Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-13 / 137. szám

2012. JÚNIUS 13., SZERDA 15 Fontos, hogy az eredményt meg tudjuk tartani A társadalomban sok más ér­ték mellett legfontosabbnak az emberi életnek kell lennie. Az életösztön parancsa „fennma­radni”, életben maradni, amíg csak lehet. Életünket újrater­melni, biztosítani, megvédeni a természeti-társadalmi veszé­lyektől, ami nap mint nap meg­újuló erőfeszítést kíván magá­tól az embertől. Fontos elérni, valamilyen célt, állapotot, és az elért eredményt megtartani. Ez pedig szüntelen aktivitást kíván a mindenkori embertől. Nagyon fontos az embereknek Marx és mások felfogása, akik a befektetett munkában látják az értékek eredetét. A minden­napi emberi lét értékelemeit teremteni kell, az társadalmi termék. ■ A legfontosabb érték az emberi élet. Az emberek aktivitását, ér­deklődését, kezdeményező­készségét a személyes kapcso­latok serkentik és szabályoz­zák. Az embernek fontos élet­eleme, hogy céljaik, eszmé­nyeik, értékeik közül választ­hatnak és gazdálkodhatnak. Tetteik, életük, viselkedésének szervezésében ki lehet és ki kell választaniuk, mi fontos számukra, mit lehet, mit kell tennie életével, munkájával, pályájával, hivatásával. Vá­laszthatnak különböző célok között: pénz, hatalom, tudás, hírnév, jóság stb. Ezek a célkitűzések eszme­ileg, gondolatilag, tetteikkel összekapcsolódva értékrend I elemévé válnak. Az ember „gazdálkodik” szabadságával- rabságával, lehetőségeivel, ön­magával: anyagi javakkal, ide­jével, érzelmeivel, kulturális mintáival értékek vonzásában elete — szerepei szerveződik és meghatározódik, azon a he­lyen és időben, ahol él. Min­den helyen eltérő gondolko­dás, választás, gazdálkodás, döntés, viselkedésmódok le­hetnek. Miközben az emberi lét minden elemét teremtenie kell. Dr. Bálint Sándor, Szolnok SZÓLJON HaddH6ljon! A SZOUIOK-JÁSZKUN ONLINE A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások — a levélíró hoz­zájárulása nélkül, mondanivaló­jának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azo­nosak a szerkesztőség állás­pontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütkö­zik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erköl­csöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mel­lőzzük. Szerkesztőségünk fenn­tartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levél­ként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Nép­lap, 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZOUON.hu internetes ol­dalon. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL l az öröm. Többszörös volt a szolnoki Nagycsaládosok Egyesülete gyermekcsapatának öröme az elmúlt hónapban. Elsőként május 9-én az Új Néplap felajánlása révén nyolcvanan nézhették meg a Magyar Nemzeti Cirkusz előadását Szolnokon. Majd pedig 26-án az egyesület szervezésében Kunhegyesre kirándultak, az egyesületi gyermeknapra. A sok ügyességi játékban való részvételért nem maradt el a jutalom édesség. A rendezvényt megtisztelte Szabó András polgármester úr, akitől a gyerekek lehetőséget kaptak a strandolásra. Ezúton is köszönünk mindent! (Gál Lászlóné. elnök) Tudósokban bővelkedünk múlt Saját módszerrel állapította meg a halál beálltát az orvos Szolnok bővelkedik a tu­domány, a művészet és a sport tehetséges művelői­ben. „Mélységes mély a múltnak kútja” — Thomas Mann József és testvérei című regénye ezzel a mondattal kezdődik. Dr. Nemes András Ez a megállapítás nagy múltú elődeinkre is érvényes. Tudós orvosaink közül elsők között említhetjük a szolnoki születé­sű Balogh Kálmán egyetemi ta­nárt az élettan, kórszövettan és gyógyszertan elismert tudósát, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagját, aki az Orvosi Hetilap szerkesztője