Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-16 / 140. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 16., SZOMBAT Veszélyes kényszemyugdíj tervezet Baj lehet, ha elbocsájtják az egyetlen szakértőt, mert idős Alkalmazásban állók száma a költségvetési szférában (ezer fő) 2006 ■■WEH&-' 788,3 2007 IHIX9HI 748,6 2008 BBH 722,0 2009 ■EMI 747,9 2010 ■BBEilSlHfli 772,6 2077 [QQHI 734,6 ■ Ebből teljes munkaidőben Saját jogú nyugdíjasok száma Figyelni kell a szerződések részleteit is ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK Olvasóink leveleiből kiderül, se szeri, se száma az olyan fogyasztói jogvitáknak, melyek abból adódnak, hogy a fogyasztók nem kellő körültekintéssel kötik meg szerződésüket. sok fogyasztó csak a szerződés megkötése után veszi észre, hogy a szerződés olyan kitételeket tartalmazott, mely rájuk nézve adott esetben hátrányos lehet. Mielőtt tehát bárki bármit aláír, tüzetesen olvassa el a szerződést, az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), adott esetben az üzletszabályzatot is - tanácsolja a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE). Ha pedig valamit nem ért, kérdezze meg a dolgot szakembertől, de semmi esetre se kanyarítsa oda a nevét a papírra. A BÉKÉLTETŐTESTÜLETEK gyakran találkoznak olyan panasszal, hogy a fogyasztók termékbemutatós vásárlás során nem olvasták el szerződésük egyes pontjait. Emiatt később értesülnek többek között arról, hogy a nyolc munkanapon túli elállás esetén kötbért kell majd fizetniük. ugyanígy komoly problémát jelentenek a rengeteg vitát kiváltó fogyasztói csoportok szerződései. Esetükben a fogyasztók azzal sincsenek tisztában, hogy nem hitel- szerződést kötöttek, hanem egy szerencseelemmel kombinált speciális szerződés- típussal találkoztak. Pedig a szerződések többnyire e téren is mindig egyértelműek szoktak lenni. az emberek gyakran repülőjegyet, belépőt és egyéb jegyeket rendelnek a világháló segítségével. Senki ne pipálja ki automatikusan az „elolvastam és tudomásul vettem az általános szerződési feltételeket” kitételt azok figyelmes elolvasása nélkül. «Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A közoktatást érintheti legérzékenyebben a jövőre bevezetendő nyugdíjkényszer, amely a 62. életévüket elért közalkalmazottakra vonatkozna. A költségvetési szempontok miatt bevezetendő lépéssel párhuzamosan az álláshelyeket is megszüntetnék - aggódnak a szak- szervezetek. Braunmüller Lajos Húszmilliárd forintnyi megtakarítást remél Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a közszféra egyes kiadásainak megkurtításától, így attól, hogy jövőre kötelezően nyugdíjba küldenék a 62. életévüket elért közalkalmazottakat. A közszféra dolgozóinak száma jövőre 250 ezerrel nő a közoktatás és az egészségügy átalakítása miatt, a körükben bevezetett kényszernyugdíjazás Matolcsy szerint 10-11 ezer embert érint - a miniszter ezt a jövő évi büdzsé csütörtöki bemutatásán mondta. „A kiadások csökkentése akár racionális is lehetne, ám a jelenlegi szinten ez már a működőképességet is befolyásolhatja, és károkat okoz. Az ilyen híreket ráadásul nem a sajtóból kellene megtudnunk, hanem erről a kormányzatnak egyeztetéseket kellene folytatnia az érintettekkel” - nyilatkozta lapunknak a közalkalmazotti érdekképviseleteket tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. ■ A szakszervezetek hiányolják az egyeztetést az ügyben, emellett a szféra működőképességét féltik. Hozzátette: a közszolgálat egyes területein, például az egészségügyben és az oktatásban így is kevesen dolgoznak az elvégzendő feladatokhoz képest. „Hoffmann Rózsa jó ideje hangoztatja, hogy a közaz európai Bizottság nem kommentál tervezeteket, javaslatokat - mondta Ce- zary Lewanowicz, az Európai Bizottság szóvivője lapunk kérdésére, miszerint a Matolcsy György által bejelentett intézkedés sértheti-e az uniós jogot. Kérdésünk azért merült fel, mert egy másik, nyugdíjjal kapcsolatos ügyben (a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállításánál) Brüsszel az EU-joggal ellentétesnek találta a magyar szabályozást. Az indoklás szerint ugyanis sérti a munoktatás átalakítása nem jár majd a pedagógusok elbocsátásával, hiszen a létszámcsökkentést a nyugdíjba vonulók munkakörének megszüntetésével érik el. A probléma viszont az, ha egy iskola esetleg egyetlen biológia vagy kémia szakos tanára távozik így” - nyilatkozta lapunknak Galló Istvánná. