Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-12 / 111. szám

2012. MÁJUS 12., SZOMBAT ELETMOD Kovács Antin nem lehet fogást találni dzsúdó A paksi olimpiai bajnok szeretné, ha a magyarok minél többen sportolnának Atom Ant főállású szuper­hős, 1965-ben született Amerikában, egy rajzfilm­stúdióban. Hét évvel fiata­labb nála a paksi születé­sű, magyar Atom Anti, aki szintén elképesztő tel­jesítményekre képes. Az eddig egyetlen magyar cselgáncsozó olimpiai baj­nokon még ma is nehéz fogást találni. Steinbach Zsolt Azon a barcelonai éjszakán az akkor szinte még gyerek, isme­retlen paksi Kovács Antalból egy csapásra az ország Atom Antija lett. Ő volt az, aki 1992. július 28- án megnyerte a magyar csel­gáncssport első és azóta is egyet­len olimpiai aranyérmét. Kézenfekvő volt, hogy az Atom Anti becenevet kapja, hi­szen a két centi híján kétméte­res fiatalember tősgyökeres paksi, máig az atomvárosban — szavai szerint egy minden téren remek lehetőségeket biztosító „oázisban” — él és dolgozik. Az­óta az is eldőlt, hogy a sport mel­lett az atomerőmű, a nukleáris energia társadalmi elfogadtatá­sát tartja egyik fő küldetésének. De az „atomság” utal arra is, hogy Antit hallatlan energiák fűtik. Muszáj, hogy fűtsék. Kü­lönben hogyan szerzett volna az élsport mellett közgazdász dip­lomát, később PhD doktori cí­met? Miként tudna főállásban az atomerőműben dolgozni, emellett a Paksi Atomerőmű SE ügyvezető elnöke lenni és még egyetemen is tanítani? Miként lehetne a Magyar Olimpiai Bi­zottság (MOB) elnökségi tagja? És hogyan tudna két kisgyere­ket is nevelni a feleségével? De még ez sem minden. Saját bevallása szerint nem bírná a ter­helést, ha nem edzene rendszere­Nevjegy A barcelonai olimpia aranyérmese, eddig egyetlen cselgáncsozó olimpiai bajnokunk, Kovács Antal (jobbra) Braun Ákos világbajnokkal „edzésben" sen: Anti negyvenévesen a lon­doni olimpiára készülő paksi ne­hézsúlyú dzsúdós, Bor Barna fel­készülését segíti - edzőpartner­ként. Heti ötöt-hetet edz, általá­ban reggel negyed hétkor kezdi a tréninget, alkalmanként négy-öt kilót is lead. Ezt talán még az amerikai névrokon rajzfilmhős sem tudná utánacsinálni.- Mindig is több dologgal fog­lalkoztam egyszerre - próbálja felfedni a titkot. - Megtanultam jól szervezni az életemet, beosz­tani az időmet. Az élsport nagy Ne csak sportolót neveljünk, hanem embert is- ahhoz, hogy sportnemzet le­gyünk, nem csak bajnokokra, hanem széles sportoló, mozgó bázisra van szükség. Az él­sport és a tömegsport hat egy­másra: csak széles bázisból tud kinőni az olimpiai bajnok, de a példaképek hatalmas vonzerőt jelentenek. Kulcskér­dés, hogy ne csak sportolót ne véljünk, hanem embert is. Ha valaki az élsportra teszi fel az életét, az a tét már negatívan befolyásolhatja a teljesít­ményt. Ám ha a sportoló tanul is, nincs rajta akkora teher: ha sikerül, klassz, ha nem, folytathatja az életét máshogy. Anti boldog családi életet él feleségével és két kisgyermekükkel segítség: ha dolgozom, mindig gyorsan és keményen teszem, ahogy az edzéseken is. Az egye­temen is igyekeznem kellett. Egyszer lemértem: egy nap alatt nettó 16 órát tudtam tanulni, úgy, hogy ha kimentem pisilni, meg­állítottam az órát. Megszoktam ezt a sebességet, tudok gyorsan döntéseket hozni, és nem utolsó­sorban mindenütt nagyon jó munkatársaim vannak - teszi hozzá. Az atomerőműves kollégáival például a térségi kapcsolatokkal, ezen belül a tervezett új erőmű­blokkok társadalmi előkészítésé­vel foglalkoznak. - Egy erőmű lé­tesítésének, működésének négy alapvető feltétele van: a műszaki, a gazdasági és a biztonsági krité­rium mellett a társadalmi elfoga­dottság is ugyanolyan fontos. Ha ez utóbbi hiányzik, akkor erőmű sincs — magyarázza. Az új blokkok építése ezermil­liárdos nagyságrendű, sok ezer dolgozót igénylő beruházásiesz. Meg kell tervezni többek között, hogy egy-egy időszakban meny­nyi hegesztőre, kőművesre stb. lesz szükség. A munkásokat etet­ni, altatni kell. El kell dönteni, hogy új atomvárost építsenek, vagy a környékbeli települése­ken helyezzék-e el őket. A szük­séges szakemberállományt is ki kell addigra képezni — sorolta a feladatokat a közgazdász dr. Ko­vács Antal. Ám a tanár dr. Kovács Antal munkája is kapcsolódik az erőműhöz. A Pécsi Tudomány- egyetemen marketinget, sport­vállalkozást és küzdősportokat tarnt, közvetve pedig a jövő gene­rációja gondolkodásának alakí­tásában - beleértve az atomener­gia megítélését - is részt vesz. Meggyőződése szerint az atom­erőműnek az a dolga, hogy