volt huszonöt évig. Szolnoki volt az emberségből is példát mutató Laki Kálmán pro­fesszor, a világhírű biokémikus, aki a vérnek addig ismeretlen alkotórészét fedezte fel. A véral­vadás XIII. faktorát róla nevez­ték el. Neuber Ernő, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Sebé­szeti Klinika professzora szin­tén a megyeszékhelyhez kötő­dött. Édesapja neves orvos-tá­bornok volt. Tarján Imre egyete­mi tanár, akadémikus nemzet­közi hírnevet szerzett biofizikai és orvosfizikai kutatásokban. Szegedi Gyula egyetemi tanár, akadémikus a III. Belgyógyá­szati Klinika vezetője volt Deb­recenben. Katona Márta a sze­gedi Gyermekklinikán, Baj- nóczky István a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében, Siklósi György Budapesten a II. Szülé­szeti és Nőgyógyászati Klinikán egyetemi tanár. Professzor Né­meth János Budapesten a Sze­mészeti Klinika igazgatója, de Szolnokról elszármazott egye­temi tanár Bíró György és Bátor- fi József is. Professzor Ábel György Bostonban a Harvard kutatóorvosa és Perényi András pszichiáter Melbourne-ben. Kórházunkban dolgozott, és vá­rosunk is büszke lehet dr. Sza­bó Antal egyetemi tanárra, az MTA doktorára is, aki a Sem­melweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikáján a klinikai kémiai analitika professzora. Ők valamennyien Szolnokon nőttek fel, itt jártak iskolába, és mindannyian a Verseghy Gim­náziumban érettségiztek. Váro­sunk kitűnő iskoláinak és a jó családi háttérnek köszönhetően kiemelkedő tudományos tevé­kenységük Szolnok biztos kin­cséről, a tehetséges emberről szólnak. A Hetényi Géza Kór­házból kapott tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést a szegedi Gyermekklinikára pro­fesszor Pintér Sándor gyermek- gyógyász főorvos 1991-ben. Ha­sonlóan Orsós János Imre, kór­házunk bőr- és nemibeteg-osz- tály főorvosa is, akit 1940-ben a Debreceni Tisza István Tudo­mányegyetem orvosi fakultásá­nak dermato-venerológiai tan­székére egyetemi tanárnak ne­veztek ki. Orsós János Imre 1923 és 1940 között Szolnokon gyógyított, nemcsak bőrgyógy­ászként, hanem elmeorvosként is praktizált. Orsós professzor testvére volt a világszerte ismert Orsós Fe­renc patológus, egyetemi tanár, akadémikus, akinek élete már történelem. Ö volt az, aki a katyni szovjet mészárlás áldo­zatainál a halál beálltának idejét az általa kidolgozott módszerrel megállapította. A Szovjetunió ezért háborús bűnösnek nyilvá­nította és kérte kiadatását, amit a szövetségesek megtagadtak. Ismeretes, hogy a szovjet állam­biztonsági szolgálat 22 ezer len- j gyei foglyot — közöttük Lengyel- ország színe-javát: katonatiszte­ket, művészeket, egyetemi taná­rokat, tudósokat, olimpiai bajno­kokat - végzett ki a Szmolenszk melletti Katynban a II. világhá­ború idején. Maroklőfegyverből, egyenként lőtték tarkón őket. Harminchétén szereztek tudományos minősítést NAPJAINKBAN büszkék lehe­tünk arra, hogy a Hetényi Gé­za Kórház orvosai a gyógyítás mellett a tudományos világ­ban is nagy elismerést és ki­emelkedő megbecsülést vívtak ki. Az itt folyó magas színvo­nalú gyógyító, tudományos és oktatómunkát igazolja, hogy intézményünk fennállása óta harminchétén szereztek tudó mányos minősítést, Remélhe­tőleg ezzel is tovább mélyül a múlt mélységes mély kútja. Gratulálok mindenkinek, ez az igazi vastaps! Fiatal koromban a színházat és színművészeket hamar megked­veltem, olyannyira, hogy ha egy kis szabadidőm volt, ott setten­kedtem a színház körül. A színé­szeket valahogy - még ma is - különleges embereknek tartot­tam. Az, hogy majd én is színész leszek, fel sem merült bennem. Egy alkalommal a színészbejáró melletti padok egyikén ült egy vézna, alacsony növésű, idősödő ember. Később a nevét is meg­tudtam, Pajor Györgynek