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: „annak, hogy a megüresedett helyekre nem vesznek fel fiatalokat, rendkívül rossz üzenete van a jelenleg főiskolán vagy egyetemen tanárnak készülő diákok számára.” Galló szerint így is valós kaerő diszkriminációjának uniós tilalmát, és úgy döntött, hogy a kérdést az Európai Bíróság elé viszi. kérdésünkre, miszerint a luxembourgi székhelyű testület ez ügyben megkap- ta-e már a brüsszeli keresetet, Lehóczki Balázs, a bíróságsajtóosztályának munkatársa úgy válaszolt: a bizottság beadványa a napokban érkezett meg Luxembourgba. Orbán Viktor kormányfő lapértesülések szerint kész arra, hogy a kormány bíróságon védje meg álláspontját. T. G. veszély a pedagógusok számára a létszámcsökkentés. „A szakképzési rendszer átalakítása és a tankötelezettség korha- J tárának ló évre csökkentése önmagában is kevesebb pedagógust feltételez, Nagy kérdés j az is, hogyan alakulnak majd a kötelező óraszámok. A számításaink szerint 2 óra plusz, tehát ha a heti 22 kötelezően tartandó órát 24-re emelik, 11 ezer pedagógus elbocsátását eredményezheti” - fogalmazott az elnök. Korábban uniós kritikákat | kapott Magyarország amiatt, J hogy a bírók számára írt elő hasonló nyugdíjba vonulási kény- . szert 62 éves kortól. „A bírók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos brüsszeli kritika arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság szerint hátrány érte volna a bírákat azzal, ha csak esetükben - más igazságszolgáltatási dolgozókkal ellentétben - érvényesül a jogszabály”- emlékeztetett Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász lapunknak kifejtette: „a jelenlegi felvetés még csak tervezet, koncepció szintjén sem érhető el szövegszerűen, ezért korai lenne állást foglalni, hogy diszkriminációt tartalmaz-e. Mindenesetre a megszülető jogszabály nem tartalmazhat semmilyen indokolatlan különbségtételt, különben az ismét uniós aggályokat válthat ki” - vélekedett. Ader ötpárti egyeztetés után a víz témáját képviseli Rióban | elsősorban a víz témáját képviseli majd a köztársasági elnök vezette magyar tárgyalódelegáció az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló, júniusi Rio+20 konferencián - állapodott meg az öt parlamenti párt és az államfő tegnap a Sándor-palotában. Áder János az egyeztetés után közölte, hogy 2013 őszén tarthatnák Magyarországon azt az ENSZ-tanácskozást, amelyen reményei szerint a magyar vízügy komoly tapasztalatait és tudását is bemutathatnák. A delegáció azért a víz témáját helyezi tárgyalásai középpontjába a brazíliai Rio de Ja- neiróban, mert a víz az emberi élet egyik alapja, ugyanakkor az egyik legnagyobb veszélynek van kitéve, amit csak politikai ciklusokon átívelve lehet kezelni - érvelt Áder. Az államfő szerint sokan helytelenül azt gondolják, Magyarországot nem érintik a vízzel kapcsolatos problémák, ám ez nem igaz, mert a magyar vízkészlet 95 százaléka a határon túlról érkezik, ami rendkívül kiszolgáltatottá teszi az országot. Schiffer András közölte: nagy örömükre szolgált, hogy az államfő kikérte a pártok véleményét. Az LMP frakció- vezetője a víz témája mellett az élelmiszer-önrendelkezés képviseletét javasolta még a magyar delegációnak, hogy Magyarország ne legyen kiszolgáltatva az „élelmiszer-terrorista” világcégeknek. Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint Magyarország számára hatalmas kincs az ivóvízkészlet, a vízgazdálkodás ügyében pedig olyan tudással és technológiai ismeretekkel rendelkezünk, amivel exportlehetőséghez is jut. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője fontosnak és reménykeltőnek tartotta az egyeztetést, támogatásáról biztosította az államfő által felvetett tárgyalási tematikát. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy fogalmazott, nem volt ellentét a pártok között, csak több irányból közelítették meg a kérdéseket. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pártja nevében fontosnak tartja hangsúlyozni a természetes erdők és erőforrások védelmét is a víz tematikája mellett. ■ Megérkezett Brüsszelbe a bírók nyugdíjügye MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. június 15-én: ■lí €/Ft 293,90-1,70 Ft O $/Ft 232,47-1,98 Ft Üj CHF/Ft 244,71-1,58 Ft €/$ 1,2643 0,003 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.15.) Dátum Új élsz. Ár (Ft) Malmi búza 2012. aug. 55000 Malmi búza index 2012. aug. 55000 Takarmánybúza 2012. aug. 51000 Takarmánykukorica 2012. júli. 52 300 Tak.kukorica index 2012. júli. 52 300 Takarmányárpa 2012. aug. 50 510 Olajnapraforgó 2012. okt. 123000 Olajnapraforgó index 2012. okt. 123 000 Repce 2012. aug. 138000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE A PPP-k államosításába kezd a kormányzat változások Kérdéses, ki fogja karbantartani majd a magánberuházóktól átvett ingatlanokat A kormány elkezdi állami tulajdonba venni a PPP-kontruk- cióban, azaz a magán- és a közszféra közös finanszírozásában épült projekteket - jelentette be Hegmanné Nemes Sára államtitkár. Első körben tornatermeket és iskolai uszodákat vesznek állami felügyelet alá. 31 projekt átvételéről döntöttek olyan településeken, amelyek önhikire, azaz az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó segítségre pályáztak. Először tehát olyan projektek kerülnek át az államhoz, amelyek kiváltása a központi költségvetésből viszonylag olcsón megoldható. A kormány túl nagy terhet nem vesz magára, ám így kéttucatnyi települést kiránthat a csődveszély széléről. 15 milliárd forintot költenek arra, hogy a beruházásokat átvegyék a magánfelektől - közölte az államtitkár. A beruházások, amelyeket kiváltanak, ennél jóval többet, 50 milliárd körüli összeget jelentenek. Döntően olyan települések iskolauszodáiról, tornatermeiről van szó, amelyek túlvállalták magukat, és nem lennének képesek már kifizetni a projektek saját részét. Más kérdés, hogy mi lesz ezekkel az épületekkel. A PPP-szerződésekben ugyanis szinte mindig rögzítik azt Hegmanné: Kifizetik a saját erőt is, hogy a magánberuházó folyamatosan karbantartja, amit megépített; ha az államhoz átkerülnek a létesítmények, semmi nem garantálja, hogy lesz fejlesztés, vagy egyáltalán megőrzik a technikai színvonalat. A PPP-konstrukció lényege, hogy az állam vagy egy önkormányzat magáncégnek adja ki a projektet, ami köteles az építés mellett évtizedeken, döntően 15-30 éven át végezni a karbantartást és a felújításokat is, ez idő alatt az állam vagy a város évente fizet nekik - ez az, amire most nem képes költeni az önkormányzat sok helyen. Majd amikor a szerződés évtizedei lejártak, visszakerül az építmény az államhoz vagy a városhoz az akkori kor legmagasabb technikai követelményeinek megfelelve. Előrehaladott tárgyalások vannak azokkal a vállalkozókkal, akik hajlandóak kiszállni - mondta az államtitkár. Azt kifizetik a vállalkozóknak, amit saját erőből beépítettek a projektekbe, ennél többet nem. Bejelentették azt is: fejlesztési kabinetet hoz létre a kormány a fejlesztéspolitikai döntések gyors, koordinált előkészítése és érvényesítése érdekében. Vezetője a miniszterelnök lesz, és a gazdasági, valamint a fejlesztési miniszter is helyet kap benne. ■ SZ. I.