meg­teremtse a jövő nemzedékek energiahordozó-alapját, jelképe­sen és szó szerint is: ne vegye el előlük a levegőt. Hasonló küldetéstudat fűzi a sporthoz, mivel azt is a jövő ge­neráció kiteljesedésének egyik zálogának tartja. Bár ő maga a sportban is egész jól kiteljesedett, nem készült olimpiai baj­noknak. Úgy látja, az olimpiai bajnok­ság eléréséhez szükséges renge­teg tényezőből ő maga csupán egy volt. Kellett még a családi háttér, vagy hogy edzője, Han- gyási László versenyzőként meg­sérüljön, és trénerként folytassa Pakson. Anti elmondása szerint dzsú- dósként három dologban emel­kedett ki. Az egyik, hogy a (kéz)szorítása messze a legerő­sebb volt a válogatottban. (Pa­rasztgyerek voltam, erősen kel­lett fogni a kapát - jelöli meg az őserő forrását.) A másik, hogy mindent ki tudott magából adni. (Addig futottam a futószalagon, amíg le nem állították. Akkor ál­lították le, mikor látták, hogy el fogok ájulni.) - Ráadásul fejben ■ „Még ma is megcsinál hat­van húzódzko- dast." is erős volt: mindent meg tudott csinálni, amit mondtak neki. Arra a felvetésre, hogy ő in­kább tűnik szelíd úriembernek, mint dörzsölt csibésznek, utóbbi pedig küzdősportban nem hát­rány, azt válaszolta: egy rendes ember is lehet nagyon kemény. — Sose voltam sportszerűtlen, de nem kegyelmez­tem senkinek. A má­sik paksi világbaj­nok, Braun Ákos ná­lam sokkal halksza- vúbb srác. Ő a föl­dön valósággal kibelezte az em­bereket. Most csinálja a negye­dik diplomáját — utal a látszat időnkénti csalásaira. Egyébként ahogy a tatamin, úgy a magánéletben sem nagyon lehet Atom Antin „fogást találni”. Okos, intelligens, jó humorú fér­fi, akire boldog családi életet élő sokgyerekes anyukák is tudnak ábrándos szemmel nézni egy- egy élménybeszámolón, és aki még ma is megcsinál hatvan hú- zódzkodást. Fiatalabb korában is elkerülték a balhék, csak jót lehe­tett hallani róla, példaképként te­kintettek rá. Ezzel együtt szerinte ő se szent. Bevallotta például, hogy hirtelen haragú, és olyankor szo­dr. kovács ANTAL 1972. május 28-án született Pakson. 1992- ben olimpiát, 1993-ban világ bajnokságot nyert cselgáncs­ban, 100 kilogrammos súly­csoportban. Négy olimpián vett részt, 2004-ben Athénben ő vitte a magyar csapat zászla­ját 2005-ben zárta le profi sportpályajutását, de 2008- ban csapatban még magyar bajnoki címet szerzett Nevelő­edzői Tóth Béla, majd Hangyási László. 2009-TŐL a MOB felügyel&bizott- ságának tagja, 2012-től a MOB elnöksé­gi tagja. Szá­mos egyéb társadalmi ■ funkciója van. Pécsett szerzett közgazdász diplomát, majd doktori címet. A Paksi Atomerőmű Zrt. munkatársa, 2011 óta az ASE ügyvezető el­nöke. A Pécsi Tudományegye tem adjunktusa. nős, felesége ügyész, még a gimnáziumban ismerkedtek meg. Kislányuk^ Léda Ágnes öt és fél, fiuk, Ágoston Antal két és fél éves. kott csúnyán is beszélni, amit utóbb mindig szégyell. - Túlzás, hogy minta lennék, csak törek­szem arra, hogy ha valamibe be­lekezdek, azt jól csináljam. A csa­ládomból hoztam a kötelességtu­datot és a tisztességet. A gyereke­imet is ilyen szellemben neve­lem. Nem az a lényeg, hogy No- bel-díjasok, olimpiai bajnokok, hanem hogy jó emberek legye­nek. Igyekszem a lehető legtöbb időt tölteni velük. Az esti órák, a fürdetés, a mese általában az enyém, és hétvégén is, ha nincs programom, mindig együtt van a család-enged némi bepillantást magánéletükbe. De nagyjából ez minden: tudatosan védi szerette­it a nyilvánosságtól. - Sima me­zei kétgyerekes család vagyunk. Van egy nagyon jó baráti körünk, de zavarna, ha mások is belátná­nak a nappalinkba - jelöli ki a határokat. Amelyek az ő esetében a „sztársággal” kapcsolatban is vi­lágosak: - Sosem voltam celeb alkat. Jólesik persze, ha megis­mernek, de nem hiszem, hogy azért, mert sikerült olimpiát nyernem, nekem mindenféle hü­lyeségben kellene szerepelnem. Mondjuk bogarat enni egy tévé­műsorban... Az atomenergiáról nem mondhatunk le- Magyarország 70-80 szá­zalékban függ a gáztól és az olajtól, ami rendkívül nagy ki­szolgáltatottságot jelent. Rá­adásul, ha gazdasági fellen­dülés lenne, az energiaárak a mostaninál még magasabbak lennének. Egyetlen megoldás van, ami Magyarország ener­giaimporttól való függőségét érdemben tudja csökkenteni, az a nukleáris energia. Az atomerőmű a legolcsóbban ál­lítja elő az elektromos energi­át, szén-dioxid-kibocsátás nél­kül, tisztán működik. Ha er­ről a lehetőségről le kellene mondanunk, az ország rövid idő alatt bedőlne - mondta Kovács Antal. « l

Next

/
Oldalképek
Tartalom