hívták. Mellé ültem, és megismerked­tem vele. Ott lakott a színház épületében. Elmondta, hogy ő is színész volt, és elengedte fantá­ziáját, mesélt a nagy sikerekről, de arról hogy miként maradt az épületben, nem esett szó. Több alkalommal találkoztunk ott a pádon. ■ Naponta zsebből kap­tam a fizetést, inflációs pengővel. Egyik nap megkért, hogy a szálló kerthelyisége alatti ré­szen van csónakja a Tiszán, és mivel a víz két nap alatt másfél métert apadt, a csónak szárazra került, tegyem le a vízre a csóna­kot. Megcsináltam, majd én is kértem tőle valamit: mégpedig azt, hogy tudna-e szólni valami főnöknek, nem tudnának-e a színpad körül valami segéd­munkát adni. Összehozott „Va­gánnyal”, aki a díszletmozgatók első embere, bizonytalan időre alkalmazott. Naponta fizetett zsebből, inflációs pengővel. A színház bal oldali részét a Sza­kái család uralta, anya és két lá­nya, akik mindhárman a nehéz­súlyú kategóriába tartoztak, akiktől a moziszezonban a lógá­son rajtakapott csóró diákoknak a kizavaráson kívül egy-két fü­les is kijárt. Az egyik nagy sike­rű színházi előadás végén — a Halasi-féle társulat játszott—tör­tént meg, hogy a színészek ak­kora tapsot kaptak, hogy az nem akart megszűnni, még akkor sem, amikor a vasfüggönyt le­eresztettük. Az ügyelő kinyitot­ta a kis ajtót, és azon mentek ki a színészek a függöny elé. Hala­si igazgató úr beszaladt a szín­padra, és hangosan mondta: „Hölgyeim és uraim, gratulálok mindenkinek, ez az igazi vas­taps!”. Szurovecz Pál, Szolnok Jó hangulatú volt a pünkösd vigadalom A nézők szemei könnyel teltek meg Tanulhatnánk egy kis jó modort a külföldiektől A közelmúltban Törökszentmik- lóson megrendezték a Borostyán napokat. Az Almásy János Nyug­díjasklub tagjai, nagy lelkese­déssel készültek a hagyomány- őrző megméretésre. A pünkös- dölést a felnőttek műsora nyitot­ta meg, ahol volt hintós, kocsis felvonulás, gyermekrajzverseny, főzőverseny, Székács László pe­dig erdélyi dalokat énekelt. Kü­lönösen emlékezetes maradt számunkra az Ott ahol zúg az a négy folyó című dal, amitől könnyesek lettek a szemek. Mű­vészi előadásban hangzottak el Molnár Józsefné versei is. Nagy taps jutalmazta az előadót. Bangó János, Törökszentmiklós, Almásy János Nyugdíjasklub I Ijmí yW’irkof' / 1IB § - s" M Hl I™ 13' IF AI' V Ai r SrnK*----" ^ *T-----1 ||||g­- fit A képen, Dögéi Edit lelkipásztor és a házigazda, Berta János látható A közelmúltban rendezték a Te Szedd! akciót. Jómagam szívesen elmentem és megtettem a tőlem telhető legtöbbet. Nem is lenne ezzel baj, ha már másnap a ran­dalírozó fiatalok nem dobálnák el sörösüvegeiket, műanyag po­haraikat a Tisza-parton. Auszt­riában és más, nálunk jóval fej­lettebb országban, ahol csak tisz­ta parkok, utcák fogadják az em­bert, egy eldobott cigaretta 22 ezer forintos szabálysértési bün­tetést von maga után, és még nem beszéltem a szemét eldobá- lásáról. Tudomásom szerint kül­földön jól működő „szemétkom­mandó” működik, melynek a fel­adatai közé tartoznak az illegális hulladéklerakás, az el nem taka­rított utcai piszkok és a „cigaret- tacsikk-hajigálók” megrendsza- bályozása is. Egyértelmű plaká­tok és táblák jelzik külföldiek számára is a betartandó szabá­lyokat a tisztaság megőrzése ér­dekében. Jómagam láttam, hogy Ausztriában az aluljáróban hely­színi bírságot róttak ki egy fran­cia fiatalra, aki a cigarettacsik­ket meggondolatlanul pöccintet­te a földre. Hogy mi történik a bírságokkal? A kiszabott bírsá­gokból való bevételt köztisztasá­gi célra fordítják: szelektív hul­ladéklerakókat telepítenek és fá­kat ültetnek. Mindenben „maj­moljuk” a külföldieket. Miért ne lehetne ebben is a nyomukban járni? Egy szolnoki olvasó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom