadalom, abban a kérdésben legalább, hogy a saját hazánkat építsük, közösen. —Hogyan fogadták ezt a szervező- munkát, a nyitási kezdeményezést a környezetében?- Létezik egy Keresztény-Zsidó Társaság Magyarországon, ennek főtitkára Szécsi professzor úr. Nagy felkészültségű, hívő tudósember, aki a Vatikánban doktorált. Mellette társelnöki szerepet töltenek be a négy történelmi egyház vezetői. Találkoztunk az egyetemen, s valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy egyszer Szolnokra hívtak előadást tartani a Tízparancsolatról. Később négy vidéki városba is eljutottam, s a különböző egyházak lelkészeivel, papokkal tudtunk tanítani. Elindult egy folyamat, s az egyik lehetőség adta a következőt.- Vajon mire marad ideje egy mbbinak a hivatásán kívül? Család? Olvasás, film, zene?- Abban a csodában van részünk a feleségemmel, hogy 2010 októberében megszületett a fiunk, Dávid, és tavaly februárjában a lányunk, Lili. Ők megadják azt az irányt, melyre mi nagyon nagy örömmel és szeretettel megyünk. Vagyis ebből sejthető, hogy 2010 előtt jártunk színházba, koncertekre, néhány könnyebb olvasmányt is kezünkbe tudtunk venni. Mostanában ezekre értelemszerűen kevesebb idő jut * » i t
